> Felado :  [Hungary]
 >Nekem uj. Ha 'g' alatt a nehezsegi gyorsulast erted, akkor nem is >igaz.
Biztos magyarazatra szorul, a 'g' erteke valtozhat, mig a periodus a 
hosszusag negyzete.
Tehat a foldi 'g' eseteben nagyjabol 1 meteres hosszu fuggoszalon lengo 
tomeg periodusa 2 secundum, mig 25 cm hossz 1 sec, lengesi periodust 
produkal. A Jupiteren ugyanaz a hosszarany mas eredmenyt ad, de a 
fuggesztesi hossz negyzete a periodusok duplazodasat ugyanugy eloidezi.
>A torzios lenges periodusa tenyleg az 1/mu negyzetevel aranyos.
>Ez jol ertett jelenseg, a megerteshez nincs szukseg a ter 
> >kvantumtermeszetenek feltetelezesere.
Nem ketelkedem. Az erdekesseg az allandotlansag okozza, vagyis megertenem, 
ha minden idoben, minden mereskor egyforma eredmenyeket kapnank. De az 
eredmenyek valtozoak a ter viselkedesenek fuggvenyeben, igy ugyanakok a 
tomegek, aranyok, fuggoszal, stb. eseten mas-mas idoben masak a kisulesi 
periodusok, es megvaltozik az inga nyugalmi helyzete is.

> Felado :  [Hungary]
 >A fold gravitacios tererejenek muholdas felterkepezeserol. Ez igen
>erdekes lesz,
Szamomra is.
 >es tokeletesen lelovi Csaba kiserleteit
Ez meg korant sem annyira biztos.
>Ket urszonda fog azonos palyan keringeni,  a palyakat igen pontosan
>figyelik, es ezekbol kiszamitjak a gravitacios terero hely es >idofuggeset.
Ez is bizonyitja, hogy vannak minimalis gravitacios valtozasok, amit annyira 
elleneztunk.
>azokat az adatokat, amiket Csaba meg csak most akar merni
>egy pontban.
Nem akar, hanem mar evek ota mer, de a ket dolog megsem ugyanaz, mert nem 
ugyanazok a meresi pontok.
Az inga legalabb anyira mentesitett a 'g'-tol, mint a muhold, es 
gyakorlatilag a Fold felszini esemenyeket figyeli, amire a muhold nem kepes.

>Rendben. A fold alatti magmaaramlatok meg meg melyebben. Akkor azt >miert 
>erzekelne?
>Egyebkent ha az ingahoz kozel elhelyezett nagytomegu olomra nem >erzekeny, 
>akkor sutheted az egeszet.
Igen erre en is gondoltam,
>A hatas ugyanis a tavolsag negyzetevel valtozik, 1m re 1 tonna olom
>ekvivalens 1km re 1 millio tonna olommal.
Ezert feltetelezem, hogy csak a Fold belso, suru, meghatarozo tomegu, nem 
egy helyben tartozkodo magja okozhatja az olykori eroteljes 'leragadast', 
mely irany meg valtozo is, tehat nem allando.. A szokatkan jelenseg 
valamivel csak magyarazhato kell legyen.

>Mert a kiserlet eredmenyeinek magyarazata helytelen.
Azt hiszem jelenlegi allasunk nem is enged jobb magyarazatot.
>>Megigertem, hogy el fogom vegezni az egyenlo tomegekre vonatkozo
>>kiserletet,
>Itt az ideje.
Igen, de mi lessz a magyarazattal? :-)
Attol tartok, az okok sokkal zavarosabbak lesznek.

>....kar a gozert.
Ezt nem szabad. Kivalt ha mar kiserleti igazolasok vannak, nem szabad 
feladni a harcot.

>Az iranymeghatarozo ero es a torzios ero eredoje csak az inga sztatikus
>poziciojat hatarozza meg.
Minden rendben is lenne, ha a sztatikus irany idoben nem valtozna.

>Egyebkent annakidejen Eotvos az ingajaval a Duna 1cm-es aradasat ki >tudta 
>mutatni, es eszebe sem jutott a fotonokat belekeverni.
Ezt a Balaton jegerol torteno merest mar Janos emlitette, de vajon 
utannaszamolt a 'legendanak' tekintheto meresi adatoknak?
Vegyuk a Balaton-Duna tavolsagot durvan 60 Km-nek. Beszamithato Dunahossz 
szakasz legyen 120 Km. Ha a folyo szelesseget 200 m-re saccoljuk atlagban, 
de az eredmenyen a duplaja sem sokat valtoztat, es az aradas (vizszint 
kulombseg) 1 cm, a megkapott 'G' tomegvaltozas altal okozott ertekelteres 
durvan 4,4*10 a -15 hatvanyon m/s/s.
Nagyjabol 41,5 millioszor kissebb a Venusz Foldte gyakorolt grav. 
tererejenek erteketol, es kozel 500 millioszor kevesebb az orias Jupiter 
grav. eroterenek Foldre gyakorolt erteketol.
A masik fellepo problema ott adodik, hogy a bolygok gr. hatasai a ter 
halmazan at valosulnak meg, megis kimerhetetlen a hatasuk a Foldon. a 
Balaton jegen felallitott meroeszkoz es a Duna vize kozott pedig a Foldkereg 
tomege 'arnyek' hataskant fellepve meg azon kis ertek hatason is oriasi 
mertekben gyengithetnek.
Tehat e legendas merest is el kell felednunk, annal inkab lehetett valami 
mas zavar, de mivel a Duna epp akkor aradt 1 cm-ert rafoghattak a meresi 
ertekek valtozasanak okozojakent.
Irtam mar Janosnak, hogy tobb mereseket, igy a Sarkadi-Bodonyi mereseket is 
csakis egy masik meroeszkozzel kontrolalt terviszonyok egyenlo ertekadatok 
fuggvenyeben ajanlatos elvegezni. kulomben meresi hibak adodnak.

E celbol mas kiserleteket is el lehet vegezni, igaz hogy nem ugyanazok, de 
terviszony valtozasotat kimutatnak. Pl egy nagyteljesitmenyu kondenzator 
minimalis terbeli feltoltodesi ertekenek allando jellegu merese. Stb.

> E-mail :  [Hungary]
>A problema pont azzal van, hogy amit feltetelezel, az eppen hogy nem 
>tisztessegesen igazolt!
>Eloszor is, a felvetett ellenervekre tisztesseges
>_cafolatot_ kell adnod!
>Kezdve azzal, hogy rengeteg zavaro hatasra hivtak mar fel a figyelmedet, de 
>nem vegeztel el ezeket cafolo meressorozatot.
Szoval evek ota csak ezt teszem, es mar nem is tudom, hanyadik 'variansnal' 
tartok, tehat kiserleteim egyre tisztabb vizet ontenek a poharba. Ezert nem 
tudom elfogadni a tavoli cafolatokat, mert en is azzal kezdtem es kiszurtem 
a hatasokat, es a kapott grafikonos gorbeket ertelmes jeleknek tudom 
tekinteni, csupan az okok nem tisztazottak (egyenlore), bizonyara ismeretlen 
'jelenseg'-el allunk szemben, es inkab elvetjuk, vagy alltudomanyosnak 
nevezzuk, minthogy felismernenk az ertekessegeket.
Ahogy Zoli is irta egy cikkben, es ragaszkodik is hozza, hogy kaotikus 
zavarokrol van szo, mert latta az inga rajzat. Tehat igy nem lehet 
hozzaszolni.
Dezso jelen volt, latta az esemenyeket, de valoban a mai napig nincs konkret 
kijelentes az elmozdulasok valosagos okozojara.
Egy helybeli gyakorlati fizikus is csak egy kort rajzolt, amin belul a mai 
fizika, es rajta kivul a kiserletet interpretalta.

>Ez pl. nem cafolat!:
>>Kulomben az elob emlitett autok tul messze vannak...
Ha egyszer leirom, el kell higyjetek!. Mar Kalmannak is irtam, a grafikonok 
radar jelkent is kezelhetok, es evek sotan a visszatekintheto anyagokon 
tokeletesen latszana pontos idokben a parkolasok, (suletlensegek) stb. De 
amig ezek a folyamatok mindennaposak, az inga gorbei igencsak valtozoak. Van 
amikor hetekig csend van, utanna 3-4 napos egyforma gorbek, aztan ismet 3-4 
napig mas idopontban mas grafikon, de egy sincs osszefuggesben az autok 
parkolasaval, a Korozs aradasaval, stb.

>Vagy itt teljes termeszetesseggel allitasz valami olyat ami szamomra nagy 
>suletlensegnek hat:
>>...mint a toronyfal tomege, melynek jelentos szerepe
>>lehet az elmozdulasokat produkalo ero hatasok
>>kierositeseben.
>Miert/mit/hogyan erositene ki???
Tehat ez is csak egy hozzanem erto szamara ismeretlen, azert jol at kell 
gondolni. Pl a fotonok a torony falan utkoznek, a hotagulason kivul gozunk 
sincs hogy meg mi minden zajlodhat le foton elnyelodes kozben.

>Elhangzott x alkalommal: a torony rengeteg zavaro hatasra is lehetoseget 
>ad.
Igen, mind el is olvastam, igaz hogy az alapszakmam nem fizika, de hasonlo 
zavarokat mar reg eszrevettem volna, es immar nem en allitom hogy nincs 
elmeletileg allitott zavaro hatas, hanem az inga. Ez nem lehet vitatema, 
barmikor meg lehet tekinteni.

>Nem tudom elhangzott-e mar, de mindjart javaslom is, hogy hasznalj meg egy 
>ugyan olyan ingat, es probalkozz parhuzamos meresekkel!
Ennek szuksegesseget en is tudom, de egy egeszen mas pont kelene, legalab 90 
fok fuggolegessegi elteressel.
Azt hiszem Sopronban ha minden igaz, most keszul az 'ikeringa'.

> Felado :  [Hungary]

>Szep kis fizika feladatot talaltam ki megszallott Fold-rajongok szamara:
>Kiszamitando, hogy a Fold tengelyforgasaban milyen egyenetlenseget
>okoznak domborzati egyenetlensegei, pl. magasan kiemelkedo domborulatok, 
>melyekre a Nap es Hold idoben periodikusan valtozo forgatonyomatekot 
>gyakorol.
>Ha valaki csak merni tudja, az se baj !

A Fold tengelyenek vannak nem periodikus esemenyekhez kotodott, allando 
jelleggel karbantartott minimalis (alig par meteres) valtozasai, kb. 14 
honapos periodusokban.
Richard Gross amerikai NASA kutatofizikus szamitasai szarint a legkor 
egyenlotlen melegedesebol szarmazo legmozgasok, legnyomaskulombsegek a fo 
okozok.
Ismet lemaradtunk egy lepessel :-)
---
  Nagyjabol ennyi. Ami jelenleg a leginkab segitene, hogyan tudnam 
meghatarozni egy egyszeru kissebb nagyobb surusegu felhotomeg pontosan 
milyen tipusu Napsugarhatasokat tartanak fenn, szurnek ki, a masik, hogy 
valojaban ezek a beerkezo fotonok tomeg utkozesekkor milyen hatast 
gyakorolhatnak?
  Udv. mindenkinek, Csaba.

Kedves Zoli,

HIX TUDOMANY wrote:

> >Mar vilagos. Annyit teszek hozza: Mutass tudatot asszociacio nelkul,
> >es ha egyaltalan talalsz ilyet, indokold meg, hogy az miert tudat.
> >Miert TUD-AT, asszociacio nelkul? :)
>
> Donto ervem:
> Ha el tudod erni, hogy nagyjabol semmire se gondolj par masodpercig,
> az idoerzeked akkor is megmarad.
> Ebbol tudod, hogy tudatodnal vagy, mikozben nem asszocialsz.
> Jo igy, ugye ?

Nem tudsz ilyen allapotot elerni, legfeljebb "lecsendesited" a tudatod, de
megmaradnak az ingerek folyamatos elemzesebol adodo mikroasszociaciok es megmar
ad
annak tudata, hogy eppen nem gondolsz semmire. De meg ha tudnal is, mar az is,
hogy "tudod, hogy tudatodnal vagy": asszociacio, meghozza mikroasszociaciok
tomkelege, melyek a "tudatomnal vagyok" erosen osszetett fogalmat definialjak
szamodra.

Udv: Endre

<<<Mi kesztethet vajon embereket arra, hogy bealljanak
onkentes _katonanak_ altudomanyt terjesztok vedelmere ?
>Mernek kockazatot valalni! Te megtudod mondani, mi az 
		   ^^^ vallalni   ^^^^ meg tudod
>alltudomany es mi nem? Van jelenleg "meno tudomany" es lesz 
 ^^^ al
>kesobb is, de nem biztos, hogy ugyan az.
				^^^^^|^^
"All"talaban 95% valoszinuseggel rogton meg lehet mondani, mi az
"all"tudomany.
A maradek 5%-nal dolgozza csak ki a feltalalo maga, a sajat erejebol
addig, amig a tobbiek is belatjak...

>Minden, jelenleg ervenyben levo tudomanyos elv, valamikor 
>altudomany volt..
NEM! Nagyon sok tudomanyos eredmenyt a megjelenese pillanatatol
elismertek es udvozoltek.
Masreszt: nagyon sok (a donto tobbseg) altudomanyos nezet mar evezredek
ota az es jo esellyel az is marad. Nagy resze mar feledesbe is merult,
mert a "meno" tudomany kozben valahogy megis megoldotta a problemat.

>A leggjobb es legkellemesebb (kenyelmesebb) az, hogy a 
>haladok, vagy a jelenleg "menok" oldalara allsz. (ez a 
>politikaban is elonyos) Elvezed azok szimpatiajat es 
>esetleg anyagi hatteret is.
Ne keverjuk a politikaval. A tudomanyban jo esellyel a "meno" oldalnal
van az igazsag (nezd meg pl. az utobbi 100 ev _mukodo_ felfedezeseit a
ket oldalon).
A tudomanyt es az altudomanyt a modszere kulonbozteti meg, nem a temaja.
Tudomanyos modszerekkel lehet kutatni parapszichologiat es "ingas"
kiserleteket is (csinaljak is, Amerikaban) - ehelyett megis inkabb a
nanocsovekkel, fullerenekkel, alagutmikroszkopos kutatassal, stb.
foglalkoznak, mert ezek - ugy nez ki - hasznosabbak.

-- 
A cimem nem pontos, mert nem szeretnek tobb cimlistaba bekerulni.  |
Levelnel lehet valaszolni, hircsoportnal javitani kell a cimet.   -O-
Udvozlettel: StarterS a Freestartrol.                              |

@@@
Nem orulok, ha masok a hozzaszolok helyesirasan elcelodnek.
Fontos a jo helyesiras, de nem mindenkinek adatott meg, hogy
magyar iskolaban tanulhatta a magyar nyelvtant.  - moderator
@@@

Szervusztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Meg otven ev? ( 96 sor )
> Idopont: Sat Jul 20 12:53:19 CEST 2002 TUDOMANY #1891
> ...
> Kerdes: Te pl. a munkahelyeden takarekoskodsz ?
> Lekapcsolod a sajat vagy a kollegad szamitogepet, ha nem dolgoztok vele
> 3 ora hosszat ? Vagy ott marad bekapcsolva "print szerver"-nek, SETI
> szamitashoz, vagy csak ugy ?
> Lekapcsolod legalabb a villanyt, ha nem kell ?
> Elteszed a hibas nyomtatasokat ("a masik fele meg ures" cimszoval) ?
Recept alapjan, meg kornyezetkimelo fogkremet is tudok csinalni
megmaradt szappandarabkakbol, szodabikarbonabol, mentolbol, es
kretaporbol :)))

---
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: az altudomany harcosai  ( 29 sor )
> Idopont: Sat Jul 20 09:53:14 CEST 2002 TUDOMANY #1891
 ...
> Minden, jelenleg ervenyben levo tudomanyos elv, valamikor 
> altudomany volt..
Ez az UFO-hajtomu epitok egyik nepszeru erve.
Egyetlen baja, hogy nem igaz.  :/

Gogy

> Minden, jelenleg ervenyben levo tudomanyos elv, valamikor 
> altudomany volt..

Megbocsass, ez nagyon nagy szamarsag. Valami vagy tudomany, vagy nem az. 
  Hogy mi az, azt a modszertana hatarozza meg. Altudomany az, amit nem a 
tudomanyos modszertannak megfeleloen folytatnak.

Udv:
Jano

> Felado :  [Switzerland]

Kedv. Gabor

<<(Majdnem?) minden eloleny illetve sejt rendelkezik belso
oszcillatorral, amit idomeresre hasznal. A legjobban ismert 
a
24 oras periodusu, amelyet indulaskor a feny-sotetseg 
valtakozasahoz
allit be a sejt, de utana onalloan, tovabbi kulso ingerek 
nelkul is
kepes fenntartani a 24 oras periodusu oszcillaciot. Ez az 
un.
circadian clock, ami a clock genek onszabalyozo
transzkripcios-(poszt)transzlacios visszacsatolasabol 
all.>>>

Ugy tudom sok biologiai funkcio (vagy talan mindegyik) van 
amely rendelkezik sajat periodussal, tehat oszcilatorkent 
is fel lehet fogni, de tudtommal azoknak van mas biologiai 
funkciojuk es nem, mint idoalap mukodik. A kialakult 
(megtanult) belso idoerzet folyamatosan eltolodik (a 
legtobb ora is), amit idonkent "etalonalni kell, hozza 
igazitani", kulso jelensegekhez. Ilyen az idoatallas is. 
Ejjel , ha felebredsz, feltetlenul meg kell nezd az oradat 
vagy feltekints a csillagos egre, azert hogy rendes idot 
erzekelj. Van olyan biologiai struktura, amely 
csak "clock' -ent mukodik, semmi mas funkcioja nincs?

Kedves Zoli!

<<<Csak a terben zajlo esemenyek vadonatujak egy ujszulott 
szamara.
Odabenti, egyszeru idobeliek: 2 vagy tobb sziv dobogasa, 
anyuka legzesenek zaja, a kulvilag bonyolult beszurodo 
zajai.>>>

Ezek az informaciok, a magzat szamara mind kulsoek.

<<Vigyazat ! A homeroknel eppugy van szoras, mint az 
emberek 
hoerzekelesenel.>>>

Van szoras a homeroknel is, de nagyon kicsi. Az embereknel 
nagyon nagy a szoras, foleg pillanatnyi allapotuk miatt.

<<<>Ezert van szukseg a meromuszerekre, orakra.  
Nem igazan ezert. Fokepp kenyelmi/gazdasagossagi okbol,
az ipari/haztartasi automatizalas igenye miatt kellenek 
tomegesen.
Persze haborukhoz is kellenek muszerek. A focimeccsek is  
ebbe a kategoriaba sorolhatok. :)>>

Megkoveteli a fejlodes, azert hogy kozosnevezore hozza a 
megiteleseket es ne erzeki-erzelmi magallapitasok legyenek.

<<Remes, hogy indukciorol es az inklinacio foldrajzi hely-
fuggo
szogerol hallottam, de inklinacios intenzitasrol tenyleg 
nem...>>>

En a Revai lexikon "Foldmagnesseg" cim alatt talaltam meg.

<< Nem az eromet sajnalom, hanem felszokik a vernyomasom, 
ha elakadok barmi apro kivitezesi gond miatt, amire nincs 
elegans megoldas.>>>

En kepes vagyok valamit, 10-20-szor is ujracsinalni, ha 
erzem, hogy kell mukodjon.

Udv: Szocs

> Felado :  [Finland]

Re: Agonia 

Sziasztok!
<<<cut>>>
//Az eletminoseg rohamos hanyatlasnak indulhat 2030-ig, ha 
nem hagyjuk
abba a termeszeti eroforrasok tulzott kihasznalasat - derul 
ki a WWF
uj jelentesebol.//

Nem erdemes ezen toprengni! Egyszer bekovetkozik a "veg". 
Nem mindegy mikor? Ez az allapot az emberiseg 
tulajdonsagabol adodik. Nem igy van?

Udv: Szocs

Sziasztok!

Zoli es Szocs:
>>Mi kesztethet vajon embereket arra, hogy bealljanak
onkentes _katonanak_ altudomanyt terjesztok vedelmere ?
>Mernek kockazatot valalni!
Nem ertem, mifele kockazatrol van itt szo, hiszen
egy 'altudos' minden bajbol ki tudja magyarazni magat,
mert abban mester o, nem pedig a jelensegek tenyszeru
feltarasaban. Meg ha a szkeptikusok le is buktatjak
a delikvenst, hiveinek kemeny magja akkor sem hagyja el,
es tovabbra is megveszi konyveit.
>Te megtudod mondani, mi az alltudomany es mi nem?
Altudomany. Alltudomannyal a fogorvosok foglalkoznak. :-)

>Van jelenleg "meno tudomany" es lesz kesobb is,
>de nem biztos, hogy ugyan az.
Vancsa Istvan igy irt errol 1986-ban:
"Mi a tudomany? Olyanfajta emberi tevekenyseg, amelyben
az objektiv igazsag folderitesenek minden egyebbel szemben
primatusa van. Ha most a tudomany szo ele odabiggyesztjuk,
azt hogy hivatalos [vagy "meno"], az vagy nem jelent semmit,
es akkor folosleges, vagy pedig azt jelenti, hogy ujabb
szempont kerult a kepletbe, a hivatale, amelynek viszont
az objektiv igazsaggal szemben van primatusa. Igy pedig
a tudomany nem tudomany tobbe, noha annak alcazza magat.
Ebbol ket dolog kovetkezik:
1. a hivatalos tudomany es az altudomany nem allhatnak
szemben egymassal, mivelhogy egybeesnek;
2. Beck Mihaly megallapitasat, miszerint az altudomany
uzlet, pontositani kell: az altudomany bizonyos videkeken
uzlet, mas videkeken politika, viszont az a politika,
amely altudomanyokat istapol, nem uzlet.

>A leggjobb es legkellemesebb (kenyelmesebb) az, hogy a
>haladok, vagy a jelenleg "menok" oldalara allsz.
Rovid tavon igen. De kik most a "menok"?
Ugy latom, ma a tudomany diadalmasan halad.
Ugyanez a pszeudo-tudomanyrol is elmondhato.

Udv: Kalman

> Mernek kockazatot valalni! Te megtudod mondani, mi az 
> alltudomany es mi nem? Van jelenleg "meno tudomany" es lesz 
> kesobb is, de nem biztos, hogy ugyan az.

Tudomany definicio szerint az, amely betartja a tudomanyos kutatas
szabalyait. Ezeket a szabalyokat megszamlalhatatlanul veges sokszor
megirtak/tuk mar a tudomany hasabjain, pl. ellenorizheto allitasokat
kell tenni: produkalj olyan levezetest vagy kiserletet, amely akkor
es csak akkor sikeres, ha allitasod igaz. A levezetest vagy kiserletet
aztan a kollegak ellenorzik illetve reprodukaljak.

Ha a gondolatmenetben vagy a kiserletben hibat talalnak (peldaul az
egyenlet felirasaba elojelhiba csuszik vagy a kiserletben nem sikerult
eleg jol kizarnod kulso hatasokat) akkor az allitas nem jott be.

A valodi tudomanyban ez eleg gyakori lehet, csak ezzel nem szoktak
dicsekedni. A tudomanyos publikaciok gyakran kezdodnek ugy, hogy a
kutatok leirjak: "felteteleztuk, hogy osszefugges van X es Y kozott
es az osszefuggest Z hordozza" majd felvazoljak az elmeletet es az
azt alatamaszto kiserletet. A moziban meg olyan filmek futnak hogy
a szobazseni ul a konyhaban a tejbegrizt kavargatva amikor kipattan
az isteni szikra, felrohan a padlasra, osszekapcsol egy makdaralot
es egy oreg csoves radiot (ami trivialis csak eddig senkinek sem
jutott eszebe) es kesz az antigravitacios gep. A poenok csucsa, hogy
a buta feleseg (az amerikai felesegideal foldhozragadt: rajong a
ferjeert de nem erti mit csinal) bosszus hogy leegett a tejbegriz es
nem vigasztalja hogy a labos fel meterre lebeg az asztal folott.
Kozben a kocos es szemuveges ferj szemeben orult szikrak csillognak.

Naszoval ez a ket impulzus azt a hamis kepet kelti az amatorokben,
hogy a tudomanyos eredmenyek igy szuletnek. Valojaban a kutatok fejeben
ott van sok ev egyetemi es posztgrad tanulas eredmenye valamilyen
bonyolult strukturaba szervezodve, hogy a megfelelo asszociaciok
ugorjanak elo (pl. napsutes --> a torony egyik fele melegszik es a
hotagulas miatt torzul), sot ezen tul a szakeruletukon mar korabban
megjelent par szaz cikk, tudomanyos eredmeny is ott zsibog. Es meg igy
is gyakori, hogy sok-sok sikertelen probalkozast koveti az az egy
mondat a cikk elejen ("felteteleztuk az osszefugges X es Y kozott...")
de reszletesen csak utolsot, a sikerest szoktak megirni.

Vegso ervem pedig: a vilag bonyolult.

> A kozepkorban volt egy idoszak amikor a klima lehult. Ugy tudom erre
> sincs magyarazat. Me'rt idojarasi adatok talan nehany szaz eve allnak
> rendelkezesunkre. Elkepzelheto, hogy egy-egy a kozepkori lehuleshez,
> vagy a mostani felmelegedeshez hasonlo nehany szaz eves periodus "benne
> van a pakliban".

Az amerikai hadsereg 1960-as evek elejen vegzett egy melyfurast a gronlandi 
jegben, precizen kezelve a mintegy 1400 meternyu furomagot. Willi Dansgaard
dan meteorologus nevehez fuzodik az a vizsgalat, amelynel a furomagban a
vizjeg illetve a jegbe zart legbuborekok izotoparanyaibol kovetkeztettek
arra, hogy milyen volt az fold (pontosabban az eszakatlanti terseg) klimaja.
A csapadek ciklusainak eredmenyekeppen a jegben gyakorlatilag evgyuruket
lehet megfigyelni, de az idobeli skalazasban ill. kalibralasban az ismert 
geologiai esemenyek (pl vulkankitoresekbol kiszorodo hamu) is segitett.

1993-ban a Nature-ben jelent meg a legutobbi 250 ezer ev klimavaltozasait
bemutato cikk, amely szamos meglepo, de azota tobbszorosen ellenorzott
allitast is tartalmazott.

http://www.williamcalvin.com/img/Dansgaard93.jpg

A jegkorszak nem egyenletesen hideg, hanem gyors es rovid valtozasokkal
tarkitott idoszak volt (William H. Calvin agykutato szerint az emberi 
intelligencia fejlodesehez agymertekben hozzajarultak ezek a hirtelen 
klimavaltozasok), amivel szemben kifejezetten szokatlan az elmult 11
ezer ev egyenletes klimaja. Calvin tobb forumon is kifejezi aggodalmat
hogy barmikor bekoszonthet egy olyan, akar csak nehany tiz vagy nehany
szaz evig tarto lehules, amibol tobb is megfigyelheto az abran, legutobb
12 ezer eve. Egy ilyen mini jegkorszak a modern civilizacio pusztulasat
okozhatna.

Visszaterve a kiindulo kerdesre: a rajzon a fuggoleges tengely skalaja
2 celsius fokonkent egy vonal, vagyis a legutobbi 11 ezer ev stabilnak
tuno klimajaban kenyelmesen benne van 3-4 fokos veletlen ingadozas,
hatarozott periodicitas nelkul.

http://index.hu/tech/cyberia/newtudom/

"Egy új típusú tudomány (A New Kind of Science) címen jelent meg
a hajdani csodagyerek, Stephen Wolfram majdnem húszévnyi kutatásait
összegzo monumentális (mintegy 1200 oldalas, boséges képanyaggal
illusztrált) kötet. A tudományos magazinokban korábban egyetlen
részeredményt sem publikáló, könyvét magánkiadásban megjelenteto
szerzo megosztja a közvéleményt.

Bírálói elsosorban azt vetik a szemére, hogy valójában nem egy új
tudománynak rakta le az alapjait, hanem ismert konstrukciókat,
például a káoszmatematikát, a fraktálgeometriát, az önszervezodo
rendszereket, és a komplexitás-elméletet népszerusíti."

A szerzo hompezse: http://www.stephenwolfram.com

A konyv 65 dollar: http://www.wolframscience.com

Egy interju a szerzovel:
http://www.newscientist.com/opinion/opinterview.jsp?id=ns230516