Kedves mindenki, de foleg Tamas!

A tai chi-t  "taijiquan"-nak irjak Kinaban a pinyin iras szerint. Ez
amolyan joga szeru, lassu mozgasu gyakorlatsor. Itt a muvelodesi
kozpontok szerveznek tanfolyamokat nyugdijasoknak. Allitolag Kinaban meg
tomegesen muvelik reggelente parkokban, tereken. Van egy masik gyogyito
hatasunak mondott gyakorlat a Qigong. Ezekrol sok konyvet lehet errefele
kapni, otthon nem tudom mi a helyzet konyv ugyben. Pesten kell legyen
nehany klub. Az egyik volt kollegam allitolag valami ilyesmit muvelt
Pesten. 

En csak ennyit tudok.

Udv,

Anti - Szingapurbol -

Sziasztok!

> u.i.: ha van ra igeny, alkalomadtan szivesen begepelek egy-egy
> rovidebb reszt a szoveggyujtemenybol es korbejarhatjuk.

Reszemrol nagy az igeny.

Erdekes iras ez az Art of War. Aki csak egy kicsit is erdeklodik Kina
irant elobb utobb belebotlik ebbe a mube. Nekem is megvan, meghozza
kepregeny formaban. A kepregeny Azsiaban nagyon nepszeru es nem csak a
gyerekek koreben. Eleinte meglepodtem, hogy mernok kollegaim ejszakas
muszakban kepregenyeket olvasnak. Elmagyaraztak nekem, hogy ez nem sima
kepregeny (cartoon) hanem comic. A legjobbak allitolag a japanok. A
rajzoloiknak kulon felismerheto stilusuk van, sajat rajongo taborral.
Ilyen kepregenyesitett formaban megjelentetik a klasszikus muveket is,
mint az Art of war-t. Ezt en is megvettem. Termeszetesen az eredeti az
joval vaskosabb es nehezebb olvasmany. Kinai kollegaim szerint az
eredetit - amit mar tobbszor atirtak - meg nekik is nehez olvasni a regi
stilus miatt. 
Akik meg nem ismerik vagy ismerik de nem tudjak milyen jelentoseggel
bir, azoknak idezek a konyv eloszavabol:

A nyolcadik szazadtol kezdett elterjedni vilagszerte. Eloszor a japan
tabornokok nelkulozhetetlen kezikonyve lett evszazadokon at. 1772-ben
jelent meg eloszor Parizsban, franciaul. Ez volt az elso forditas
nyugaton. Napoleonnak is kedvenc olvasmanyava valt. Elbeszelesek szerint
mikor eloszor olvasta igy szolt:
"Nem lettem volna legyozve ha ezt a konyvet elobb olvasom."
Kesobb reszletesen tanulmanyozta es elmeleteit gyakorlatba ultette at.
ugy latszik nem tanulmanyozta eleg gondosan.
II. Vilmos is olvasta csak kicsit keson. Rola ezt irjak:
"Ha husz evvel korabban olvastam volna nem vesztem el a koronamat."
Ma az amerikai katonai egyetemeken kotelezo olvasmany. 

Ezen a muvon kivul tobb katonai klasszikus is kaphato kepregeny
formatumban:
Thirty-six Stratagements
Six Strategies for War
Gems of Chinese Wisdom
Three Strategies of Huang Shigong
100 Strategies of War
Sixteen Strategies of Zhuge Liang

Ja, es a kiado cime: www.asiapackbooks.com

Jo olvasast kivanok mindenkinek.

Anti - Szingapurbol -

Mint a kinai tanarnomtol megtudtam a hetedik honapot nem unneplik mar 
Kinaban Mao ota. O sikeresen kitorolte a vallasi unnepeket meg az 
emberek emlekeibol is. Azota csak Maoban hisznek nem az istenekben, 
ahogy o mondta.
     
Mast is megtudtam tole. A szalloda kerult szoba egy alkalommal es itt 
elmondta, hogy Kinaban ket fajta szalloda van. Az egyikben csak kinaiak
laknak, ez termeszetesen olcsobb es igenytelenebb, a masikban viszont
csak kulfoldiek lakhatnak, ami dragabb. 
Kerdeztem mire jo ez. "Hat igy a rendorseg jobban tudja ellenorizni a 
kulfoldieket." :-o
- Es hogy ellenorzi oket?
- Azt nem tudom, csak mikor ilyen szallodaban dolgoztam Pekingben, 
  minden este le kellett adnunk a kulfoldiek adatait a rendorsegnek.
- Tudjak ezt a kulfoldiek, akik ott szallnak meg?
- Nem hiszem.
     
Akik jartak mar Kinaban vagy ott elnek biztos tudnak irni errol valamit.
Milyenek a kinai szallodak es milyen adatokat kell megadni? 
Esetleg meg a szalloda arakrol is irhattok, ha van naprakesz adatotok. 
Kinai kollegaim szerint szingapuri fizeteshez kepest olcson lehet utazni
kinaban. Vonattal Shanghaibol Pekingbe 17 ora az ut, csak az arat nem
tudtak nekem megmondani. Azt viszont bevallottak, hogy nem tul gyors es
kenyelmes. Dehat nem is Franciaorszagba akarok en menni.

Udv, 
Anti - Szingapurbol -