A Szalon#743-ban irtam arrol, hogy m'eg nem tanultunk kelloen bele a piaci
vilagba. Ennek oka egyreszt a balekseg, masreszt az, amit szegyenlossegnek,
szemermessegnek nevezhetnenk. A balekseg az termeszetesen piackonform
viselkedes, aki hagyja magat, megerdemli, amit kap vagy vesz. A
szegyenlosegrol, szemermessegrol Czigany Zsoltnak igy irtam:
> Szegyenlossegunket akar pozitiv erzesnek is mondhatom. Tiltakozunk az
>ellen, hogy mindent penzze tegyenek. Nem fogadjuk el ezt az ertekrendet,
>erezzuk, hamis es nem idotallo. Ez a fejlodes nem az, amit fenntarthatonak,
>meg emberhez meltonak nevezhetunk.
Zsolt megjegyzese:
>-Ezzel majdnem egyetertek, de azert nem hiszem, hogy a fent vazolt piaci
>jelensegeknek (es az altalad felhozott ket peldanak) a szegyenlosseg lenne az
>oka, meg a nyugati ertekrend el nem fogadasa. Szerintem eppen a "nyugati"
>jobbsaganak, es felsobbrendusegenek kritika nelkuli elfogadasara vezetheto
>vissza, nem merjuk azt mondani nekik, hogy ne nezzetek mar bennunket hulyenek.
>Hianyzik az onbecsules, es ha onkent hagyjuk magunkat gyarmatositani, akkor ez
>csak tovabb romlik.
A ket peldam a kovetkezo volt. A Coca-Cola reklamot ingyen kirakok balekok,
akik hagytak atverni magukat. Rajuk igaz, amit irtal, Zsolt, a nyugati
felsobbrenduseg kritika nelkuli elfogadasa, az onbecsules, a gyarmatositott
orszag lakojanak felnezese a kulturat es tuzes vizet hozo feher emberre.
A masik peldam, hogy nagyon sokszor nem kerunk penzt, szegyenlossegbol,
ez is letezo jelenseg, joval tobb embert jellemezhet es velemenyem szerint
jellemez, mint a baleksag.
Nem a vallalkozokra, piaci kofakra gondolok. Azokra, a tobbsegre, akik
kimondva, kimondatlanul nem fogadjak el, hogy mindent csakis penzzel
merheto. Itt a Szalonban furcsanak hathat, hogy ezen nezetek letezeserol,
sot a tarsadalom egeszet befolyasolni kepes hatasarol beszelhetunk.
Peldak. Nem mai, de igaz. Regen, m'eg 25 eve jol ismertem egy cipeszmestert,
mint ilyen, egyedul volt a faluban, szakszoval monopolhelyzetet elvezett, aki
a kisebb javitasokert makacsul nem volt hajlando kerni semmit, vagy
csak 1-2 forintot, mondvan, neki ez joforman semmibe sem kerult. Mas modon,
masoktol o is kapott hasonlo segitseget. A penz, mint csereertek, foleg a
vegyesboltra szoritkozott. A szolidaritas, egymasrautaltsag erzeset a
teeszesites sem szuntette meg.
Bar a magyar tarsadalom hagyomanyos szerkezete a szoc. epitesenek ideje
alatt igencsak pusztult, ez a felmorzsolodas nem jart egyutt a
szolidaritas jelentette ertekek vegleges eltunesevel. A mindennapi eletet
szamtalan sok apro segitseg tette konnyebbe, neha lehetsegesse, amit az
ismeretsegek kozvetitettek. Nem kell itt masodik meg harmadik gazdasagra
gondolni, penzugyi merleget altalaban nem keszitettek, csak tette'k, amit
tehettek, segitseget kaptak, segitseget adtak. Az eletkeptelen, jovotlen
rendszert ezek a kapcsolatrendszerek tettek viszonylag eletkepesse,
elviselhetove.
Most, a minden erteket magaba olvaszto, maga ala gyuro piacgazdasaggal,
annak a hienaival is talalkozva nem konnyu az alkalmazkodas. A kisse
keleties, biztonsagosabb, patriarchalis eletszemlelettel nehez eligazodni
a harsany, mindent piacca valtoztato, csak penzzel mero vilagban. A
szocialistakra szavazok meghatarozo resze a regi idok biztonsagat, bekesseget,
csaladiassagat, gondoskodasat, mondhatni emberseget
velte visszaszavazni. Bar a hivatalos kampany jelszavai masok voltak, az
emberek tulnyomo tobbsege nem is ertette azokat, nem latta a partok kozotti
kulonbsegeket, nem a programok alapjan szavazott. Helyzetenek rosszabbodasaert
a valtozast vezenylo kormanyt tette felelosse, az szabaditotta szerinte az
orszagra a korrupciot, zsivanysagot, a sok gazembert, bunozot, a veluk
bekoszonto bizonytalansagot, kimeletlenseget, embertelenseget, szegenyseget.
Zsolt magyarazatot kert alabbi szovegemre:
>Meg nemreg az ertelmisegnek volt szava, tekintelye. Ezek utan egyre kevesebb
>lesz.
Nem ujitanam fel az ertelmiseg helyzeterol valo vitat, ahol Leirer Laszlo
es jomagam Benda es Babits munkaira utalva, az irastudok arulasarol irtunk.
Azt fejtegettem, hogy a tarsadalom, vagy altalaban egy civilizacio
egyensulyanak biztositasahoz az anyagi es szellemi szferak egyensulyara van
szukseg. Az anyagi szfera fo tenyezojekent a gazdasag es az alapjaul
szolgalo bioszfera, szelleminek a kultura, vallas stb. sorolhato fel. Mara,
lassan, de biztosan a piac mindent maga ala gyur. Ezzel csak az a baj, hogy a
piac termeszetenel fogva a pillanatra figyel, a ma letezo vagy hozzaferheto
profit szamit csak igazabol. Ezt nezve szemben all a messzebb nezo
kornyezetvedelemmel es a hasonloan tavlatosan hato szellemi szferaval.
Roviden. A piaci mindenhatosag kora elott az ertelmisegnek
volt tekintelye. Figyeltek ra, hatott, mert tudta'k, tudhattak, a kozossegert,
nepert, hitert stb erzett oszinte aggodalom sugarzik belole, erre oda kell
figyelni. A piac bedaralta ertelmiseg viszont elsosorban sajat helyzetevel
foglalkozik. Ok is a piacrol elnek, es ezt tudja roluk a nep, azt
mondjak, amibol hasznuk van, azt csinaljak ok is, amit el lehet adni, tehat
futyul rajuk.
Ezt a fajta mellozest a nyugati ertelmiseg mar megszokhatta. Itthon me'g
csak az ertelmiseg idomitasa folyik. De nagyon szep sikerrel. Amit a
konce'rt verekedve mediahaboru stb, cimen tortent es tortenik, lassan de
biztosan hat es hatni fog, nagyon hamar fel fogunk zarkozni a fejlett
Nyugathoz.
Udv, Laszlo
|
