Bimbo' Kata'val szemben azt gondolom, Rushdie nagyon releva'ns. Nem olvastam
egy ko~nyve't sem, de a ke'rde'sben, amit Sima'nyi Na'ndi vetett fel, ez
le'nyegtelen. Itt valo'ban ugyanarro'l van szo': van-e olyan jelke'p, amit
to~rve'nnyel kell ve'deni, szentesi'teni. Ha van, akkor ma'r csak a Rushdiera
kiszabott bu"ntete's me'rte'ke'n lehet ha'borogni.

De akkor meg kellett volna o~lni Voltaire-t is, meg az o~sszes francia
felvila'gosi'to't. (Mert szerintem nem Berecze'k a releva'ns pe'lda'k ez
u~gyben. E's voltak akkor is, akik bu"ntetni akartak. E's voltak, ko~ztu~k
Voltaire is, akiket meg is bu~ntettek, ugyan a'ltala'ban nem hala'llal. De
a felvila'gosi'to'k elo"tt Bruno. E's persze Galilei. E's me'g ha'nyan.) Ha
jo'l e'rtem - de itt ma'r kezd sza'mi'tani, hogy nem olvastam -, akkor Rushdie
csak ugyanazt csina'lta: nekita'madt a dogma'nak. A'mba'r mu'ltkor hallottam
egy arabot nyilatkozni, aki azt mondta, hogy le'nyege'ben me'g ezt sem. De
Rushdie mostani nyilatkozatai meg azt mutatja'k, hogy sza'nde'ka szerint igen.
Na'ndival szemben tisztelem e'rte. E's felteszem, hogy jo'l megfontolta.

Persze, ha azt mondja valaki ra'm, hogy hu~lye vagyok, lehet, megse'rto"do~m.
De hogy eze'rt bo~rto~nbe lehessen csukatni, vagy meg lehessen o~letni, aki
ezt mondta? E'n eldo~nto~m, hogy ez ra'm ne'zve se'rto", nemde? Ha se'rto",
akkor jogom van ve'delemre, nemde? Pla'ne, ha e'n vagyok az atyau'risten, akinek
amu'gy is sza'mtalan eszko~z van a keze'ben arra, hogy megve'dje maga't...

Mert a bu~nteto"to~rve'nyko~nyvbe foglalt ve'delem nem erko~lcsi ve'delem, hanem
valo'di, szabadsa'gmegvona'ssal, ero"szakkal valo' fenyegete's. Kedves Na'ndi, 
ne keverju~k a dolgokat. Hol itt az erko~lcs?

Egye'bke'nt a hivatalos szeme'ly megse'rte'se ele'g re'g o'ta benne van a magyar
bu"nteto"to~rve'nyko~nyvekben, ma'r Ra'kosie'k is haszna'lta'k, ha ma's ma'r
ve'gke'pp nem ado'dott. E's Forrai drusza'm te'ves informa'cio'ja'val szemben
Eo~rsi Matyit is ez alapja'n perelteti Antall. Most csak megszigori'totta'k a
bu"ntete'st. Antalle'k nagyobb ve'delemre tartanak ige'nyt, mint Ka'da're'k.
Jogosan is, hiszen to~bben e's keme'nyebben bi'ra'lja'k o"ket. E's la'm, o"k
eldo~nto~tte'k, ez se'rto" ra'juk ne'zve. Vannak emle'keim arro'l, hogy
Sima'nyi Na'ndi is i'rt hivatalos szeme'lyeket bi'ra'lo' leveleket. Aggo'dom
e'rted, Na'ndi! Nehogy egyu~tt tapogassuk a te'gla'kat a Fo" utca'ban!

                              Ko"ro~si Ga'bor

Motto:
		"Szerette a szatirat -- megvadoltak, hogy szatir.
		"Szerette az iro1nia1t -- megvadoltak, hogy iro1n."
							(Abody Bela)


A _Megall az ido_-t vetitettem. A kovetkezot csinaltam: Addigra mar tanultunk 
valamit a k-europai tortenelemrol (birodalmak, 2. vhaboru vege, ellenallas, 
az allamszocializmus mint olyan, stb.), majd a film elott jo alaposan 
elmondtam nekik az idosikokat -- hogy ugye 56 vegen indul a fekete-feher 
resz, a cselekmeny az ugynevezett "normalizacio" idoszakarol szol, mi a 
lenyege a vallasossagnak, mi volt 68-ban, ahol a film veget er, es hogy 
mindez a nyolcvanas evek elejen keszult, harom viszonyitasi sik, stb. Ezek 
utan emlitettem nehany dolgot, hogy mire figyeljenek (a feny szerepere, ki 
ideges es ki "nyugodt", a formalis hatalom es a valodi tekintely kronikus 
szetvalasara, a "Malacpofa"-szereplo kettos beallitasara, stb.). Ezek UTAN: 
se kep, se hang, hozzaszolasilag.

A _Kicsi Vera_-val csakugy nem foglalkoztam,  mint a _Szallnak a darvak_-kal, 
mert "East-Central European Societies" cimmel ment a kurzus, es az oroszok 
mint eppen aktualis megszallok jottek a kepbe. Korabbi valtozatban vetitettem 
meg a _Hamu es gyemant_-ot es a _Tuz van, babam!_-ot, sok kulonbseg nem volt.

Udv, Borocz "o2niro1n" Jozsef

Ja, meg csak annyit, a _Pnin_ valoban remek. A helyzet azonban talan jobban 
leirja, ha azt mondjuk, a _Pnin_ es Updike kozott, feluton. :-)

Udv, jozsef

u.i.: Milyen alaku Updike feje? Just checkin'.