A molekulak bonyolultsagahoz annyit, hogy a DNS nagyjabol egy nagyon
hosszu gyongyfuzohoz hasonlit, amin csupa egyforma nagy kek, piros, zold
meg sarga gyongy van. A feherjek ezzel szemben inkabb olyanok mint a Lego,
ahol nem nagyon, de azert eleg sok epitoelembol bonyolult terbeli dolgokat
epitunk fel. Amiben viszont szerintem Sanyinak van igaza, az az, hogy a
gyongyok nem csak ugy ossze-vissza vannak felfuzve arra a piszok hosszu
madzagra. A DNS molekula maga csak informaciohordozo. A szamitogepben
is a memoriacella az egyik legegyszerubb elem (leven egyetlen nyomorult
tranzisztor), de megis, az egesz gep vezerlesehez szukseges kod itt tarolo-
dik. Igy aztan, ha a bonyolultsagot ugy merjuk, mint a reprodukciohoz
szukseges informacio mennyiseget, akkor a DNS igenis van olyan bonyolult,
mint az osszes feherje egyuttveve, hisz a DNS tartalmaz minden informaciot,
ami ezen feherjek reprodukalasahoz szukseges.
A Sun memoriajat technikailag leirni valoszinuleg eleg nehanyszor 10Kbyte.
Viszont, hogy a 64M RAM _tartalmat_ leird, meg tomoritessel is valoszinuleg 
kellene vagy 10-20Mbyte. 

Sanyi irja:
>kedvezo korulmenyeket biztositanak. Ezek kozul a legfontosabb a szen meg az
>oxigen. Csak erdekesseg hogy a mai kutatasok alapjan sokan azt allitjak hogy
>barmilyen elet kialakulasa szen-alapu kell hogy legyen!

A szen alapu eletbe vetett hit elegge egyszeru dolgokon alapul. 
Elfogadva, hogy az elet kemiai alapu (Axioma #1) es olyasmi, mint
amit mi eletnek nevezunk (Antropocentrikus axioma #2)
a szen, mint alapveto elem, mar adodik.
Ugyanis, szukseged van arra, hogy sokfele molekulad legyen, kicsik es
nagyok egyarant. A nagymolekulak legegyszerubben polimerek kepzesevel
erhetoek el. Keresd meg az elemek, amelyek szivesen alkotnak lancokat.
Nemi szitalas utan marad a ken, szen, szilicium es germanium.
A ken nemsokara kiesik, mert nem igazan akar polimereket alkotni ugy, 
hogy sok mindenfele oldallanc log rajta, azaz nem elegge sokoldalu.
A sziliciumrol kiderul, hogy jobb, mint a germanium, igy aztan hagyjuk
el a germaniumot is. Ezek szerint van ket alapveto elemunk, ami hajlando
arra, hogy hosszu lancokat alkosson, amin mindenfele egyeb csoportok
lognak, igy biztositja a szukseges variacios lehetoseget.
Csakhogy, anno tanultuk kemiabol meg fizikabol, hogy minden rendszer
energiaminimumra torekszik. Ami ugyan egy marhasag, mert rendszerek nem
torekszenek sehova, legfeljebb nagyobb valoszinuseggel veszitenek energiat,
mint amivel felvesznek, de azert a dolog eredmenye ugyanaz.
Namost, ha megnezed a kulonbozo kotesi energiakat a C es Si eseteben,
kiderul, hogy a Si alapu bonyolult polimerek egy elegge magas energiaszintet
jelentenek, es hajlamosak arra, hogy lebomoljanak kisebb molekulakka.
Vagyis, nem nagyon stabilak. A szen, ezzel szemben, erdekes energetikai
tulajdonsagokkal rendelkezik. Bizonyos kotesei jelentos energiacsokkenest
mutatnak, ami nem is igazan volt ertheto kvantumfizika nelkul. Nos, ezek
a kotesek azok, amik ezeket a jopofa szerves molekulakat megtartjak az o
formajukban, molekularis bonyolultsaguk ellenere. Minthogy nem tudunk mas
olyan elemrol, ami ezeket a kotesi energia degeneraltsagokat mutatja, es
hajlando polimerizalodni ilyen sokfelekeppen, ezert aztan kijelentjuk,
hogy az elet altalunk ismert formajahoz a szen alapvetoen szuksegeltetik.
Minthogy az eletet ugy definialjuk, hogy olyan, mint az altalunk ismert
formaja, ezert a fenti mondatot egyszeruen csak ugy fogalmazzuk meg, hogy
az elet alapja a szen. Ugyanezen az alapon azt is ki szoktuk jelenteni, hogy
az elet csak egy (kozmikusan merve) nagyon pici homersekleti intervallumban
johet letre, hogy a viz jelenlete is szukseges (a vizmolekula is egy kvan-
tumfizikailag degeneralt dolog, tehat kulonleges) es igy tovabb.
Mindazonaltal, azt meg senki nem mondotta, hogy - maradva a fanti irodalom-
ban jo ismert Si-alapu eletnel - egy szenmentes kornyezetben, megfelelo
Si es egyeb koncentraciok eseten nem keletkezhet egy onreprodukalo kemiai
rendszer Si alapon. Csak azt tudjuk, hogy C jelenleteben a C dominalni
fog, kvantumkemiai 'felsobbrendusege' folytan. Azt sem jelenthetjuk ki,
hogy onreprodukalo szervezet csak kemiai alapon johet letre, es altalaban,
az elet fogalmara annyi definicio letezik, hogy praktikusan nem jelenthetunk
ki semmit. Egy dolgot tudunk, itt a Foldon van egy C alapu elet.
A tudomany megmutatta nekunk, hogy az adott korulmenyek kozott egy ilyen
kemiai alapu elet miert pont szenalapu, es miert nem barmi egyeb, a Foldon
elofordulo elemen alapul. Semmi tobbet nem tudunk a dologrol.


Ko'csi Zolta'n