Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1489
Copyright (C) HIX
2001-05-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 RE: letezo vs nemletezo (mind)  11 sor     (cikkei)
2 RE: uvegtorok (mind)  11 sor     (cikkei)
3 RE: az emberi genom (mind)  64 sor     (cikkei)
4 intuiciocionista tudomany (mind)  44 sor     (cikkei)
5 Re: 3D (mind)  20 sor     (cikkei)
6 Re: szkenner (mind)  76 sor     (cikkei)
7 taxi pontszeruen hatarozatlan (mind)  127 sor     (cikkei)
8 QM (mind)  40 sor     (cikkei)
9 RE: szkenner (mind)  84 sor     (cikkei)
10 Re: immanens vs. transzcendens (mind)  3 sor     (cikkei)
11 szkenner (mind)  21 sor     (cikkei)

+ - RE: letezo vs nemletezo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Za'mbori Zolta'n irta:

> Letezo az, aminek a tulajdonsagai nem ellentmondok.
> Nem letezo az, aminek a tulajdonsagai ellentmondok.

Kerdes az, hogy mit ertesz "ellentmondas" alatt? Es milyen (logikai)
rendszerben vizsgalod ezt?
Mert nekem legalabbis az arisztoteleszi logika alapjan nagyon ugy tunik,
hogy a fenti definicio alapjan pl az elemi reszecskek (vagy hullamok, vagy
mi a csudak?) az utobbi kategoriaba esnek... sot, mi magunk, emberek is 8-o
Peter
+ - RE: uvegtorok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta:

> A fizikatanarom felajanlotta, hogy ha be tudom torni a 
> kretaval az ablakot, akkor ad egy rakas jo jegyet. Persze 
> tudhatott valamit az urge, mert sehogy
> sem akart betorni az a vacak uveg.

Csak egy szal kretaval lehet probalkozni? Mert szvsz ha egy kelloen nagy
csomag kretat tiszta erobol belevagsz az ablakba, muszaj lesz neki betorni
:-)
Peter
+ - RE: az emberi genom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom a valaszokat, termeszetesen ezek rogton ujabb kerdeseket
generaltak... ;-)

 irta:

> >Ha jol remlik, akkor egy gen nagyjabol egy feherjet kodol,
> >es a szakasz egy startjellel kezdodik es egy 
> >vege-jellel er veget, amit alapesetben nyilvan viszonylag 
> >siman meg lehet talalni. 
> 
> Egy bakterium-gen tenyleg ilyen. De a sejtmagvas elolenyek 
> (eukariotak; mi is ide tartozunk) genjei kozbeekelt szakaszokat
> (intronokat) tartalmaz(hat)nak, tobbet is, es sokszor ezek hossza 
> nagysagrenddel nagyobb mint a kodolo szakasze.

Es ezeknek mi a szerepe? Csak kihagyjak oket a leolvasas soran? Mellesleg
honnan lehet tudni, hogy a kodolo szakaszon belul hol kezdodik es vegzodik
az intron?

> A startjel: ATG  a stop kodonok TGA, TAA es TAG. [...]
> De az ATG a kodolo szakaszon belul is elofordulhat,
> tahat csak a vege biztos, a kezdete az valamelyik ATG....

Es mit jelent az ATG a kodolo szakaszon belul?

> Ellneben vannak olyan genek is, melyek nem feherjet, hanem 
> RNS-t (tRNS, rRNS vagy szabalyozo RNS, stb) kodolnak, ott nem 
> talalsz transzlacios start es stop kodont. A transzkripcios start
> es stop jelek felismerese pedig sokkal nehezebb, es nem is
> vallalkoznek az azonositasukra csupan a szekvencia ismereteben. 
> Sot, ha mas allitana, hogy azonositotta, ketkedve fogadnam.

Ugy erted hogy a transzkripcios start es stop nem, vagy nem kizarolag
magaban a szekvenciaban van kodolva?
Es ez azt jelenti, hogy az RNS-t kodolo geneket kihagyjak a szamitasokbol
is, vagy csak lazan becsulik meg a szamukat?

> >iii) Hany bazispar van az  emberi genomban? 
> >Hallottam 3 milliardrol meg 4 milliardrol is. 
> 
> 3 000 000 000  (jo kozelitessel, meg nincs teljesen befejezve) ;
> osszehasonlitaskent az E. coli bakteriumban 4 639 221 bazispar (4288
> feherjet kodolo gen) van.
> Erdekes, hogy kozel ezerszer tobb bazispar kodol alig tizszer 
> tobb gent az emberben a bacihoz kepest.

Ennyivel nagyobbak az emberi genek, vagy ennyivel tobb a "szemet" az emberi
genomban?

> >v) Az emberi genomnak hany szazaleka van tenylegesen hasznalatban? 
> 
> Az egesz.  :-)  [viccelek, de komolyan gondolom]
> Attol fugg, mit ertesz hasznalat alatt. Hany szazaleka irodik 
> at mRNS-e? Hany szazaleka jelenik meg az erett mRNS-ekben az 
> intronok kivagasa utan? Mennyi az, aminek szabalyozo szerepe van? 
> Mekkora resznek van szerkezeti szerepe?.... Nem tudom.

Pontositsuk ugy, hogy hany szazaleka tartalmaz "erzekeny" adatot? Azaz
olyat, aminek a tartalma is fontos, nem csak az hogy ott van es mondjuk
toltelekkent vagy szerkezeti mereviteskent szolgal. Masszoval ha megvaltozik
(pl. egy A-T bazispart kicserelunk egy C-G-re), akkor az eloleny "mukodese"
is megvaltozik valamilyen modon. Ezt meg lehetne pontositani, de remelem
erted mire gondolok.
Peter
+ - intuiciocionista tudomany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Takacs Ferenc:

az a baj a te gondolkodasmododdal, hogy intuicionista, mint ahogy batran ki is 
altal az intuicionizmusod mellett. a gond csupan az, hogy az intuicioidrol nagy
on szepen latszik, hogy biologiai, tarsadalmi meghatarozottsagu. tehat azt vard
 el az elmeletektol, ami benned van, es az van benned, amit orokoltel, beled ne
veltek, ami a kornyezetedbol beledivodott.
ezzel minden ember igy van, es minden embernek van ilyen intuicioja, csak a job
bfajta tudosok ezt nem tekintik ervnek. szoval egy elmelettel szemben nincsenek
 olyan elvarasaik, es nem aszerint itelnek meg egy elmeletet, hogy vajon geneti
kus/tarsadalmi oroksegunknek megfelel-e vagy sem. akik ilyen szempontokkalmereg
etnek elmeleteket, azok altudosok.

konkret pleda iromanyodban:

>Azonban a matematikaban termeszetesnek vennenk
>azt az ervelest, hogy ha egy reszecske barmely 
>tetszoleges meres eseten pontszeru, akkor mindig,
>tehat a meresek kozott is folyamatosan pontszeru.
pontosabban:
te biologiai, tarsadalmi oroksegednel fogva ezt termeszetesnek veszed. de a mat
ematikanak nem lehet eve az, hogy biologiai, tarsadalmi roksegeknek feleljen me
g az igazsag. nem, a matematikaban igenis lehetseges ezzel ellentetes axiomaren
dszer is, mert a matematika nem a biologiai, tarsadalmi oroksegunkrol szol, arr
ol a konzervativ etika szol.:)

>Nehez lenne ketsegbevonni azon igenyemet, hogy
>csak olyan fizikai elmeletet tekintsek tokeletesnek, 
>amely az ido folytonos mulasahoz folytonos fizikai 
>allapotatmeneteket rendel, es a QM nem ilyen,
hat ha te mondod, akkor nem vonjukketsegbe, hogyvan ilyen igenyed. de megint az
 a kerdes, hogy honnan jon ez az igeny? nemde biologiai/tarsadalmi orokseg? nem
de arrol van szo, hogy a vilag makroszinten ilyen, es gyermekkorodtol fogva hij
jan leven elektromikroszkopnak es hasonloknak, ez ivodott beled, es innen van a
z igenyed. ezert tehat igenyed egyaltalan nemjogos, bar ketsegkivul meglevo erz
es.
szoval igenyed jogossagat igenis eleg konnyen ketsegbe vonjuk.
pedig megint milyen szep retorikat sutottel el:
"Nehez lenne ketsegbevonni azon igenyemet". gyonyoruseges.:) csak hat ez a szep
seges mondatocsak szegeny nagyon ures, nincs benne erv.:)
ezert mondom regota, hogy ne alkalmaz ilyeneket, megmegszeditesz itt valalkit:)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)
+ - Re: 3D (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Levente!

>Igaz-e, hogy ez az eszkoz kepes valodi 3D-s kepet eloallitani az
>osszes megfigyelo szamara egyidejuleg?

Bar a lencserendszer egy realis elkepzeles, azonban nem itt bujik meg az
elvi konstrukcio fo problemaja, es hianyossaga. Ugyanis a lencsenek ket
oldala van, es Te csak az egyik oldalrol, a megfigyelok, nezok oldalarol
beszeltel. Arrol azonban, hogy milyen modon allitod elo a lencsebe
vetitendo kepet, nem szoltal, pedig ennek megtervezese, vagy eloallitasa
meg a lencserendszernel is sokkal problemasabb. Ugy gondolom azonban,
hogyha van egy olyan szerkezeted, amelyel szelektiven meg lehet celozni
egy-egy ket dimenzios keppel a lencserendszer egy-egy lencsejet, akkor a
lencserendszerre mar semmi szukseg nincsen, hiszen ezzel az erovel a nezok
szemlencseinek lehetseges helyeit is meg lehet celozni. Kulon elony, ha nem
a szemek lehetseges helyeit celozzuk meg, hanem a tenyleges helyeit, mivel
ekkor csak annyi 2D-s csatornara van szukseg, ahany szem van, ami jelentos
informaciocsokkenest jelent.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: szkenner (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli!

>Min mulik a szkennerek sebessege?

Csak felhasznalokent tudok hozzaszolni. Negy szempontot emlitenek.

1/ Az atvitt informacio mennyisege. Egy szurkearnyalatos kep nyilvan
harmadannyi informaciot jelent, mint egy RGB kep. A kep felbontasa szinten
befojasolja az informacio mennyiseget. Ugyanigy befolyasolo tenyezo a kep
merete. Altalaban kijelolheto, ha a teljes szkennelheto feluletetrol csak
egy kisebb teglalapra van szuksegunk, es sokat gyorsithatunk, ha ezt
minimalizaljuk. A szinmelyseg is szamit, bar ez altalaban az adatatvitelnel
mindig nyolc bites. (Kivetel az altalaban csak szovegbevitelre hasznalt
fekete-feher kep, ami egybites.) A CCD erzekenysege gyakran nagyobb ennel
(pl. 12 bites), de ilyenkor elozetes kalibracioval allitjuk be a szukseges
transzformaciot, amelyet a szkenner vegez el, igy az adatatvitel ilyenkor
is nyolc bites marad. Feltetelezem, hogy pl Jpeg kep mentesekor a tomorites
mar csak a szamitogepen tortenik, igy ez nem befolyasolja a szkennelesi
sebesseget jelentosen.

2/ A szamitogep sebessege, ami az ujabb gepeknel mar nem kritikus, de egy
ujabb gepet is persze tul lehet terhelni futo programokkal ugy, hogy az a
szkennelesre kihasson.

3/ Az atviteli csatorna sebessege. Ez kritikus szokott lenni. A soros vonal
a leglassabb, az USB, es a parhuzamos port kozel egyforma, es az SCSI vonal
a leggyorsabb az altalam hasznaltak kozul. Volt dolgom olyan szkenerrel,
amelyik rosszul kezelte az USB port interrupt-jait, emiatt minden
szkenneles negyperces time-out kivarassal indult. Idovel a gyarto
web-lapjan megjelent a megoldasi javaslat, hogy fel kell venni a
kapcsolatot a szamitogep alaplap forgalmazojaval, ami azert volt
megdobbento, mivel mas szkennerek kivaloan hasznaltak az USB portot.

4/ A szkenner sajat sebessege. Altalaban a kisebb szkennerek lassabb
mozgassal kepesek nagyobb felbontast szkennelni. A gyors szkenneles, es
egyben nagy felbontas altalaban igenyesebb mechanikat igenyel. Az ujabb
asztali szkennereken egyaltalaban nincs bordas szij, vagy ehhez hasonlo
mechanizmus, ugyanis a kocsira szereltek a lepteto motort is, magyaran a
kocsi onjaro. A kocsi mozgasi sebessege egy-egy szkennernel, es adott
kepfelbontasnal altalaban fix. A szkennelest altalaban megelozi egy lampa
bemelegitesi, es kalibracios fazis, amely idonkent bosszantoan hosszu ideig
tart, es gyakran nincs is optimalizalva, tehat minden szkenneles elott
vegrehajtodik, pedig folyamatos hasznalatnal erre nem lenne mindig szukseg.

A fenti szempontok termeszetesen egymasra is hatassal vannak. Peldaul ha az
adatsuruseg kisebb a szkennelesi sebessegnel, akkor a kocsit idorol idore
le kell allitania a szkennernek,  es visszamozgatni, majd ha felszabadul az
adatatviteli csatorna, akkor ujra pozicionalni, es folytatni a szkennelest.
Ez ujabb lassulast jelent, es persze az ujrapozicionalas pontatlansagokkal
is jarhat. Ki lehet tapasztalni, hogy adott kepminosegnel milyen szeles
teglalap kijelolesnel marad folyamatos a kocsi mozgasa. A kezi
szkennereknel sokkal nehezebb biztositani a helyes pozicionalast, es
kivedeni az esetleges megcsuszasokat.

Kameraval nem lehet biztositani a szkennerek kepminoseget, bar az ujabb
meregdraga digitalis kamerak nem nagyon maradnak le toluk, sot az arukban
10-20-szorosan is felulmuljak a szkennereket. :) Ezek altalaban fire-wire
vonallal csatlakoztathatok, ami nem egy szokvanyos alap PC tartozek. Persze
ahol az arnak, es minosegnek nincs jelentosege, viszont a sebesseg donto
fontossagu, ott a kamera jo megoldas lehet. A digitalis kameranal valamivel
olcsobb megoldas a digitalis fenykepezogep hasznalata, de itt nehezebb
megnezni elore, hogy mi fog a kepre kerulni. Leteznek gyarilag alvanyra
szerelt kameras keszulekek zoommal, kulso vilagitassal, es vilagito
asztallal. Kis kepnel, tehat nagy zoomnal eleg egyenletes a megvilagitas,
de nagyobb kepnel, ha a fenycsoveket kozel teszed a kamerahoz, akkor
tukrozodik,  ha tavolabb, akkor a kep szelei vilagosabbak lesznek, es
altalaban veve is kameranal a megvilagitas elegge kritikus. Sajnos,
amennyiben a kamera kimeno jele analog, az durva minosegromlast eredmenyez,
hiszen ezt az analog jelet kesobb ujra kell digitalizalni, amihez draga
capture kartya is szukseges. Ezzel meg egy olcso web-kamera is versenykepes
lehet USB porttal, bar itt az optika, meg a kiszolgalo szoftver minosege
szokott problemas lenni. De a jobb kameraknak is van altalaban kismerteku
parna jellegu torzitasa, ami a szkennernel nem fordul elo. (Itt legfeljebb
megcsuszassal lehet szamolni :)

Udv: Takacs Feri
+ - taxi pontszeruen hatarozatlan (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hey-hey,

Szeretem ezt a listat, mert mindig van min mosolyogni. :)

Takacs Ferenc (tovabbiakban taxi) irta:

>Bar nem butasag, amit irtal, de hianyos, hibas. 

Szeretem ezt, mert kifejezi huen taxi hozzaallasat. Vagyis, hogy nem hibas,
amit mas ir, hanem hianyos, rossz. Szoval hogy nem hibas, csak rossz.... :)

>Az anyag elemeinek
>hullamszerusege csupan egyik oldala az igazsagnak. 

Hm, az anyag alkoto elemeinek (elemi reszecskek??) a hullamszerusege, vagy
az anyagnak, mint egeszenek a hullamszerusege, es a ketto egymastol valo
elvalaszthatatlansaganak kerdese meg biztos egy masik oldala a valosagnak.

>Az alkotoelemek
>pontszerusege viszont az igazsag  masik oldala, vagyis a teljes igazsag az,
>hogy az anyag termeszete kettos a QM szerint. Se nem hullamszeru, se nem
>reszecske szeru, de megis hol hullamszerunek, hol reszecskeszerunek
>mutatkozik. 

Hmm, erdekes ez a humanizalt nekiallas. En ugy tudtam, hogy az anyag az nem
valtozik, viszont a viselkedese konnyebben leirhato egy olyan modellel, ami
vagy hullamokra (frekvencia-hullamhossz, sebesseg, energia) vagy
individualis reszecskekre (kiterjedes, sebesseg, tomeg) epul. Az anyag
viszont nem valtogatja a megjeleneset, merthogy ilyen, mint
megjelenes/mutatkozas nincs neki...

>Vagyis a QM ertelmeben az anyag eppen ugy nem lehet
>hullamszeru, mint ahogyan pontszeru sem, csupan ezek specialis
>kombinalodasa ervenyes. Amikor kibocsajtunk egy reszecsket, akkor annak
>helye, es minden mas parametere a hatarozatlansagi relacionak megfelelo
>mertekben meghatarozott, es pontszeru, es ennek megfeleloen szerepeltetjuk
>a hullamegyenletben a kezdeti allapotok reszekent. 

Nezzuk csak megegyszer: minden parametere a HR-nak megfelelo mertekben
meghatarozott, ES PONTSZERU.
Szoval akkor most pontszeru vagy sem?

Nem tudom, hogy latott-e mar valaki pontszeru elektront? Egyaltalan, van
ennek a kifejezesnek ertelme?

Mert az en kisse berozsdasodott elmem szerint valami, aminek a helyet csak a
HR altal megszabott pontossaggal lehet meghatarozni akkor, amikor az
energiajat is ismerjuk, az nem lehet pontszeru. Vagy legalabbis nem
matematikai ertelemben.

Kemiasan nekifogva pedig kivancsi vagyok, hogy az elektron, amikor
'keletkezik' vagyis elhagyja az atomot, akkor vajon az atom jobb oldalan
vagy a bal oldalan lep ki, es ha ezt ilyen pontosan tudja valaki (taxi?),
akkor honnan tudja?
:)

:(((((((

Miert kell nekem ezt itt leirni? Mi tortent a magyarorszagi kozepiskolai
oktatassal?  ;)))

>A reszecske terjedesi
>valoszinusege hullamszeru, es ez a valoszinusegi eloszlas akar a teljes
>terre kiterjedhet, de amikor detektaljuk a reszecsket (a hatarozatlansagi
>relacionak megfelelo pontossaggal), akkor az megint csak pontszerunek
>mutatkozik. 

Ezt meg hogyan erted? Ott ul valaki, aki azt nezi, hogy egy pontszeruen
mutatkozo reszecske eppen becsapodik a detektorba?
En ugy tudtam, hogy altalaban a reszecske/hullam energiajat merjuk meg, vagy
a tomegevel/energiajaval es toltesevel aranyos mennyiseget. Azt meg, hogy a
reszecske/hullam kvantaltan erkezett, azt onnan tudjuk, hogy a detektorban
eszlelt energia is kvantalt. 
Hol pontszeru a detektalt reszecske/hullam?

>Tehat a reszecske kezdeti, es vegallapota pontszeru, de a ket
>allapot kozotti atmenetet egy valoszinusegi hullamfuggveny irja le, amely
>atmenetnek altalaban nincs vonalszeru reszecskepalya alternativaja, sot
>ennek feltetelezese ellentmondasokra vezet. Ugyanigy keptelenseg
>feltetelezni a kezdeti, es vegallapotok hullamszeruseget, vagy
>szetkentseget.

Hmm, amennyire en olvasom, a kezdeti es vegallapot nem lehet reszecske, lasd
a fontebb leirtakat. A vonalszeru palya igenis leirhato hullamfuggvenyekkel,
es a hullamfront terjedesevel.
Az allapotok 'szetkentsege' (de pongyola ez a megfogalmazas...) pedig a
hullamfuggveny-szeru leiras egyenes kovetkezmenye.
Szoval nem ertem, hogy mi is itt a problema?

>Azonban ez az erveles maga is megalapozatlan, hiszen a QM tokeletlensege
>kezzel foghato. 

Nezzenek oda, de megszaladt. Kicsit bovebben kifejted ezt?

>Ugyanis ahanyszor csak merest vegzunk, akkor a reszecskeket
>egy pontszeru allapotban talaljuk, fuggetlenul attol, hogy milyen surun
>vegzunk mereseket. 

Hat ez az, amit nehezen hiszek el. De tenyleg erdekel, hogy miert is hiszed
ezt. Taxi, remelem leirod.

>Kozben persze egy olyan hullamfuggveny irja le az
>allapotok kozotti atmenetet, amely csak valoszinusegi ertelmezest tesz
>lehetove, es nem ismerunk olyan atmeneti fuggvenyt, amelyben a reszecske
>vegig pontszeru maradhatna. 

De hat ha nem az, akkor miert kellene egy ilyen 'atmeneti fuggvenyt'
raeroltetni?

>merheto mennyisegei kozott. Nehez lenne ketsegbevonni azon igenyemet, hogy
>csak olyan fizikai elmeletet tekintsek tokeletesnek, amely az ido folytonos
>mulasahoz folytonos fizikai allapotatmeneteket rendel, es a QM nem ilyen,
>hiszen nem csupan a diszkret allapotok kizarolagos ertelmezeseben
>kulonbozik az elvarasomtol, hanem abban is, hogy a diszkret allapotokat
>elvileg sem tudja folytonosan osszekapcsolni.

Amennyire en tudom, sem a klasszikus sem a modern fizika nem kepes erre.
Ugyanis semmi nem mondja meg 'klasszikus' ertelemben egy egyenletes
sebesseggel mozgo testrol vett pillanatkeprol, hogy a kep altal mutatott
test nem all, hanem igenis mozog.
Akkor meg?

Na, vissza az olvasashoz.

Tisztelettel:

Domokos Laszlo
+ - QM (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ferenc,

>Bar nem butasag, amit irtal, de hianyos, hibas :-)

>Vannak akik ilyenkor azzal ervelnek, hogy a QM tokeletes, nincs rajta kivul
>mas lehetoseg, es mas alternativa feltetelezese folosleges, es celtalan.
Peldaul en is.
A QM tokeletes, minden olyan dolog kiszamitasara alkalmas, amit ertelmes
dolog kiszamitani.

Ez az erveles  megalapozott, hiszen a QM tokeletessege
kezzel foghato. Ugyanis ahanyszor csak merest vegzunk, akkor a reszecskeket
egy pontszeru allapotban talaljuk, fuggetlenul attol, hogy milyen surun
vegzunk mereseket. Kozben persze egy olyan hullamfuggveny irja le az
allapotok kozotti atmenetet, amely kivaloan hasznalhato valoszinusegi
ertelmezest tesz
lehetove, es szerencsere nem ismerunk olyan atmeneti fuggvenyt, amelyben a
reszecske
vegig pontszeru maradhatna. (Ez ugyebar ellentmondasra vezetne, pontszeru
objektum ugyanis nem vehet reszt kolcsonhatasban, leven hataskeresztmetszete
nulla.)


>Nehez lenne ketsegbevonni azon igenyemet, hogy
>csak olyan fizikai elmeletet tekintsek tokeletesnek, amely az ido folytonos
>mulasahoz folytonos fizikai allapotatmeneteket rendel, es a QM nem ilyen,
>hiszen nem csupan a diszkret allapotok kizarolagos ertelmezeseben
>kulonbozik az elvarasomtol, hanem abban is, hogy a diszkret allapotokat
>elvileg sem tudja folytonosan osszekapcsolni.
Pont ezt vonom ketsegbe: semmifele igenyed nem lehet a fizikai elmeletekkel
szemben, azon tulmenoen, hogy ellentmondasmentesek es valamire hasznalhatoak
legyenek.


Mindazonaltal szerencses dolog folytatni a kutatast egyeb modszerek
iranyaban, de az en velemenyem az, hogy matematikai leirasbol a QM-nel jobb
nem lesz. Egyszeruen a vilag olyan, amilyen: a QM szerint viselkedik.
Szoveges leirasbol esetleg szulethet jobb, hajra filozofusok!!!

Janos
+ - RE: szkenner (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Min mulik a szkennerek sebessege ?

-interface (SCSI vs parallel port)
-belso elektronika minoseg, funkcionalitas
-felbontas

>Amikor meg csak hiret hallottam, hogy letezik szkenner
>azon filoztam, hogy allvanyra szerelt kamera is megtenne.
>Miben jobb a szkenner ?
Mert egy scannerrel minimum 2500x3500 pixeles kepet csinalsz,
ugyanannyiba kerulo kameraval meg jo ha 320x200-ast.

>Egyik-masik szkennernek meglehetosen komplikalt mechanikaja van.
>Nem ertem, hogy mi az elbonyolitas oka. Pl. ugyanazon gyarto

A felbontokepesseg novekedese.
A regi 300 dpi-s cuccosnal eleg volt 0.05 mm precizitassal mozgatni
a mechanikat, 600,1200,2400 dpi persze hogy komolyabb apparatust
igenyel. Ez az "elbonyolitas" oka.
En azon csodalkozom, hogy egyatalan meg dolgoznak muanyag
alkatreszekkel ahol ilyen pontossag kell. Ennyire draga lenne a fem?

>regebbi szkennere viszonylag egyszeru bordas-szij vontatasu
>kocsival megy, es a szkenner joval laposabb mint az ujabb gyartamanyai,
>melyekben a sokkal zurosebb csigas, acelhuros vontatast
>alkalmazzak es dupla kocsi mozog, melyek egyike tukroket szallit,
>mig a masikon a vonal-fenyforras van.
Gondolom, az acelhuros precizebb mint az osszevissza nyulo, deformalodo
muanyagkerekes-gumiszijas verzio.
>A mechanika amiatt bonyolult, mert a ket kocsi nem azonos sebesseggel
>halad. Ezt a megoldast vajon mi indokolja ?
Ezt latni kellene

>Raadasul a keszulek nem teljesen zart, es bejut a por.
>Igy elobb-utobb koszok is zavarjak a feny utjat. A masik hiba,
Ez tenyleg benasag, ilyen scannert meg nem lattam.
Milyen tipusu?

>Ezen kivul lattam kezi szkennereket, melyek legombolyitett formajuk
>miatt nem alkalmasak arra, hogy vonalzo mellett hasznaljuk.
Tudomasom szerint a kezi scannerek reg kimentek a divatbol mert
nem lehet megfeleloen pozicionalni oket.
Utoljara 6-7 eve lattam akkor se ertek penzt.

>Ettol az eszetlensegtol is eldurrant az agyam. Es vannak meg egyeb
>konstrukcios baklovesek is, de ennyi asszem eleg.
>Hova fejlodik ez a vilag ? Lehet, hogy mindez amiatt van, mert
>anapsag mar teljesen szamitogeppel tervezik ezeket a vackokat ?

Nem, hanem azert mert a termeket el kell adni.
Meghozza profitot termelve kell eladni, azaz gatlastalanul amit lehet
ki kell sporolni belole, agyon kell tupirozni hulye marketinggel.
Tok lenyegtelen hogy milyen muszaki szinvonalu, mennyire korrekt
kivitelezesu ha eleg profitabilis, azaz el lehet adni. 
Ez valoban nem jo dolog, de ez van. Pozitiv oldala, hogy relative
olcson megkapsz olyat is, amirol 10 eve almodni se lehetett, egyszeruen
azert mert tomegaruva lett.
Negativ oldala hogy eszmeletlen pazarlas folyak az anyagokkal, elonti
a piacot a szinvonaltalan gagyi. Verforralo latni hogy mennyi draga
anyagot, energiat, gyartokapacitast elfecserelnek hitvany, de jol eladhato
gagyiware-ek eloallitasara. Egesz kicsit tobb raforditassal, odafigyelessel,
intelligenciaval sokkal jobbat ki lehetne hozni, de a gyartonak nem erdeke,
ha a konkurrencia pont emiatt a kis tobbletraforditas miatt lesz olcsobb.
A t. fogyasztok 95%-a ugyis tokhulye es nem ertekelne a kulonbseget.
Sokszor eldurran az ember agya amikor elolvas egy termekismertetot,
hogy mennyire hulyenek nezik, es visszatero erzese hogy az ipari 
termekeket nem mernokok hanem marketingesek tervezik.
Lassan kulon tudomany kivadaszni a valodi muszaki parametereket
a reklamszemetbol amit termekismerteto cimen adnak. Ha egyatalan
benne van.
Az ujkeletu kapitalizmusban (amit en marketing-kapitalizmusnak
nevezek) lassan eljutottunk addig, hogy az ar es a tenyleges gyartasi
koltseg ujra koszonoviszonyban sincs egymassal - a la szocializmus-
es a termekek muszaki minoseget nem a muszaki lehetosegek, hanem
az uzletpolitika hatarozza meg. Amitol en hanyni tudok.

> No jo, esetleg egy zoldfulu pancser klikkelget. O valasztja ki
> menubol a szkenner szinet. :)
Kedvencem az a TWAIN sw, ahol beallitogombok kozott van egy
nagy bazi gomb, ami "extra quality"-t allt be, de ez allandoan kivalasztott
allapotban van... Gondolom maradt egy gombnyi ures hely, es 
beraktak ezt disznek.

udv: VAti
+ - Re: immanens vs. transzcendens (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elnezest a levelemert, a filozofia listara kellett volna kuldenem.

z2
+ - szkenner (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Zoli, irod:
: Egyik-masik szkennernek meglehetosen komplikalt mechanikaja van.
: Nem ertem, hogy mi az elbonyolitas oka. Pl. ugyanazon gyarto
: regebbi szkennere viszonylag egyszeru bordas-szij vontatasu
: kocsival megy, es a szkenner joval laposabb mint az ujabb gyartamanyai,
: melyekben a sokkal zurosebb csigas, acelhuros vontatast
: alkalmazzak es dupla kocsi mozog, melyek egyike tukroket szallit,
: mig a masikon a vonal-fenyforras van.

Tegyuk fel, hogy a leptetomotorok nem fejlodtek rohamosan az utobbi
evekben, viszont a szkennerek felbontasa megnott 300 dpi-rol 1200 dpi-re,
ebbol eredendoen a leptetomotort nem lehet siman bordasszijjal a kocsihoz
kotni, hanem csak egy attetelen (pl. csigan) keresztul.

Hogy a fenyforras miert mas sebesseggel mozog, azt nem tudom, kulon kocsin
esetleg amiatt is lehet, hogy egy diafelte'tne'l ne zavarjon.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS