Kedves Attila!

 >Tortent ugy kb. fel eve
Jo lenne, ha pontosabb idopontot is meg tudnal adni.
Kellene meg a helyszin is. Konnyen lehet, hogy masok
is lattak ezt a jelenseget, ami tuzgomb (Venusznal fenyesebb
meteor) vagy legkorbe lepo muhold lehet a leirasod alapjan.
Pl. ha esetleg Magyarorszagrol is latszott, akkor utana tudok
nezni az MCSE adatai kozott. Magat a fenyforrast
nem kaptatok el, de nem volt utana vilagito nyom?
 >sohasem lattam meg kekes szinut, mint amilyen ez volt
A tuzgomboknek a szine is szokott valtozni nehany
masodperces eletuk soran, de amiket en lattam, azok
kekek voltak, amikor a legfenyesebben vilagitottak.
Olyat, hogy az egbolt villant fel, de magat a tuzgombot
nem lattam, 1998 november 16-an tapasztaltam, a
Leonidak maximumakor. Igaz, az nem tartott 8 mp-ig,
es nem is volt annyira fenyes. Nem ugy a Tunguz meteor
(1908). Az egyik szemtanu azt vette eszre, hogy ket
arnyeka van a faknak (az egyik a Naptol) ...

Lehet, hogy ez is foldet ert valahol.

Udv,  Kalman

Sziasztok!

Valenta Ferenc irta:
: Ahogy Csaba is irta, csak allando terrel
: gerjesztett ferrittel lehetne erzekelni, de szerintem annak sincs sok
: koze a magnetostrikciohoz... Persze ebben nem vagyok biztos.
: Nekem nagyon ugy tunik, hogy ez nem reverzibilis folyamat.

Es a Villari-jelensegrol mi a velemenyed? ;-)

###

Aggod Jozsef irta:
: Kerdes: erdemes-e felaldozni egy ferritrudat? Ha mondjuk egy hosszaban
: felallitott ferrirudra racsapok egy kalapaccsal felulrol, akkor
: kilendulhet-e a melle allitott iranytu?

Fogalmam sincsen, en csak az elmeletet ismerem, a gyakorlatot nem annyira.
Az biztos, hogy ilyen elven mukodo szenzorok leteznek. Hogy aztan itt
akkora-e a magneses ter, hogy kilendul az iranytu, azt nem tudom. (Es azt
sem, hogy homogen magneses terrel vannak-e gerjesztve vagy sem.)

Udv,
marky

Sziasztok!

Na, ha mar ennyit papoltam, lassuk az elmeletet is (angol roviditesekkel):

|S|   |s  d| |T|
| | = |    |*| |
|B|   |d mu| |H|

(ezek 2*1-es ill. 2*2-es matrixok akarnak lenni)

S: relativ hosszvaltozas
s: a Young-modulus reciproka
d: magnetosztrikcios allando
T: mechanikai feszultseg
B: magneses fluxus
mu: magneses permeabilitas
H: magneses terero

Az egyenlet feltetelezi az izotropiat es hogy a hatasok meg a linearis
tartomanyban vannak. Piezoeffektusnal ugyanez van, csak az also
egyenletben elektromos megfelelok szerepelnek.

Udv,
marky

Sziasztok!

A kovetkezo problemaval szembesultem: hanyfelekeppen lehet 4 jatekosnak
14-14 lapot osztani egy ro:mikartyabol? [a biztonsag kedveert leirom: a
romikartyaban van 52 kulonbozo lap (2,3,4,...10, bubi, dama, kiraly, asz
-- 4 szinben) duplan es 6 joker, azaz osszesen 2*52+6=110 lap]

Ha N lap van a pakliban es egyik sincsen duplan, akkor a dolog roppant
egyszeru: c(N,x)*c(N-x,x)*c(N-2x,x)*c(N-3x,x)*c(N-4x,x), ahol c(a,b) az "a
alatt b"-t jeloli.

A romikartya viszont kifogott rajtam a duplan ill. hatszorosan elofordulo
lapjaival. Egyelore odaig jutottam, hogy az elso jatekosnak hanyfele
osztasa lehet, pl. ha 5 lapot osztok:
 c(52,5)             ha nem lennenek dupla lapok es jokerek a csomagban
+c(52,1)*c(51,3)        1 duplan osztott lappal (roviden 1 par)
+c(52,2)*c(50,1)        2 par
+c(52,4)                1 joker
+c(52,1)*c(51,3)        1 joker + 1 par
+c(52,2)                1 joker + 2 par
+c(52,1)*c(51,1)        2 joker + 1 par
+c(52,2)                3 joker
+c(52,1)                3 joker es 1 par
+c(52,1)                4 joker
+1                      5 joker

Szoval ez egy elegge iterativ megoldas, raadasul csak az elso jatekosnal
mukodik, mert ha ennek leosztok egy part, akkor ezt a 2. jatekos mar nem
tudja megkapni, stb. Ha valaki megszanna egy epkezlab otlettel a tovabbi
jatekosokat illetoen, azt dijaznam. :-)

Elore is koszonom,
marky

Kedves Ferenc (es kedves Tobbiek),

Elnezesedet kerem, hogy a gravitacios meressel kapcsolatos levelemben
tapasztalhato talan nem elegendo merteku visszafogottsagert, annak
ellenere, hogy tuntetoleg nem tartalmazott pl. a koklersaggal
kapcsolatban semmilyen utalst Rad, csakcsupan, mivel "az igazsaghoz
hozzatartozott"... Kicsit szomoru voltam/vagyok amiatt, hogy tenyleg
nagyon kivancsi vagyok a szakvelemenyetekre, es erre az illeto valaszolo
nem olvassa el az anyagot. Ez alapjan tevesen kovetkeztet, amire
felhivni a figyelmet az en feladatom, s ennek ujra es ujra nem orulok,
mivel onmagaban nem szivmelengeto erzes felhivni egy szakember figyelmet
arra, hogy valamiben tevedett meg akkor sem, ha az azert tortent, mert
nem nezte meg a "mellekelt dokumentumot", tehat a kerdes alapjat.

Gyakorlatilag az tortent, mintha bementem volna mondjuk az irodadba az
ELTE-n (tegyuk fel, van), leteszem az asztalra a papirokat es azt
mondom: "Szia! Megtenned, hogy atnezed ezeket? Kivancsi vagyok a
szakvelemenyedre." "Igen? Mirol szol ez?" - kerdezed. "Roviden errol es
errol." Erre nem nyitod fol a mappat, csak mondasz egy velemenyt, ami
nem passzol, es nem is mondtad volna, ha atnezed az anyagot. Ugye milyen
kellemetlen ekkor szamomra megszolalni, hogy: "De hat nem ez van benne.
Kerlek nezd at."

Sajnalom, hogy ilyen eros felreertes van itt arrol, hogy en "vedem a
Kisfaludy-t". Nem vedem. Csak felalltam az irodambol, atkozlekedtem a Te
irodadba, letettem az asztalra ezt a szamomra erdekfeszitonek tartott
anyagot es a szakvelemenyedet kertem. :)

Kerlek szepen. :)

Udv: Endre

Kedves Titusz,

Nehany rovid valasz:

> > De. Kerlek asd bele magad. Ne azert, mert Kisfaludy. Ne azert, mert
> > nemtomki. Azert, mert INFORMACIO. Es fabatkat sem er a szavad, ha
>
> Szerintem Kisfaludy nem informacio, hanem zagyvasag (zaj).
> Inkabb arra erdemes torekedni, hogy kiszurje az ember az ilyesmit.

Megteheted. De ez potencialisan azt is jelentheti, hogy lemaradsz. Nem tudom.
Az is lehet, hogy a dezinformacio szandekos, ha az illeto "pincefeltalalo" esetleg
valamilyen veszelyesen kiemelkedo sikert probal kendozni azzal, hogy hulyenek
tetteti magat. Nem tudom. _Csupan logikazom, belekepzelem magamat az illetok
helyzetebe._ De ez potencialisan egy jelentos szelekcio a tudomanyos
szakkozosegben. Es ez nem biztos, hogy rossz. Ez a szelekcio egyreszt egyfajta
evolucios kivalasztodasi folyamat

> > valamilyen potencialisan fontos informacio figyelembevetele nelkul
> > nyiltakozol. Ez nem csupan emberi - es tudosemberi - ereny, hanem
> > egyszeruen matematikai logika is: kovetkeztetni (helyesen): csak
> > informacio alapjan lehet.
>
> Sajnos nem lehet minden _potencialisan_ fontos informaciot figyelembe
> venni, mert az ember (erzekelese, agya, elete) veges.

Szelektalj hatekonyabban.

>  Gyakran meg a
> valoban fontosakat sem tudjuk merlegelni, hiba a nyilvanvalo
> hulyesegekre pazarolni az energiankat. Aki latott mar, hallott mar
> Kisfaludytol valamit, az nem veheti komolyan.
> Mar az "idofizikus" (onmaga altal onmaganak adomanyozott) cim is
> nonszensz. De volt valamikor vele egy hosszabb beszelgetes valamelyik
> tevecsatornan (talan a Budapest TV, de mindenkepp hasonlo), akkor
> elmeselte, hogy o szemelyesen utazgatott mar ufokkal a naprendszerben,
> sot o vezette ezeket a -- mar tobbszaz eve jol bevalt -- jarmuveket.
> Erdekes ember, az biztos, de nekem meg sincs igenyem, hogy
> kommunikaljak vele.

Ezek indokok, nem okok.

> BTW, az elo legenda neve magyarul Teller Ede.

Ahogy neveztem igy is.

Kedves Kovary Peter, szinten nehany rovid valasz.

> >tekintve hogy en nem vagyok tudomanyosan kvalifikalt szemely,
> >csupan egy erdeklodo penzugyes.
>
> Jozan penzugyesek, pincefeltalalok, minden tiszteletem ovek, de ne
> kepzeljek magukat jozan tudosembereknek. A kompetencia elvarhato.
> Ha valaki tudos akar lenni, az a minimum, hogy elvegzi a
> targyszerinti egyetemet.

A fenti mondatom eppen arra utal, hogy magamat nem nevezem "jozan
tudosember"-nek, tekintve, hogy - idezem -: "en nem vagyok tudomanyosan
kvalifikalt szemely".
Ugyanakkor ha Szamodra, vagy pl. Mizsei Janos szamara (aki egy altalam is
kozelebbrol ismert tudomanyos szemelyiseg) valamilyen okbol kifolyolag nem
kerulhetett sor egyetemi kepzes elvegzesere, mert mondjuk penzt kellett keresni
a csaladnak (nem tudom, de mondjuk ilyen okot el lehet gondolni), nyilvanvalo,
hogy tudomanyos szellemi igenyeteket ekkor is valamilyen modon kieltetek volna
es ez akar valamilyen talalmanyban, kulonfele rendhagyo gondolatokban is
megnyilvanult volna. Akkor vajon Titeket nem pincefeltalaloknak hivnanak? Es
a Hozzad hasonlo tudomanyosan kvalifikalt szakkozosseg nem rohogne korul
Titeket?

Erdemes lenne ezen elgondolkozni. :)

> >Kerlek asd bele magad.... Azert, mert INFORMACIO.
> Igen. DEZinformacio.

Ugyanebben a levelben, fentebb mar kozoltem egy-ket ehhez kapcsolodo
gondolatomat.

> Nincsen rendjen, hogy a tudomany listat ennyire eluraltak az
> altudomanyos temak.

Csak azert latod ezt "eluralkodasnak", mert egyesek nem valaszoltak egy
egyszeru kerdesre csak mert minek, illetve valaszoltak, de nem neztek meg
rendesen a dolgot. Meg sem fordult volna ez a fejedben, ha az asztalra
lehelyezett mappat az illetok becsuletesen kezbeveszik, felnyitjak, attanulmanyozzak,
es kepzettsegukhoz meltoan gondos szakvelemenyt adnak ahelyett, hogy a
hasukra utnek. (Bocs, Feri :) )

Hah! Tamadt egy otletem! Kozelitsuk meg mashogy a dolgot: Mi lenne akkor, ha
tudnatok, hogy az irasokat jelentos kutatointezetek es befolyasos
szaktekintelyek monitorozzak, es az irasok szinvonalatol szakmai elomenetelek
fuggenek? Mondjuk - de csak mondjuk -, hogy az illeto szaktekintelyek mar
attanulmanyoztak mondjuk ezt a bizonyos jegyzokonyvet, gondolnak rola amit
gondolnak, de kivancsiak arra, hogy egy ilyen (mostmar latom, hogy) kenyes
temara hogyan, milyen szinvonalon reagaltok?
:) Ki tudja, talan engem direkte megbiztak ezzel?! :) Nem igy van, de ez nem
szamit, mert ettol meg kapora johet nekik a dolog. :)

Udv: Endre

Kedves Ferenc

A fennyel kapcsolatosan kesobb valaszolok.

> Ami a jegyzokonyvet illeti: alig lehet megtudni
> valamit belole. A tavolsag mm-ben van az abran?
> Lam, lam, ez a szkenneles atka: nem tudom kivenni:
> talan 2800 az egyik adat? Milyen meretuek a gyuruk?
> Miert nem szerepelnek felskalazott koordinatatengelyek
> az abrakon? Szobahomersekletu levego van emlitve, de
> milyen pontossaggal tartottak a homersekletet? A regisztralo
> mukodese fugg-e a levego nedvessegtartalmatol?
> Horribile dictu: dohanyzott-e valaki a helyszinen?   :-)
> (Elvileg be sem lett volna szabad lepni a laborba.)
> Milyen egyeb hibakra keszultek fel, s mit tettek ellene?
> Megismeteltek-e a kiserletet 1994 ota? Amint latod,
> a jegyzokonyv elolvasasa utan is informaciohianyom
> van, ezert - szavaid megfogadva - nem lehet velemenyem
> a dologrol.

Koszonom, koszonom, koszonom, koszonom, koszonom!!!! :))) Ez nagyon jo, vegre, 
egy
ilyen valaszt vartam. Marmint jellegeben, "szinvonalaban". Bar az utobbi szempo
nt
termeszetesen fel sem merul bennem, ha mar eleve ezzel kezded. :)))) Szuperjo!!
!!
:)

Nekem is megfordult a fejemben, hogy hat eleg rossz a kepek felbontasa.. :)
A kerdesekre nem tudom a valaszt, de igyekszem megoldast talalni. Vagy valaszt.

Annyit tudok a kulonfele zavaro tenyezokrol, hogy penz hianyaban azert nem a
vilagurben vegeztek a kiserleteket. (Azt viszont tudom, hogy a Meresugyi Hivata
l
HAROM napig ismetelte a merest, tehat rendesen koruljartak es rendben is talalt
ak
mindent.)
Viszont egy-egy tarcsaval tobbszor is megismeteltek a merest, az eredmeny ugyan
az a
karakterisztikavaltozas volt, tehat ezzel az ilyen cigifust stb. tenyezoket
eredmenyesen ki lehetett szurni.

> Abban megis ketelkedem, hogy gravitacioval kene mindezt
> magyarazni. Talan inkabb elektromagnesesseggel.

En is gondoltam erre, de a lasersugar Faraday-kalickaban (csoben) haladt, lasd:
 Fig
7.

> Gondold csak el: a berendezes egyik oldalan ott volt a Fold.
> Megis a kis gyuru zavart. No problem? A lezersugar
> vizszintesen vagy fuggolegesen ment? Ha mar gravitacio.

A Fold az konstans, nem jelent tehat kulonbseget a meresek kozott. Vizszintesen
egyebkent.

Megegyszer koszonom. :)

Udv: Endre

@@@ Endre kerlek hasznalj rovidebb sorokat (72-75 betu) Koszi @@@

/*
Itt jonnek be a kepbe a visszacsatolt shift regiszterek, amik
pszeudoveletlen sorozatokat kepesek generalni. Egy n-bites shift
regiszter
2^n -1 periodushosszu sorozatot tud generalni. Ezek az un. maximalis
hosszu szekvenciak, roviden m-szekvenciak. Ezeknek az a nagy elonye,
hogy
az autokorrelaciojuk mindig nulla, kiveve, ha 0 faziseltolas van. +-1
bit
eltolasnal mar nulla. A kovetkezo trukk az, hogy egy n-bites shift
regisztert tobbfelekeppen is vissza lehet csatolni ahhoz, hogy
m-szekvenciat generaljon. Ezeknek az m-szekvenciaknak a
keresztkorrelacioja mindig nulla, tehat ket ilyen sorozatot egyszerre
adva
ezek nem zavarjak egymast, annak dacara, hogy ugyanazon a frekvencian
adnak, szet lehet oket valogatni a vevoben [CDMA --
Code Division Multiple Access; ilyen elven mukodik a GPS mellett a
Wireless LAN, Bluetooth, is, vagy a NASA kommunikacioja az urszondaival
a vilag vegen -- gondold meg, hogy ezek 20..100 W-tal sugaroznak csak x
milliard km tavolsagbol, amikor egy 100 W-os URH adot jobb esetben 50
km-es korzetben hallgathatsz].
*/

Amit leirtal az a dsss vagyis a Direct Seqence Spread Spektrum
definicioja. A cdma az pedig egy halozat megosztasi protokol, ami
hasznalhat dsss-t vagy dhss-t is. A kekfog nem dsss hanem dhss elvet
hasznal, vagyis nem alveletlen zajt kevernek a jelhez, hanem a vivo
frekvenciajat ugratjak a pll gyakori atprogramozasaval. 

/*
Osszefoglalva: a korrelator epitese sokkal razosabb, mint azt itt
leirtam,
az altalam ajanlott par $-os chipek termeszetesen nem tudnak ilyet. Nagy
modulacios indexu FM-mel egy mezei FM adovevovel ugyanezt tudod
produkalni
sokkal egyszerubben. Vagy meg egyszerubben: megemeled a sugarzott
teljesitmenyt.
*/

Nem annyira. Meglepoen primitiv kapcsolassal jo eredmenyt lehet elerni.
A neten van egy egyszeru, hang atvitelere keszitett csuszokoleratort
alkalmazo aramkor. Egyszeru ttl aramkorokbol es 4 muveleti erositobol
all. En kiserletkeppen megepitettem, az egesz belefert egy olcso
cpld-be. 2..3 masodperc alatt kepes volt befogni a 115khz-s jelet, amit
25MHz-el volt szorva. Erre persze a pozicionalashoz semmi szukseg

udv
Csaba

<attila.balogh=deuromedia.ro> írta "Megnemmagyarazott jelenseg." témában:
(2002. június 16.)

>                            Meg egy erv, ami raketa ellen szol az, hogy
> eddigi tapasztalataim alapjan kateonaek szines raketakat szahnalnak,
> legtobbszor pirosat es zoldet, de sohasem lattam meg kekes szinut, mint
> amilyen ez volt.
 Ne becsuld le a laposfejuek lelemenyesseget. Szolgalati idom alatt
tobbszor lattam "atomvillanas-szimulaciot". Volt olyan is, hogy
menetgyakorlaton lottek fel, valahol a puszta kozepen, tavol
mindenfele katonai terulettol. A feny szine is stimmel. Ez voltakeppen
egy bazi nagy tuzijatek raketa magnezium toltettel.

                                                          Kibuc

<endre.varga=medios.fi> írta "Re: gravitacios hullamok - Valenta Ferenc" témába
n:
(2002. június 16.)

>                                     Zerus tomegvonzashoz semmikeppen, csak
> akkor ha vannak gravitacios hullamok, melyek mutatjak az anyag jellemzojet.
 Es vannak? Lecci' vilagositsal mar fel, milyen mechanizmus szerint
kelt egy nyugvo tomeg gravitacios hullamokat, es ezek a kibocsato
anyagnak hogyan, milyen jellemzojet mutatjak?
 Elegge el nem itelheto modon en sem olvastam a jegyzokonyvet
(tényleg, te mindig lelkiismeretesen attanulmanyozol minden "kuldjon
ezer forintot a cimemre, es en milliomossa teszem" tipusu "befektetesi
ajanlatot"?), ezert toled kerdezem: a kiserletben hogyan kuszoboltek
ki a probatestek sulyanak a meroberendezest deformalo hatasat? Ez pl.
tipikusan a testek anyagi minosegevel korrelaciot mutato hibat okozhat.

                                                               Kibuc

Szervusztok !
Regota gyuejtom a kerekparfejlesztesekrol
szolo hiradasokat. Ketkereku vagy harom, segedere-
jue, elektromos vagy belsoegesue.

A legmagasabb szinvonalu cikkeket a 10 eve
megszunt Scientific America havilap
szolgaltatta.  Az emberi eroforrassal hajtott
legi, vizi, szarazfoeldi  jarmuevekroel
szolo cikksorozat felulmulhatatlan csucs-
technologiat mutatott be. Az HPV ( angol
roeviditessel jelolt ) versenyekre nagyon
magas dijakat tueznek ki.
Az egy es ketuleses rekunbensekkel a 
100 km/ h feletti sebessegekkel lehet
eredmenyt elerni a szinvonalas mezoenyben.

Eredmenytelenul torom a fejem , hogy en
hogy tudnek gyorsabban haladni a ket-
kerekummmel. A fejlodes egyetlen lehetoseget
az orszaguti kerekparvesenyeken lathato
muszaki fejloedes mutatja.
Joval tobb a versenyek atlagsebessege
a 20 evvel ezeloettihez viszonyitva.

Az atlag kerekparos szamara minden
latvanyos fejlesztesi lehetoseget lezar
a kerekpar kueloenoes erzekenysege
a sulynovekedesre vagy az oldalszelre.
-- Udv.:

   --    vége  --

@@@ lehetoeoeseeg szerint kerueljuek a taavirati stilust... @@@

Kedves Titusz es Olvasok!

Irod:
> A tudomanyt inkabb a metodikaja teszi tudomannya,
> mint a targya.
Ketsegtelen, hogy "konyhai" modszerekkel nem lehet "tudomanyt" muvelni.
Kerlek ne vedd sertesnek, de elegge dogmatikus szemleletet erzek a
kijelentesedben. Talan csak veletlen, hogy Te es Valenta Feri, mindketten
ELTE-sek vagytok. Ha ez szemlelet az Egyetemrol szarmazik, hat nagyon
kellemetlen lehet ott a gyakorlatiasabban gondolkodo munkatarsaknak:-(
Szerintem a tudomanyt a tudas teszi azza, a tudomany fejlodeset viszont a
ketelkedes, es az elegedetlenseg hajtja.
A ketelkedes arra jo tobbek kozott, hogy finomitsa az elmeletet -vitara,
ertelmes meggyozesre sarkallva-. A ketelkedes kivancsiva is tesz, es uj
megismeresekre osztonoz.
Az elegedetlensegunk valamivel szemben, annak tokeletesiteset igenyli.
Lehetunk elegedetlenek pl. egy etellel szemben, ugyanugy, mint egy
tudomanyos tetellel, vagy valamilyen muszaki megoldassal.
Ezek az uj megismeresek, muszaki megoldasok, teoriak sokfelekeppen
megkozelithetok, es az eredmenyeikre is nagyon kulonbozo modon lehet
reagalni.
Bocsass meg, de nem az altal muveljuk a "nagy tudomanyt", hogy a barmit is
elobbre rangsorolnank az altalad emlitett ket tenyezobol (ti. metodikaja,
targya), hanem az altal, hogy ezeket igyekezunk harmoniaba hozni.
Ezek fenyeben tehat tudomanyt annak targya nelkul muvelni irtozatosan nehez
lenne. Meg sohasem hallottam a semmi tudomanyarol :-) (bar, mint kiderult a
semmi sem semmi :-)))) Az eljaras (metodus) lehet nagyon egyszeru, de lehet
nagyon bonyolult is, amivel az adott problemat (a tudomany targyat)
megkozelitjuk.
Egyik tenyezo sem jelent minden esetben elesen elhatarolhato dolgot, mint
tudjuk 'valahol minden osszefugg mindennel'. Termeszetesen azert igy is
elegge egyertelmu egy-egy tudomanyterulet, kutatasi, vagy fejlesztesi
projekt.
De eppen ezek a hatarozatlansagok reven letrejott kapcsolodasi pontok teszik
szeppe az egesz tenykedesunket, amit hidd el, nehez szetvalasztani
tudomannya, es hetkoznapi munkava, vagy esetleg hobbiva. En egy tapegysegben
kicserelek egy alkatreszt, vagy egy oreg faliorat "keltek eletre", nekem az
hobbi -esetleg munka-. Annak pedig, aki ideadta javitasra, ez mar valamilyen
szinten tudomany -az en "tudomanyom"-. Ha ezt kello nagy 'hokuszpokusszal'
tennem, akkor igen nagy tudomanyom lenne. Esetleg meg el is magyarzhatnam
nekik kozben az ohm-torvenyt, vagy a pont mechanikajat, es mar johet is a
baberkoszoru :-))
Valamilyen tudomany muvelese akkor ertekes, ha azt minel tobben -meg a
"kisemberek" is- megertik, es adott esetben sajat hasznukra lehet. A
tudomany akkor nepszeru, es akkor kap megfelelo tamogatast, ha a "metodusok"
nem olik meg annak erthetoseget. Az ugynevezett latvanytudomany -ahol annak
muveloje- a leheto legbonyolultabb matematikai kepletek, vagy meg nem
ismetelheto kiserlet, "eredmeny" moge bujik, csak sarlatansag (bocsanat,
okoskodas,). Nem veletlen, hogy a regeszet, -es altalaban a multat kutato
tudomanyagak- ujabb es ujabb tudomanyos tetelei dolnek meg. Tobbnyire nem
reprodukalhato esemenyeket kutatnak. Termeszetesen, mas, egzaktabb
tudomanyagak is -ahol szamtalan reprodukciora van lehetoseg- folyamatosan
valtoznak, finomodnak, ahogy egyre 'tavolabbra' es 'kozelebbre' "lathatunk".
Igy aztan a metodika egyre kifinomultabb, bonyolultabb lessz. De megis
vegyazni kell arra, hogy ne a metodika legyen  a tudomany targya, (marmint,
hogy ne vesszunk el a reszletekben) hanem az. amire a metotika iranyul.

Udv : Pista