SZALON   Kampanycsend

Kedves Gabor,

Azt kerded, hogy mi volt a bajom a valasztasi kampannyal.
A legfobb problema az volt, hogy egyetlen partnak sem volt
konkret cselekvesi terve a valasztasi programnak nevezett
kivansaglistak vegrehajtasara. Az MSZP program, amit 
meglehetosen kevesen ismertek, valoban szigoru takerokossagot,
a kulkereskedelmi merleg kiegyensulyozasat az inflacio
csokkenteset stb. igerte. Azonban hianyzott a partprogrambol,
akarcsak a jelenlegi kormanyprogrambol, hogy kvantitative
milyen eszkozokkel kivanja az MSZP ezt a programot vegrehajtani. 

Vegyuk pl.a koltsegvetesi hianyt. Hacsak 20 %-kal kivanta volna 
csokkenteni a hianyt az MSZP, mar az is 80 mdFt-ot megtakaritasat
jelentette volna. Ennyi penzt nem 
lehet csak ugy a lada aljabol osszekapargatni. Az MSZP es
SZDSZ a sajto lelkes tamogatasaval sikreresen beadta a 
valasztoknak, hogy a koltsegvetesi hiany az MDF koalicio satani
mesterkedesenek a kovetkezmenye, kulonoskeppen annak,
hogy az MDF sajat alapitvanyaiba tolti az adofizetok penzet. 
Azt persze taktikusan elhallgattak, hogy az alapitvanyokba
fektetett osszeg kb. 2-3 mdFt volt, ami legfeljebb a koltsegvetesi
hiany 0.5-1 %-a. Horn demagog modon azt hirdette, hogy a kormanyzati
kiadasokat drasztikusan csokkenteni fogjak, ha majd egyszer ok
kerulnek hatalomra. Meg meg sem melegedett a barsonyszek az
uj miniszterek alatt, mikor mar azt nyilatkoztak a HVG-nek
hogy ezen kiadasok csokkentese csak marginalis hatast gyakorolna
a koltsegvetesi hianyra. Ez persze igy igaz, de miert hallgattak
errol a kampany soran. Erdemlegesen sporolni csak a szocialis
kiadasokon lehet. Es erre egyre gyakrabban celoznak a liberalisabb
MSZP es SZDSZ kepviselok (lsd. pl Hornnak a nemzethez intezett
szozatat). Csakhogy ilyesmirol szo sem volt a valasztasi kampanyban.
A partprogramban vilagosan szerepelnie kellett volna, annak,hogy
milyen koltsegvetesi kiadast pontosan mennyivel szeretne az 
adott part csokkenteni, vagy milyen ujabb adot kivan kivetni
a hiany potlasara. 

Az atlag valasztopolgarhoz az az uzenet jutott el, hogy az
MSZP javitani kivanja a tomegek szocialis helyzetet, szemben 
az MDF satannal, amelynek szocialis erzeketlensege nyomorba
taszitotta az egyszeru embereket. A valosagban az orszag
gazdasaganak teljesitmenye es az ipar nemzetkozi versenykepessege
romlott az utobbi 4 evben. Az MDF politika egyik legnagyobb
hibaja az utobbi 2 evben a szocialis kiadasok magas szintje volt.

Az MSZP egyaltalan nem igyekezett a kampany soran
szetfoszlatni a szocialis helyzet javulasaba vetett valasztoi
remenyeket. Ezek a remenyek mara azonban sulyos teherre valtak.
Az MSZP vezetesnek igy nincs politikai-moralis tokeje a 
szocialis kiadasok ( = koltsegvetesi hiany) lefaragasara. 

A fentieket kitunoen peldazza a nyugdij emelessel kapcsolatos 
herce-hurca. A jelenlegi torveny, amely a nyugdijak indexalasat
szabalyozza  az elozo parlament muve volt. Egyetlen part szavazott
ellene az a FIDESZ volt. Ez a torveny egyebkent Europaban 
egyedul allo, amennyiben nem is az inflacio, hanem a realberek
emelkedesenek mertekeben 100 %-os kompenzaciot ad a nyugdijasoknak.
Magyarorszagnal lenyegesen jobb gazdasagi helyzetben levo orszagok
is megelegszenek az inlacio alapjan valo indexalassal. Az MDF
altal annak idejen benyujtott nyugdijtorveny oriasi terhet
jelent a gazadsag szamara. Fo celja valoszinuleg a nyugdijasok
szimpatiajanak megvasarlasa volt. Kisse komikus, hogy a HVG-ben
nyilatkozo nyugdijas kamara elnoke sem volt tisztaban azzal,
hogy ezt a torvenyt az elozo kormanynak koszonhetik. Egy felelos
kormanyparttol, amely a valasztasi kampanyban (sot a kormanyprogramban is)
azt igerte, hogy szigoruan takarekoskodni fog, elvarhato lett volna,
hogy megvaltoztatja ezt a torvenyt. 

Nem art kvantifikalni az MSZP-SZDSZ kormany eddigi tevekenyseget. 
Mukodesenek elso 3 honapja alatt 30 mdFt-tal novelte a koltsegvetesi
hianyt. Ezt az osszeget az utolso fillerig a tarsadalom biztositas
gombolta le, amelynek vezetese az MSZP-vel szorosan osszefonodott
MSZOSZ kezeben van. Nem art emlekeztetni, hogy ennek a kormanynak
meg 45 honapja van hatra.

Szabo Kalman

Ko~zgazda'sz vagyok, nem filozo'fus, e's most nincs ido"m arra, hogy lemenjek
a ko~nyvta'rba e's elo"vegyem a lexikonokat (amit persze megtehetett volna a
ke'rdezo" is), eze'rt defini'cio'm bizonya'ra pontatlan lesz.

A filozo'fia egyre'szt a tudoma'nyos gondolkoda's szaba'lyaival foglalkozik,
ma'sre'szt a'tfogo' vila'gmagyara'zatot jelent, vagyis: hogyan mu"ko~dik a
ko~ru~lo~ttu~nk le'tezo" vila'g. Ez a vila'g lehet terme'szeti ko~rnyezetu~nk
- ekkor terme'szetfilozo'fia'ro'l besze'lu~nk, ami a ku~lo~nbo~zo"
terme'szettudoma'nyok eredme'nyeit ki'se'rli meg egyse'ges gondolati
rendszerbe foglalni - vagy lehet a ta'rsadalom, ami a ta'rsadalom
mu"ko~de'se'nek lei'ra'sa'ra szolga'lo' gondolati rendszer, e's amit
ta'rsadalomfilozo'fia'nak neveznek. Ennek vannak olyan ala'gai, mint etika
(erko~lcstan), jogfilozo'fia, stb. Az ideolo'gia mint ta'rsadalmi jelense'g
maga is terme'szetesen ta'rgya a ta'rsadalomfilozo'fia'nak. Ma'sre'szt egy
ta'rsadalomfilozo'fia jellege'bo"l ko~vetkezo"en szu~kse'gszeru"en
haszna'lhato' ideolo'giai ce'lokra is, hiszen ez egy ta'rsadalomke'p.

Ko"ro~si Ga'bor

U.i. A tud.szoc. a politolo'gia, e's nem a filozo'fia teru~lete'be tartozik.