>a. Logikaval hogyan lathato be?
Bizonyitsd be nekem hogy barmilyen fizikailag letezo
(nemcsak a fantaziadban vagy a geped memoriajaban 
szimbolikusan letezo) dolognak a helyet egyertelmuen
le tudod irni 2 db <>0 vektorszorzatu egysegvektor
tobbszorosekent (ket koordinata) es ugyan minek ide
a harmadik.
Vagy mutass nekem egyetlen 2D-s atomot (ami fura modon
kolcsonhatasra kepes a mi 3D-s vilagunk reszecskeivel)
vagy egy olyan elemi reszecsket ami (egyeb kenyszer
nelkul) csak ket dimenzioban hajlando terjedni, es
maris hiszunk neked.

> b. Sot, en mint mondtam, mar talalkoztam vastagsag nelkuli anyaggal,
> amikor
> kb 10 evvel ezelott bepotyogtam a szamitogepembe az Eletjatek nevu
> programot, es a kepernyon megelevenedett egy 2 dimenzios vilag. (Most a
> kepernyo vastagsagat ne tekintsuk plusz dimenzionak, az csak ahhoz
> kellett,
> hogy meg tudjam figyelni a dolgot. A gep memoriajaban a teret nyilvan egy
> ket dimenzios matrix irta le.)

Ja. es Darth Vader is letezik, hisz ott van a mozivasznon. Sot, nemcsak
letezik hanem mindjart 2 dimenzios is, hisz a vasznon nincs vastagsaga :-)))

> Egyebkent el tudom kepzelni az Eletjatek 4 vagy tobb dimenzios
> verzioit is.
En Abbott Sikfoldjet tudom elkepzelni, de attol meg nem valik valosagga.

udv: VAti

Math:

> egesz pontosan, ha csak a pontmutaciokat vesszuk figyelembe, akkor a
mutaciok
> szamanak also becslese volna a maximalis feltetelezett hamming tavolsag.
> enek ugyebar felso korlatja annyi, amennyi bazisbol egy DNS szal all. a
DNS
> hosszat tehat elosztva az atlagos mutacios ratava, es beszorozva a
> genereaciok becsult atlagaval akkor a idotartamnakkell kijonnie, ami kb
> belefer a 3 milliard evbe. tud valaki segiteni?

Ugy tudom az ember genetikai informacio tartalmara egy jo felso becsles a
10^10 bazis. Az eltelt ido pedig 3 milliard ev (3*10^9). Ez meg akkor is
boven belefer, ha csak a pontmutaciokat tekintjuk (gondojunk bele pl az
egysejtuek egy ev alatt hanyszor osztodnak, ez eleg nagy szam lehet).

> es termeszetesen az egyeb mutaciok bonyolitjak a helyzetet.
Itt olyan dolgok is tortenhetnek, hogy egy hosszabb szekvencia,
megduplazodik (hibakkal). Pl keletkezik egy uj kromoszoma. Ugy tudom ilyet
mar az embernel is megfigyeltek.

> namost tudtommal voltakolyan szamitgatasok, szimulaciok,amelyek az
evolucio
> egyes reszenek, szervek kifejlodeserol szolnak,es amelyeknek celja pont az
> volt, vajon belefernek-e ezek a dolgok az idobe? tudtommal olyan
eredmenyek
> jottek ki, hogy boven, sot!

Ezt en is ala tudom tamasztani, olvastam egy kiserletrol ahol a szem
evoluciojara keszitettek szamitogepes modellt, aminek az eredmenye az lett,
hogy a legpesszimistabb becslesek szerint is az emberi szem kialakulasahoz
mindossze 400000 ev kell. (ez kb 7000-szer!!! fer bele a 3 milliardba)

A szamitogepes szimulaciok kapcsan megemlitenem, hogy a computer science
teruleten mar regota hasznaljak az evolucio mechenizmusat es a kozelmultban
szulettek olyan eredmenyek amik felulmuljak az emberi mernoki tervezest. A
szamitogepen szimulalt evolucioval sikerult letrehozni pl. sugarhajtomu,
repulogep szarny, elektormos erosito stb terveket amik jobbnak bizonyultak
mint amit ember valaha tervezett. Ezek tenyek, es nyilvanvalo kovetkezmeny,
hogy az evolucio mechanizmusa kepes bonyolult terveket letrehozni, tervezo
nelkul is.

Ezek alapjan a kreacionista oldalnak valami hasonlo allasponott kellene
vedenie:

A vilag ugy lett megalkotva, hogy az ember szamara ugy tunjek mintha az
elolenyeket az evolucio formalna: az ember ellesi ezt a mechenizmust az
elovilagbol, kiprobalja szamitogepes szimulaciok segitsegevel, rajon hogy
tenyleg mukodik, elkezdi hasznalni az iparban is mert latja, hogy ez jobb
mint barmi mas. Ennek ellenere az elovilagban ez megsem mukodik. (Jol be
lettunk csapva)

Udv
Bogyom

Ferenc irta:

> szeretnem meggyozo valoszinusiteset latni annak, hogy az egymastol tavoli
> elolenyek teljesen eltero formaju es funkcioju szervei hogyan alakultak at
> egymasba.

Az egymastol tavoli elolenyek teljesen eltero formaju es funkcioju szervei
egyaltalan nem alakultak at egymasba. Annyi igaz, hogy volt egy kozos osuk.

Bogyom

Sziasztok !

Janos:
>Ne is mondd! Van egy meresem, ami egy PLL-el detektal, 
>de meres soran egy masik parametert is kell allitani, 
>persze azt is PLL-el kellene, es a masik
>parameter persze hat az elsore,  hat nem egyszeru.

Aterzem. Es ekkor szokta atmenetileg eluralni az embert 
a hatarozatlansagi reakcio. Tehat, nem is tevedtem nagyot.:) 
Aztan az agyban megindul a fogaskerekek zakatolasa...

A fekete dobozos PLL-ekre - egy enyhen szemrehanyo emilt 
is kaptam, miszerint nem mindenki szuletik ugy, 
hogy tudna, mi a PLL.  
Sajnos nem vagyok PLL szakerto, es hirtelenjeben 
nem is tudnek elerheto szakirodalmat ajanlani hozza, s 
csak remlik hogy talan a _Bevezetes a PLL technikaba_ (?) 
cimu konyv volt regebben a kezemben. 
A PLL - fazis-zart hurkot jelent magyarul, ami Phase-Locked Loop
egy masik vilagnyelven.
Bizonyos valtozatait FM demodulator, vagy szuro celjara,
mig masokat frekvencia-tobbszorozokent alkalmazzak,
( ahogyan pl. szamitogepekben is teszik - mert a viszonylag 
alacsonyfrekvencias kvarc-oszcillatorok frekvenciaja keves 
lenne az orajelhez a telhetetlen usereknek). 
A PLL valojaban rendkivul sokoldaluan alkalmazhato eszkoz.

Adva van egy VCO, ami feszultsegvezerelt oszcillator, 
( Voltage Controlled Osc.) 
Ennek kimeno negyszog-jelet egy digitalis frekvenciaoszto 
orajelekent az osztora adjak, s a frekvenciaban
leosztott jelet pedig osszehasonlitjuk egy kulso,
referenciajel frekvenciajaval, ill. annak fazisaval.
Az osszehasonlitast  fazis-detektor vegzi,
mely sokfele megoldasu lehet, de mindenkeppen
az a lenyege, hogy a kimenete a VCO vezerlobemenetere 
csatlakozik, altalaban valamilyen szu''ro'' 
kozbeiktatasaval, mely szuro utan a jel mar analog jelnek
tekintheto.
Ezzel a kor bezarul, kesz a hurok.
Ha az osszekotes normalis negativ visszacsatolast
produkal a hurokban, a hurokbeli folyamatok stacionarius 
allapothoz vezetnek.  Lenyegeben szabalyozasi kor ez,
mely egy adott,  n-szeresre _felszorzott_ frekvenciara
torekszik beallitani a VCO kimenojelet.
Mint minden szabalyozasi kort, ezt is el lehet
bonyolitani igeny szerint, s ennek eredmenyekeppen
jobb-rosszabb hatekonysaggal, azaz beallasi idovel es
kulonfele lengesekkel all at, vagy ra valamilyen
stacionarius allapotra, hiszen a kulso referencia-jel
valtoztatasaval kulonfele allapotok allithatok be.

Ebben a korben azonban analog es digitalis jelek is
vannak, valamint a szabalyozastechnika re'me't jelento
holtidot erdemenyezo hatasok is ervenyesulnek, s igy bizonyos 
kaotikus viselkedesek is elofordulnak a stabilizalodasi 
folyamat  kozben. ( Ezekbol aszocialtam korabban
atomi szintu jelensegekre.)

Kb. ennyit tudok. 
Gondolom a PLL a korszerubb radiok _allomaskeresojenek_ 
hangolasaban is foszerepet jatszik. ( szintezer)

Hogy minden ujszulott ismeri-e ?
Gyanitom, hogy az agymukodesunkhoz is koze van,
de ha ez a kijelentes tudomanytalan - mert ha 
altalanosan egyelore nem igazolhato, akkor megadom magam  
azzal a kiegeszitessel, hogy sajat magamra azert meg 
ervenyesnek gondolhatom a PLL-es agymukodest.
Merthogy analognak is, diszkretnek is
es egyuttal kaotikusan mukodonek tudom legjobban 
lekepezni magamban a vilagot, es az agymukodest is, 
melyben a holtidot a feny veges sebessege biztositja,
ill. az ingeruletvezetes veges sebessege. 

De el tudok kepzelni egyuttmukodo PLL hurkok 
analogiajakent fogaskerekes, mechanikus agymukodest
is, melyben onbeallo modon valtoztathato fogszamu 
fogaskerekek sokasaga keresi egymassal a harmonikus, 
zokkenomentes kapcsolatot, es amikor megtalaltak a szinkronizmust, 
akkor kialakul a hatarozottsagi reakcio, amit 
egy logikai egyseg (sok-bemenetu, 1 kimenetu kombinacios 
halozat (donteshozo neuron) ismer fel a multi-stacionarius 
allapotot lattan, es annak egyedi jellegzetessegei alapjan 
nagyjabol aszerint dont, hogy orokletesen, vagy kesobb 
mire lett programozva, ill. betanitva 
az Univerzum Univerzalis Usere.

Udv: zoli

Sziasztok,

Peter:
1:
>A gep memoriajaban a teret nyilvan egy ket dimenzios matrix irta le.

2:
>Egyebkent el tudom kepzelni az Eletjatek 4 vagy tobb dimenzios verzioit is.

Szerinted pusztan azzal, hogy nemileg mas utasitasokat gepelek be,
maris akarhany dimenzios "teret" hozok letre? Nem erzem meggyozonek...

Sziasztok,
Juan

 wrote:
>Viszont elhangzott, hogy a vasszulfat szinten toxikus hatasu
>anyag, raadasul a ciannal ellentetben helyben is marad,
>tehat akar nagyobb gondot is okozhatott volna (vagy legalabbis
>tartosat), mint amennyit hasznalt volna, ugyanis sok kell belole.

Minden anyag toxikus, csak a mennyisegtol fugg, hogy van-e
mergezo hatasa, vagy sem. A cianhoz kepest elhanyagolhatoan kicsi
a mergezo hatasa, persze tonnaszamra a Tiszaba szorva lenne karos
hatasa, ami viszont lenyegesen enyhebb lenne, mint a ciane.
Nem tudom, hogy erted azt, hogy a FeSO4 helyben marad. Vizoldhato
vegyulet, ugyanugy levonult volna a Tiszan, mint a cian. Amire Te
gondolsz, az valoszinuleg a keletkezo csapadek, ami mind vasat,
mind cianidot tartalmaz, de ez (mivel oldhatatlan, ill. csak
nagyon kis mertekben oldodik) nem okozna kornyezeti problemat.
Ezt tenyleg csak lassankent vinne el a viz, mint az iszapot. Egy
idore kekesebb lenne a viz, ha felkavarodik az iszap, de
nagyjabol ennyi.
Nekem inkabb olyan aggalyom van, hogy ekkora vizmennyiseg es
ilyen alacsony koncentracio eseten (mert azert ez alacsony, csak
a cian nagyon mergezo), mukodne-e ez a modszer. Bar a riportban
Kotai kollega azt mondta, hogy u.olyan koncentracioju oldattal
vegeztek a kiserletet, mint ami a Tiszaban volt.

Rocky

Kedves HIX TUDOMANY!

Az az igazsag, hogy nem igazan ertem, hogy min megy a vita? Ugy latszik 
alulkepzett vagyok.

Egyszer matekgyakorlatok az gyakvezer a kovetkezo feladatot adta:

 ...akkor nezzunk most egy gyakorlati feladatot: Szamitsuk ki egy 
negydimenzios kup haromdimenzios alapgombjere vonatkozo masodrendu 
inercianyomatekat.

A feladat nagyon egyszeru es gond nelkul megoldhato, szimpla analogiak 
hasznalataval. Alapfoku integralasi ismeretek kellenek hozza. Ja meg az, hogy 
hogyan szamoljuk ki egy tomegpont inercianyomatekat. Slussz.

Masreszt az ET-ben volt egy cikk a vilagegyetemnuk dimenzioszamarol. Azt 
irtak, hogy bizonyos elmeletek szerint (szuperhur) 7, vagy 11 dimenzios a 
terunk. A maradek szubatomi meretekre osszetekeredve. Van valami kiserlet, 
amivel megprobaljak kitekerni az egyik ilyen dimenziot, hogy megnezzek, van-
e. Bovebbet sajnos nem tudok...

Udv From:, az invertalt

Kedves HIX TUDOMANY >!

On 7 Mar 00, at 2:20, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> > De persze eredeti kerdes mindeg fenn all. Volt a kopo-halnak az a
> > lencseszeru hartya,lete elso napjatol a foldon,VAGY az evolucion
> > fejlodes a millio eveken at jott az ugy letre.Az az hogy volt kepes
> > akkor vacsorazni a kopo-hal a millio eveken at,s letezi????
> 
> A hartya vedhette kezdetben a szemet, eloszor csak kicsit (,de az is jobb min
t
> a semmi), aztan egyre jobban. Kesobb a hartya mar eleg nagy feluletu es
> vastagsagu lett hogy masra is lehessen hasznalni, peldaul celzasra.

Azt hiszem, a folyam az edenbol c. konyben olvastam (Dawkins), hogy csinaltak 
egy szamitogepes szimulaciot Egyszeru fenyerzekeny sejteket szimulaltak, amin 
egy egyszeru hartya van. Azt vizsgaltak, ez hany generacio alatt alakulhat 
holyagszemme. 2 feltetel volt: egyszerre csak egy valtozas tortenhetett, es a 
kovetkezo generacionak jobbnak kell lennie, mint a megelozonek.

Hihetetlenul keves ido kellett hozza. Nem emlexem mennyi, de par szazezer ev. 
Es ez azert tul volt meretezve...

Ha valakit konkretabb erdekel, utannanezek...

Udv From:, a holyaghurut

Kedves Sandor,

En valamikor szamolgattam a primszamok kulonbsegeit 
(a fortran 2,3 milliardig birta). Amit irtal teny es valo.
Nekem tobb sejtesem is volt veluk kapcsolatban.
Sajnos akkor meg nem tudtam, hogy normalis matematikusokkal,
vigan lehet ilyen temarol beszelgetni. Nagyon banom, hogy
Erdos Palt nem kerestem meg a dologgal.
Herman Peterrel, Freud Roberttel es Odor Tiborral
beszelgettem a prim kulonbsegekrol. A konkluzio az volt,
hogy beszeljek egy specialistaval, akikbol talan 1,5-2,5
van Magyarorszagon. A kozos nevezo Ruzsa volt.
Sajna nem jutottam el hozza.

Emlekezteto: Iker primek, azon primek melyek kulonbsege 2.
Sejtes: az iker primek szama vegtelen.
Tudtommal meg nem bizonyitott.

Az en sejteseim:
1. Barmely pozitiv egesz k ra, azon primek szama, ahol
p+2k is prim, vegtelen.
2. A primek kulonbsegeinek az eloszlasa logaritmikus.
Veszed a hisztogramodat, csak a fuggoleges tengelyen
logaritmust abrazolsz. Vizszintesen a p van. Ekkor
egy egyenest kapsz (durvan).
Megjegyzes. 2.-bol mar kovetkezik 1.
3. A 6-al, es csak is ezzel, oszthato kulonbsegek kiugroak.
4. Ez alol csak a 70 a kivetel.

Kellemes bogaraszast. Nekem megvan millios bontasban
a kulonbsegek eloszlasa. Ha valakinek kell atdobom.

Horvath Pista

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 193.225.139.1)

Marky mar megadta a 6 szalas megfejtest, ami ugye
ugy jott, hogy egy haromszog minden csucsara rakunk
egy-egy gyufat es osszeillesztjuk oket. Persze ez
az asztal sikjaban nem megy. At kell terni 3D-be.
Vagyis a megoldas egy tetraeder.

Ezek utan nem nehez a 10 szalas megfejtes se. Tegyunk a
tertaeder csucsaiba egy-egy szal gyufat (ez negy szal).
Majd vigyuk a negy gyufaszal masik csucsait egy pontba.
Ez nem fog 3D-ben menni. De 4D-ben semmi gond. Kesz van
a 4 dimenzios tetraeder haloja. 5 csucsa van,
10 ele (a 10 gyufaszal). Van neki 4 lapja a mi terunkben.
Van meg neki 6 masik lapja (az eredeti tetraeder 6 elere
felallitva) a magasabb dimenzioban. Ez a megoldas.
10 szal gyufa, 10 szabalyos haromszog.
(mellesleg altaluk osszesen 5 tetraeder van kifeszitve)

Ujabb feladat: 15 gyufaszallal kirakni 20 szabalyos
haromszoget. (n(n-1)/2 gyufaval n(n-1)(n-2)/6 haromszoget)

Horvath Pista

ui. 75 gyufaval mar 455 szabalyos haromszoget lehet kirakni.
Igaz kell hozza 15 dimenzio.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 193.225.139.1)

Valasz Kovacs Akosnak:

Ugy tudom, hogy a vasszulfattal torteno semlegesites, csak in loco , vagy
meginkabb in situ lett volna hatasos, tehat a szennyezes helyen.
Ezert a "lett volnak"  helytelenek !
De a kemikusok biztos jobban tudjak...
						Udv: Kati

azt irja a http://www.origo.hu/tudomany/real/000303mikor.html, hogy:

> [...] Am minden valos rendszer - legyen az klasszikus vagy kvantumos
> - bizonyos mertekig kolcsonhatasban all kornyezetevel, az atomok
> veletlenszeruen viselkedo, "zajos" sokasagaval, es ez a koherens
> szuperpoziciot elobb utobb osszeroppantja. A dekoherencia kialakulasahoz
> szukseges ido erzekenyen fugg a rendszer meretetol: a kornyezettol
> alaposan elszigetelt egyes atomokat vagy fotonokat a fizikusok ma mar
> viszonylag hosszu ideig (a jelen kiserletben mintegy szazmilliomod
> masodpercig) kepesek szuperponalt allapotban tartani.
> 
> A NIST kutatoi a mostani kiserletben a berilliumion szuperpoziciojanak ket,
> terbelileg eleinte csaknem teljesen atfedo osszetevojet kulso
> elektromagneses ter alkalmazasaval fokozatosan eltavolitottak egymastol,
> egeszen az atomi atmero tizszereseig novelve a koztuk levo tavolsagot.
> "Megfigyeltuk, hogy a tavolsag novelesevel parhuzamosan, a kulso
> kornyezeti tenyezok valtozasanak hatasara a szuperpozicio koherenciaja
> exponencialis utemben csokkent, mignem osszeroppant, es az ion az egyik
> lehetseges allapotba kerult" - mondta David J. Wineland, a kutatocsoport
> egyik tagja. A NIST kutatoi igy a vilagon elsokent, modszeresen, lepesrol
> lepesre haladva szeltek at azt a hatart, amely a kvantumfizika vilagat
> makrovilagunktol elvalasztja. [...]

Nem tudom, hogy a hiba az en keszulekemben van, vagy pedig az Elet es
Tudomany (onnan szarmazik a cikk) forditoja addig egyensulyozott a
tartalmi pontossag es a TIT kozott feszulo drotkotelen mig leesett.

szoval amig a kvantumos objektumon nem vegzunk olyan merest, amely az
adott jellemzo (a berillium-ion egyetlen maradek elektronjanak magneses
momentuma) konkret iranyara vonatkozik, addig az a momentum felfele is
meg lefele is mutat. egyszer csak azonban bebillen valamelyik allapotba
(az ion szamara megfigyelesnek szamit a kornyezetbol erkezo zaj is).

Nade hogy "a szuperpozicio koherenciaja exponencialis utemben csokken"
az hogy lehet? Milyen az, amikor a ket jellemzo koherenciaja mar csak
egeszen kicsi?

uff///Laci

kedves Ferenc!

hozzaallasod helytallo volna, csakhogy egesz egyszeruen megfeledkezel arrol,
hogy mi az, ami a helyzetbol adodik, tehat magabol a temabol. a tema az elet
eredete. bonyolult tema, nehez kerdes. azt mondod, hogy csak kozvetettt
bizonyitekok vannak. namost:

1) minden bizonyitek kozvetett, megha valamit a sajat szemeddel latsz, akkor
is kozvetett, hiszen a feny is egy kozegen es egy erzekszerven keresztul jut
el hozzad, arrol nem is beszelve, hogy az agyi feldolgozas olyan, amilyen,
semmikeppen sem idealisztikus, csupan biologiailag megfelelo az ember
szamara. tehat minden bizonyitek kozvetett. vannak, amelyek bizonyosabbak es
vannak, amelyek bizonytalanabbak.

2) minden elmelet egysegesen olyan tapasztalati tenyekre tamaszkodik, ami
csak igazolja az elmeletet, minden elmeletet lehet szkepticizmussal fogadni,
az okori gorogok bebizonyitottak, hogy tarthato az a felfogas, miszerint
semmit sem hiszek el. a kerdes, hogy mi az a szkepticizmus ami egeszseges,
es mi az, ami mar tulzo? es mi az, ami nem elegseges,hanem naivitas? azt
hiszem, hogy a racionalizmus, a tudomanyos modszer az a szkepticizmus, ami
idealis kozeput, mert nem naiv, de ugyanakkor elfogad bizonyos dolgokat,
tehat megismereshez vezet. ez a racionalizmus raadasul eleg jol kidolgozot
tmodszeressegen alapul, es nem csupan valamifajta arany kozeput ideajan.

3) visszaterve a kozvetett es kozvetlen bizonyitekokra. ezek adottak. ha egy
jelensegrol csak "kozvetlenebb" bionyitekaid vannak, akkor ezek vannak,
ezzel kell valamit kezdeni. olyan ez, mintha volna egy olyan bunteny, ahol
keves a targyi bizonyitek, es te ahelyett, hogy ertelmes gondolkodasra es

ertelmes birosagi targyalasra serkentened a tisztelt hallgatosagot,
mindenkeppen az ujlenyomatot kovetelned. de ha egyszer az ujlenyomat nincs
meg, akkor mi a fenet csinaljunk? hagyjuk az egeszet, vagy megiscsak hozzunk
valami dontest?

4) A tudomanyos folyoiratokban tankonyvekben sehol nem talalsz olyan
kijelentest, hogy az evolucio marpedig egy iszonyuannagyon igazolt elmelet.
Azt talalod, hogy a leginkabb igazolt elmelet azok kozul, amire gondolhatunk
a kerdesben. Tehat azt talalod, hogy a legjobb. Ezzel osszeegyeztetheto az,
hogy ugyanakkor a korulmenyek miatt ez egyike azon temaknak, amiben a
legingatagabb labon allnak az elmeletek. Tehat ha az elmelet
bizonytalansagat hangsulyozod, akkor nyitott kapukat dongetsz. Ha viszont
azt mondod, hogy emiatt nem szabad elfogadni, vagy nem az evoluciot kell
elfogadni, akkor butasagot mondasz. Bizonytalan dolgokkozul is ki kell
valasztani a legbiztosabbat.

5) Visszaterve a detektives hasonlatra. Van egy esetunk, amiben eleg keves
bizonyitek van, mivel regen tortent a dolog. Van egy zsenialis detektivunk,
aki egy zsenialis elmeletet talalt ki. Ez az elmelet ingatagabb, mint egy
rutineset, ugyanakkor az ugyben nincs jobb elmelet. Namost te ezt az
elmeletet akarod lehuzni, csaka zert, hogy ne legyen itelet?:)

>aki kialakitott egy elmeletet egy bunteny vegrehajtasarol, es azutan minden
> tenyt igyekszik ebbe a semaba begyomoszolni, ahelyett hogy azt
szkepszissel
> kezelne.
ez a semaba valo begyomoszkoles a tudomanyfilozofia regi veszoparipaja. a
tudomanynak idealisannem szabad gyomoszkolnie a dolgokat, de ugyanakkor
szabad olyan dolgokat csinalnia, amit az ellenzek nyilvan gyomoszkolesnek
fog latni. erre szigoru modszertan van, amit be kell tartani. ababn igazad
van, hogy a tudosok nem angyalok, de a tudomanytortenet arrol is tanuskodik,
hogy az ilyen gyomoszkoleseken a tudomanyban hosszu tavon nem mulott semmi.
viszont az altudomanyos nezetek nemhogy megszegik a gyomoszkolesellenes
szabalyt, hanem nem is hallottak ilyenrol. naluk nincs is ilyen norma. a
tudomanyban van ilyennorma, ervenyes, igaz ervenyesulese serul (a tudosok is
emberek), az altudomanyos szferanak viszont nincsenek ilyen normai.

math

Isvara:

1) kaptal egy kerdest. a rendelkezesre allo leletek bar szerinted
ellentmondasban vannak az evolico mai forgatokonyvevel, ezeknel az
ellentmondasoknal sokkal nagyobb hordereju jellegzetessegeket mutatnak,
nevezetesen, hogy van egy nagy trendjuk. soha nem talaltak 3 milliard eves
embert, foemlost, emlost... a legkorabbi leletek nagyon egyszeruek, es az
osszetettebb elolenyek leletei fokozatosan es kesobb vannak. mondhatod, hogy
vannak zavarok ebben a trendben, de a trendet magat nem tagadhatod. ha mas
elmeletet forszirozol, tessek megmagyarazni ezt a trendet, ez ugyanis oriasi
jelentosegi es hordereju tapasztalat. a kerdesben a legfontosabb
megfigyeles! A kerdesre nem valaszoltal, meg mindig arrol beszelsz, hogy mi
szol ellent az evolucionak, mikozben "hallgat a mely" arrol, hogy ennel
nagysagrendekkel erosebb tenyek szolnak ellent a te elmeletednek.

2) A kerdes alol valo kibujashoz termeszetesen ugyanazt a mechanizmust
hasznalod, amit tolunk nem fogadsz el. A geologiai leletek szukos voltat.
Nagyon szep es meggyozo gondolatmenetet hoztal fel arrol, mennyire keves a
leletunk. Node ezzel megvalaszoltad magadnak egy regi kerdesedet, miszerint,
miert is vannak akkora lyukak a torzsfejlodes leleteiben. Hat kerem, ha a
134 millio kobmerfold kozetbol egy kobmerfoldet sem forgattak meg, ha az
uledekek 90-99%-a elveszett, akkor hogyne volnanak hianyosak azok a
leszarmazasi fak!

3) Csakhogy, amig az evolucio a meglevo leletekre tamaszkodik, es csupan a
hianyt magyarazza a fenti leletfeltarasi elegtelenseggel, addig a te
elmeleted a meglevo leleteknek ellentmond, es a hianyzo leletekre akar
tamaszkodni. Tehat a te elmeleted egy oriasi legvar az evoluciohoz kepest.
Talan megis meglevo leletekre kellene tamaszkodni, es abbol felallitani az
elmeletet, es nem a jovoben bizni. Emlekeztetnelek, hogy hanyszor hasznaltad
ezt az ervet az evolucio ellen. Emlekezz vissza, azt mondtad, hogy amig enm
teremtunk eletet, addig nem hiszed el. Mire mi azt mondtuk, hogy jelenleg
nem tudunk, de esetleg majd fogunk tudni. Valaszod erre: hogy a jovovel nem
lehet ervelni.

Amig az evolucio a meglevo leletek es megfigyelesek alapjan kidolgozott
elmelet, amelynek egyes reszletkerdeseinek magyarazatat a jovore teszi,
addig a te elmeleted a jovo leleteire alapozott elmelet lenne. Szoval a te
elmeleted minosegileg nagyobb legvar, mint az evolucio.

osszefoglalva: amikor a sajat elmeletedrol van szo, akkor a sajat magad
altal hangoztatott tudomanyos elveket
a tudosokhoz kepest teljesen felrugod.

math