Maido.

Kizarolag az objektivitas nemes eszmejet szem elott tartva... :-)))

> Azaz kesobb ernek el arra a szintre, hogy ujsagot olvasva
> mindent megertsenek, konytarba bemenve elozetes ismeret nelkul barmely
> konyvet leveve annak joreszet megertsek, stb. En pl BARMILYEN konyvet
> el tudok olvasni, pedig lehet, hogy azelott sosem talalkoztam a benne
> levo kifejezesekkel. Parszor elolvasva viszont, a logikajat megertve
> mar konnyu dolog.

Javitsatok ki, ha rosszul gondolom, de ez szerintem oriasi csusztatas.
Az igaz, hogy valamivel tovabb tart megtanulni 800 jelet, mint 26-ot. De
teljesen mindegy, hogy kanjikkal vagy latin betukkel irsz, ha egy
_fogalmat_ nem ismersz, akkor a szot bizony minden nyelvben ki kell
szotarozni. (Mondjuk a "docilis" szot eleg kevesen szoktak ismerni,
pedig nagyon szepen ki lehet olvasni... :-))
Igazabol az ilyen esetekben az ideografikus iras (amelyben, bar ezt
szemlatomast mindenki valahogy elfelejti megemliteni, a legtobb szo nem
egy, hanem tobb irasjegybol all) eppenhogy _segit_ a megertesben.
Kicsike latin muveltseg nelkul, plane gyereknek a "homoszexualis" szo a
vilagon semmit nem jelent, mig az "azonos-nem-szerelem" (japanul
dooseiai) legalabb ad neki tippet... :-))))

En magam is tanultam egy csomo japan szot ugy, hogy egesz egyszeruen
konyveket olvastam, osszeraktam az ismert irasjegyeket, es nahat,
tenyleg azt jelenti... :-)))

Ha viszont arra gondolsz, hogy egy adott szot (legyen ez mondjuk az
"alveolaris" ;-)) _kiejtve_ mar ismertel (ti. a jelenteset), es ha le
van irva, te el tudod olvasni, a kinai/japan meg nem, akkor ez egesz
egyszeruen nem igaz. Korabban emlitettem, hogy a kinai irasjegyek kozel
kilenctizede kinaiban is, japanban is, ugy nez ki, hogy van egy fele,
ami a jelentesre utal, meg van egy fele, ami a kiejtesre. Szoval igen jo
esellyel meg tudod saccolni egy ismeretlen irasjegy kiejteset is.

> 2) Re elozo pont: a kinai nem azert tanulja tovabb a nyelvet, mert jo
> munkat akar vegezni, hanem mert minden kifejezes egyedi, tehat nem tud
> mar megtanult szavakbol ujakat osszerakni es kovetkeztetni (ide
> kapcsolodik a logika), hanem minden szo tanulasanal kezdheti elolrol.

Ld. fent, ez egesz egyszeruen butasag, nem igaz. A kinai/japan szepen
osszerakja az egyes elemeket (fekete + segg + kepzo = feketeseggu), es
pontosan ugyanazt csinalja, mint egy latinbetus nyelv. Az egyetlen
kulonbseg, hogy az alap jelkeszlet bovebb ill. mas.

Mellesleg csendben megjegyeznem, hogy a gyorsan olvasok, igy nyilvan te
sem betuket olvasol. Szokepek rogzulnek benned, pl. a "szep" szo negy
betuje igy egyutt, es epp ezert tulajdonkeppen ugyanazt csinalod, mint
az ideografikus nyelveket hasznalok: megjegyzel egy kepet (vonalak
kombinaciojat) a "szep" szohoz (kanjihoz szokott szemnek semmivel nem
szebb/praktikusabb ez a vonaskombinacio, mint a "szep" kanjija). Mivel
megszoktad, baromira nem tunik fel, de pontosan ugyanazt csinalod:
sokkal nagyobb "alap jelkeszlettel" dolgozol. (Es akkor meg nem is
idezgettem Mero Laszlot... :-)) [mar ti. egy masik konyvebol, ahol a
"nagymesteri" tudas jelkeszletet feszegeti.)

> 3) Erdekes, hogy europaiak, akik kinaiul tanulnak, mivel logikat
> keresnek (es neha talalnak is) a nyelvben, jobban emlekeznek arra,
> hogy MIERT irunk igy vagy ugy egy kinai jelet.

Nem szeretnek kiabrandito lenni, de szerintem _teljesen felesleges_
elmeleteket gyartani az irasjegyekhez, legfeljebb mnemotechnikanak jo,
de a sajat tapasztalatom szerint annyi ido alatt, amig megjegyzed a
"feher ustokos lora szallt, hogy anyjanak szeleteljen" tipusu,
csalhatatlan mondatokat, annyi ido alatt le is irod annyiszor a kanjit,
hogy megmaradjon... :-))))
Egyebkent sem _irasjegyeket_ kell tanulni, hanem _szavakat_, az
irasjegyekkel leirva.

Maguk az irasjegyek rengeteget valtoztak, kar erolkodni az etimologian.
Mellesleg mi, magyarok sem vagyunk tul jok mondjuk a "k" betu eredetenek
ismereteben... :-))

> Levente, en pont arrol beszelek, hogy a
> koreai es japan rajott, hogy a kinai karakterekre alapulo kulturaban
> nehezkes es idotrablo a kultura terjesztese, mert MAGA A NYELV a
> korlat.

Felideznenk, amit mar oly sokszor: a japan/koreai es a kinai nyelv
korulbelul annyira hasonlit egymasra, mint a torok es az angol. Az
elobbiek agglutinalo (ragozo, forraszto) tipusu nyelvek, az utobbiak
pedig izolaloak. Az utobbiakra kivalo megoldas a szoiras (es tetszik,
nem tetszik, angolban PONTOSAN ugyanazt csinalod, mint a kinaiban, latsz
egy uj szot/betukombinaciot, es meg kell kulon-kulon tanulni a
jelenteset es az irasmodjat, a nyelvtan meg relative primitiv), az
elobbiekre meg borzalmas.

A koreaiak, de meg inkabb a japanok tortenelmet valoban vegigkiseri az a
kinlodas, hogy hogyan irjak le a nyelvuket kinai irasjegyekkel, amelyek
erre rendkivul kevesse alkalmasak. De a ki'nt nem onmagaban a kinai
irasjegyek, hanem a kinai irasjegyek e ket nyelvhez valo alkalmatlansaga
jelenti.


> Konnyu, de idotrablo tanulni, nehezkes az iras/beszed
> egy-egyertelmu megfeleltetese (tkp gyakorlatilag lehetetlen)

Az angolban mennyivel konnyebb? ;-))) Ugy irjak, hogy Shakespeare es ugy
ejtik, hogy Schopenhauer... :-))))

Na, gyorsan befejezem, meg mielott az a vad er, hogy kotexem... :-))))

Tisztelettel,

- sabolc -

Tudom, most sokan a motoros tura befejezo reszeit varjak tolem. Jon 
     majd az is igerem, de most a kenyszer szabi utan kenyszer munka van 
     kilatasban egy par napig. Mellesleg most itt van az ocsem, ket het 
     mulva jon a sogornom, ugyhogy kevesebbet fogok gep elott ulni. 
     Az elmult ket hetben, mig a nagy nyelvesz vita dult szinten nem voltam 
     gep kozelben igy nem tudtam csatlakozni. Nem mintha nagy nyelvesz 
     szakerto lennek, de ugy vettem eszre, hogy az itt felszolalok tobbsege 
     is csak lelkes mukedvelo, akarcsak jomagam. 
     *************************************************
     Benoe Pajtas irta @ HIX.AZSIA 932:
     Azt probalom allitani, hogy az azsiai nyelvek, MIVEL (BECAUSE) nem 
     fonetikusak es egy egyszeru, 26 jelbol allo alfabetara alapoznak, 
     EZERT (THEREFORE) nem terjedtek el a vilagon, es EZERT nem kreativak 
     az itt elo egyedek. Probalok ok-okozati osszefuggest felmutatni a 
     ketto kozott.
     
     Ha valaki esetleg EZT probalna vitatni vagy cafolni, orulnek, de 
     inkabb azt latom, hogy mindenki csak hajtogatja a magaet (en is, 
     egyebkent :-)...
     ******************************************************
     
     1) Nem minden azsiai nyelv epul tobb ezer vonasbol allo karakterekre. 
     Lasd pl. a taj vagy khmer nyelvek. Szep kunkori hurkokbol osszerakott 
     ABC-juk van, megsem terjedtek el a vilagon.
     
     2) Az angol nyelv sem azert terjedt el, pontosabban lett vilagnyelv 
     mert olyan, kovetkezetes, logikus es az irasa olyan jol tukrozi a 
     kiejtest. Ezt az utobbi ervet ha jol emlekszem meg Te, Benoe is 
     emlitetted nemreg. 
     
     Tehat szerintem az ervelesed a kihangsulyozott MIVEL es EZERT-ek 
     ellenere is hibas. Ezt most megprobalom a te szajbaragos stilusodban 
     visszaadni. Figyelj!
     
     "Az angol nyelv NEM AZERT terjedt el MERT 26 jelbol allo alfabetara 
     alapozodik, HANEM AZERT, MERT a vilagpolitikaban az angolszasz allamok 
     (UK, USA) vezeto szerepet jatszottak az elmult nehany evtizedben."
     
     Ezt egy elvont peldaval tamasztanam ala. Tegyuk fel, hogy a masodik 
     vilaghaborut a nemetek es a japanok nyertek. Ebben az estben most az 
     egesz Del-Kelet Azsiaban japan lenne a hivatalos nyelv. Nem azert mert 
     a japan nyelv egyszerubb, mert ha ez lenne a szempont akkor most a fel 
     vilag malajul kommunikalna. A japan megszallas alatt tanitgattak a 
     malajokat japanul, pedig sokkal egyszerubb lett volna nekik megtanulni 
     malajul. Na, de hogy is nezett volna ki, hogy a gyarmatosito tanulja a 
     leigazott allam nyelvet.
     
     Tehat ezek lennenek az en erveim.
     Amit a nyelv tanulasi folyamatarol irtal azzal en is egyetertek. 
     Gyerekkorban ezzel kezdeni, ezt tanulni, tenyleg magolos, lassu. A 
     mellettem ulo kinai kolleganom szerint alt isk 4. osztalyaban erik el 
     a kinai gyerekek azt a szintet, amikor barmilyen (abban a korban 
     emesztheto) konyvet el tudnak olvasni. Hogy ez mikent hat a kesobbi 
     tanulasi kepessegeikre, ahhoz nem tudok hozzaszolni, de azt allitani, 
     hogy a kinaiak azert nem kerdeznek, mert ilyen modon tanultak meg irni 
     az egy kicsit felszines kovetkeztetes. Peldaul most talalkoztam volt 
     angol tanarommal aki mar 4 eve Bangkokban tanit. Nos, ott nem kinai 
     karakterekkel irnak, de szerinte a taj diakok sem kerdeznek vissza, 
     szinte semmire. Es ez nem az irasban hanem az oktatasi modszerben 
     rejlik. Te mint gyakorlo tanar tudhatnad. Habar azt nem tudom az MBA 
     sulidban tanultal-e pedagogiat.
     
     Egyebkent ellentmondast veltem felfedezni mas irasodban is. 
     Benoe Pajtas irta @ HIX.AZSIA***#931
     nem. Japan is. Szoval innentol a tema lezarva, igaz? :-) Van egy
     globalizacios folyamat, amit lehet szeretni vagy sem, de az LETEZIK es
     mukodik, es az NEM azsia-centrikus, hanem Amerika-centrikus. En
     szemely szerint ennek orulok.
     **************************************
     Nem is olyan reg, ha jol emlekszem meg nem lelkesedtel ennyire az 
     amerika centrikus vilagkep irant. Mi tortent veled, van egy uj amerikai 
     baratnod :-)
     
     Mellesleg ha visszatekintunk az elmult par ezer ev irott tortenelmere 
     feltunik, hogy nagy birodalmak, keletkeztek, uralkodtak, majd 
     hanyatlottak es eltuntek. Miert ne lenne ez maskepp az amcsikkal par 
     evtized vagy evszazad mulva. Nem kell hozza mas csak egy rossz amerikai 
     elnok. Azt pedig ok is tudnak valasztani.
     Benoe, nem te szoktad idezgetni Marcus Aureliust. Mi is tortent a romai 
     birodalommal a halala utan?
     
     Nos, remelem az altalam felhozott ervek megutik az altalad felallitott 
     vita kultura szintjet.
     
     Egyebkent pedig vannak itt a listan paran akiknek talan egy 
     Hollandiaban szerzett MBA-nel is magasabb vegzettseguk van, beszelnek 
     nyelveket (ha nem is 3 het alatt tanuljak oket), ertenek matematikaul, 
     megsem verik vele a melluket minden masodik AZSIA kiadasban :-)
     
     Udv,
     Anti - Szingapur - 
     mernok  egy felvezeto gyarban (Aginak)

Kedves Tavolkelet,

Erdekes a ket eszrevetel, de hadd mondjam el, amit en tudok a
kerdesrol:

1) kinaiak matektudasa: ez egy legenda, ami szajrol szajra terjed,
de nincs tenyszeru alapja. beszeltem amerikai professzorokkal, akik
sok kinai diakkal vannak mindennapi kapcsolatban, es igy ossze tudjak
oket hasonlitani a tobbiekkel. eloitelet nelkul megallapitottak, hogy
a kinai diakok sajnos mindig mindenhol csalni, shortcut-ot keresni
(magyarul hogy van?) akarnak, es igazabol csak a grade (osztalyzat)
nekik a fontos. tehat amit megtanulnak, azt egyfajta magolasos
modszerrel tanulnak meg, es a vizsga napjan meg tudjak, de utana mar
nem. matematikaban pl ez ugy nyilvanul meg, hogy
differencialegyenletet megoldani ketfelekeppen lehet: intuicioval vagy
magolassal. a kinai az utobbi modszert koveti, egyszeruen elovesz
konyveket, es az osszes letezo integralfuggvenynek megtanulja a
differencialjat. wow :-) ezzel szemben Kos Geza baratom, volt
osztalytarsam, orszagunk jeles matematikusa, mellesleg zseni, nekem
ugy segitett telefonban megoldani ilyen egyenleteket, hogy soha
eleteben nem latott meg hasonlot sem, de ket-haromszori talalgatassal
"raerzett" a gyokre, mivel a vereben volt. ez a kulonbseg. meg egyszer
mondom: tevhit, hogy a kinaiaknak jobban megy a matek. en speciel
matematika tagozatos spec gimnaziumba jartam, otosre erettsegiztem, es
imadom a matekot (thanks to Geza Kos), a Geza padtarsam volt, es bar
en sosem leszek olyan zseni, mint o, de az biztos, hogy atragadt
valami ram is a kisugarzott zsenialitasabol: megertettem, mi tesz egy
embert zsenive, es mi tesz kozonseges halandova. egyszeru bizonyitek
arra, hogy mennyire nem erzik, ertik a matematikat a kinaiak (sem), az
a jatekelmeletben valo alulmaradasuk, nap mint nap. nem is beszelve a
szamitastechnikarol, ahol max a masolgatasig mennek el, aztan a
mernoki tudomanyok jonnek, ahol egyszeruen mind a mai napig keptelenek
egy mukodo autot osszedobni (azok, amiket itt gyartanak, mind osregi
europai, japan es amerikai modellek, kb 5-10 eves
gyartastechnologiaval, max azt lehet ide telepiteni), az urkutatasi
programjuk megmaradt annak, ami: propagandafogas, stb. ELNEZEST, ha
kicsit szarkasztikus vagyok, de en amiota itt elek, pontosabban,
amiota Kinaval kapcsolatban vagyok (1992 ota), nem lattam egyetlenegy
peldat sem, ahol azt mondtam volna, hogy HINNYE, nocsak! Persze igaz,
en Hollandiabol jottem ide, nem Magyarorszagrol :-) egy holland vagy
nemet standard az ide tul magas... Japanban volt olyan erzesem, hogy
helyileg kepesek minoseget termelni, de az is azsia volt vegulis,
tehat ott lebeg a levegoben a logika teljes hianya...

2) RE angol nyelv "fejlodese" (inkabb azt mondanam, valtozasa,
morphology), teny, hogy sajnos elegge hasonlit a kinaihoz abban, hogy
nem egy-egyertelmu az iras-olvasas, de a) ez nem ujkori tunet, ez igy
volt a kezdetekben is, SOT, akkor volt csak ugy igazan, es az ogerman,
francia nyelvekre ez ugyanugy igaz volt... A Latin volt Europaban az
egyetlen osszefogo, fonetikus nyelv, es meg ott is mind a mai napig
ketfajta kiejtes az uralkodo: az un. "german" kemeny fajta kiejtes
(mint pl Cicero-t ugy mondani, mint jo magyarosan, "cicero"), es az
eredeti(-nek feltetelezett), olaszos lagy kiejtes (Cicero=csicsero).
Meg ma is megoszlanak a velemenyek, hogy 2000 evvel ezelott a romaiak
melyiket hasznaltak. Persze en inkabb az olaszoknak hiszek, elvegre az
o oseik voltak, de a nemetek csokottul ragaszkodnak a kemeny
kiejteshez, az erveiket sajnos nem ismerem, de meg az is lehet, hogy
igazuk is van :-) Szoval tudomasom szerint a fonetika elterjedese a
mainland-en (hey, European mainland) ujkori tunet, es nyilvan az
iras/beszed osszekotesenek szuksegessegenek felismerese valtotta ki.

Akar igy, akar ugy: nem egyszerubb, praktikusabb, jobb egy olyan
nyelvet GYORSAN megtanulni, utana valasztekosan, logikusan, ugyesen
hasznalni, amelynek a stukturaja ezt elosegiti, mint egy olyat,
amelyhez nincs gyors tanulasi modszer, es a strukturaja nem inspiral
semmilyen ujszeru gondolkodasra?

En csak ennyit probalok elovezetni, es oszinten szolva kicsit
csodalkozom (meg nem is, hisz honfitarsaimrol van szo), hogy a
vissza-irogatok feltunoen magas hanyada probal kotozkodni, pedig
szerintem amit mondok, elegge common sense-nek hat. Csak peldakeppen
hadd emlitsem meg megint, hogy angolul is vitatjuk ezt a kerdest mas
forumokon, es mindenki egyetert :-)) Sot, meg maguk a kinaiak is
egyetertenek velem az osszes pontban, amit mar mondtam.

Kicsi a rakas, nagyobbat kivan? :-))

Szerintem inkabb arrol lehet szo, amit mar mondtam: a statisztika
ismeretenek, valamint tevhitek tenyektol valo megkulonboztetesenek
hianya... meg egy jo adag elfogultsag :-)

Nekem is vannak nagyon jo kinai baratjaim, baratnoim, es szeretek itt
elni. Ettol fuggetlenul nem homalyositjak el a szememet, es atlatok a
visszassagokon, nem kendozok el semmit, ramutatok a gazra, a gocra.
Csak igy lehet fejlodni, nem igaz?

Mas:

http://zsolt.way.to

Please comment...

Benoe
GD-HK-TW rulez!



_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

Benoe a kinai irasrol irva eppen arrol feledkezik meg, hogy a kinai
irásjegyeknek pontosan az a lenyeguk, hogy az is erthet valamit a
szakszovegekbol, aki csak az anyanyelvet ismeri. (Ebben hasonlit a nemet
gyakorlatra, ahol szinten majdnem mindent leforditanak, nem hasznalnak
nemzetkozi kifejezeseket.) Ezt en demokratikusabbnak tartom a mi
gyakorlatunknal, ahol a görög-latin gyökök miatt szakadek van a tarsadalom
egyes retegei kozott. A kinaiban nincs "atom", csak yuan zi", vagyis "elemi
mag". Ez konnyen emesztheto mindenki szamara. Mint tolmacs, magam is gyakran
talalkoztam azzal, hogy egy szakkifejezes lenyeget a kinai leirt
valtozatabol ertettem meg. Ne becsuljuk ennyire le a kinai irást. Az adott
esetben nem a fonetikus irás a demokratikusabb es celszerubb egy mas
hagyomanyu nacio szamara.

Fareast

Benoe!

Elbeszelunk egymas mellett. A Te levezetesed: az azsiai irasok
bonyolultak (ill. most szukitetted a kinaira), ezert nem kreativak,
ezert nem tudnak fejlodni. Az en allitasom: az irasnak nem biztos, hogy
koze van a fejlodeshez. Azaz mondasz igazsagokat, de hibas a levezetes.
Koreat hoztam fel peldanak: az irasuk egyszeru, megis fellepnek az
altalad emlitett negativumok (kreativitas, stb.). Az iras ellenere az
oktatasi rendszeruk meg olyanabb mint a kinai!! Egy cseppet sem
rugalmasabb. Sot, tapasztalataim szerint a vallalati szervezet is joval
merevebb Koreaban mint Kinaban. Csak egy pelda: egy koreai lanybol max.
titkarno lehet egy cegnel (a japan office lady mintajara), a kinai
vilagban (Taiwan, HK) cegvezeto is. Ha mar itt tartunk, Taiwan is
kinaiul ir, sot "kinaibban" (a hagyomanyos jelekkel), es hol tart a
gazdasaguk! Osszefoglalva egy tablazatba (most nagyon tudomanyos leszek
:-))))
Orszag    iras bonyolult-e   gazd. feljettseg
Kina        igen                     alacsony
Korea        nem                    magas
Japan        kozepes                magas        (kozepes, mert van
Katagana, Hiragana is)
Taiwan        igen                    magas
Hong Kong   igen                  magas
Akkor mi koze van az irasnak a fejlodeshez? Termeszetesen tovabbra is
fenntartva, hogy van igazsag a gondolataidban.

Konyvolvasas: errol mar volt szo nemreg. Attol, hogy ki tudom betuzni az
"adossagcsere" vagy a "fuzios reaktor" kifejezest, meg nem biztos, hogy
ertem is, mirol van szo. Ennek keves koze van a nyelvtanulashoz. [Nem
veletlen, hogy 8 eves gyerek ritkan kap felsofoku nyelvvizsgat: kivaloan
hasznalhatja azt az idegen nyelvet, de szukkoru a szokincse.
Valoszinuleg pl. egy ertelmes mondatot sem tud mondani alapszintu
politikai kerdesekben (jo, ha a miniszterelnok kifejezest ismeri). Akkor
o most beszeli vagy nem beszeli a nyelvet?]
Forditva is igaz: ha a cikk az adossagcsererol szol, akkor az iras tobbi
reszebol rajovok, hogy mit is takar a kifejezes. De ez _ugyanugy_ igaz
barmilyen nyelvre. Sot, mondok egy vicceset: ezzel szepen leirtad,
hogyan tanul az ember. Valoszinuleg igy tanultad meg Te is a "mei ban
fa" kifejezest: sokszor hallottad, es a helyzetekbol raereztel, mikor
hasznaljak.
Tehat ez nem egy oriasi gat a kinai tanulasban (abban persze igazad van,
hogy kinai jel eseten a kiejteset esetleg egy egesz konyv elolvasasa
utan sem tudom, de Te a jelentes megerteserol beszeltel).

"teljesen elfogadhatoan el tudok kommunikalgatni az itt elokkel" - ez
tok jo, en is elvezem, amikor mar tudok ennyire egy nyelvet. Ezt hivjak
ugy, hogy konyhanyelv. A kozepfoku nyelvvizsga kriteriuma az, hogy
tudjon kommunikalni, nem baj, ha rossz szavakat hasznal, kicsit hibas a
nyelvtan, de megerteti magat minden hetkoznapi temaban.
"ok megprobalnak egy teljesen odaillo szot keresni, amire pedig lehet,
hogy semmi szukseg," - Te azt varod el egy anyanyelvutol, hogy butitsa
le a nyelvet az 1984-fele Ujbeszel szintjere? Konyhanyelvben a "nem
jo"="rossz", de azert anyanyelvnek ez nagyon szegenyes lenne... Persze,
hogy nincs ra szukseg, de ezt hivjak valasztekossagnak. Te irod alabb,
hogy az angolodat a tokeletessegig akarod fejleszteni. Mi a francnak, a
jelen tudasoddal mar mindent el tudsz mondani?!?!? Vagy megis van
jelentosege a reszleteknek?



GDP: ugy erzem, itt fogalmak keverednek. Amirol Te irsz, az pusztan
annyi, hogy egy termeknek mennyi a bekerulesi es az eladasi ara, illeve
mennyi az "erteke". Konyvszakilag egyszeru a valasz, annyi, amennyiert
eladtak. Ha egy muzeumnak _meger_ 1000-et a 10-ert gyartott bringa,
akkor az 1000-et _er_. Ez a piacgazdasag. Ha neked ez problema, akkor
ezek szerint megkerdojelezed azt is, hogy egy zsemlebe berakott
fasirtszeletert miert kerhetnek el 500+ ft-ot csak azert, mert a boltra
piros alapon sarga M betu van pingalva, vagy egy sampon, amelyikre
rairjak, hogy "lipofranc" meg "2 in 1", attol miert kerul 2x annyiba,
mint az ugyanolyan osszetevokbol allo masik.

Az igazi problema a GDP-vel szerintem mas:
- a nyersanyag-eladas GDP novekedest jelent, pedig kozben felelik a
tartalekokat. Szelsoseges esetben ugy jarnak mint Nauru. A sziget nagy
reszet guano alkotja, amely foszforban gazdag, ezert eladjak jo penzert.
A GDP/fo ennek reven 20k USD felett van, az apro problema csak az, hogy
veszesen fogy a sziget, egy ido utan fizikailag nem lesz hova allni.
Ezzel szemben, ha ugyanolyan erteku napenergia eladasbol elne a sziget
(szigoruan csak elmeleti pelda), akkor ezt uzhetne "orokke". A
konyvekben azonban nem mutatkozna kulonbseg a ket megoldas kozott. Tehat
ez a rendszer a fejlodo orszagokat a nyersanyagaik rovid tavu felelesere
osztonzi (u.i. a GDP novekedesert kapnak pacsit az IMF/WB parostol), ami
persze nagyon jo pl. az USA-nak.
- masik pelda a mar emlitett helyreallitas: nincs fejlodes a katasztrofa
elotti helyzethez kepest, a szamok megis mast mutatnak. Ahogy valahol
olvastam, ha haboru van, a koporso-gyartas is noveli a GDP-t, tehat
"jo".
Szerintem a GDP ugy ahogy van, rossz, erdekessegnek maradhat, de
felelotlenseg az orszag fejlettseget ezzel merni. A megoldas egy olyan
rendszer lenne, amely kikuszoboli a fenti es hasonlo hibakat. Krealtak
is mar ilyeneket, de a "mertekado" kozgazdaszoknak ez nem tetszik, mert
az is latszana belole, hogy sok gazdasagi csoda, amelyekre ok a
hirnevuket epitettek, valojaban zsakutca.

Kinai GDP: ez egy igen rejtelyes dolog. Sokszor van, hogy az adott
idoszak zaronapjan mar kijonnek a vonatkozo GDP adatokkal, pedig erre
meg Szingapur vagy az USA statisztikai hivatala sem kepes muszakilag.
Kesobb, amikor kozzeteszik a tartomanyi adatokat kiderul, hogy ezek
osszege magasabb mint az orszagos adat. Volt olyan, hogy csak 2, kis
sulyu tartomany novekedese volt az orszagos atlag alatt! A valaszt mi,
szocialista orszagban felnott emberek sejtjuk: egyik partfunkci sem akar
lemaradni, ezert jol felhazudjak a szamaikat.

"mesebabak es komoly emberek" (9. pontod)
Sarkitani fogok, hiszen minden pelda santit, de talan ertheto lesz, mit
akarok mondani.
Lattal mar amerikai foci meccset? Felsorakozik egymassal szemben
(felallastol fuggoen) 2 x 5-8 db 150 kilos ember, baromi komoly emberek,
a kozelukben sem szeretnek lenni amikor mergesek. A tamadok leteritik az
ellenfel vedoit, es a koztuk tamadt resen atrohan a labdaval egy
hozzajuk kepest nyeszlett, 80-90 kilos srac. Optimalis esetben szalad 50
yardot egyedul (a vedok az o tarsai alatt fekszenek), es golt szerez. Ki
lesz masnap a cimoldalon? A "nyeszlett".


Levente