Ha a biológiai egyensúly fogalma netán a kémiai egyensúly fogalmából
jött, akkor azt kéne vizsgálni, hogy az új élet születése ill.. a meglévo
bomlásának aránya a Földön, tömegarányban kifejezve konstans e.
Starters:
>Ha valami miatt kipusztul - CSAK az emberiseg (szerintem ez nagyon
>nem valoszinu),
Miért ne volna valószínu? Globális katasztrófa esetén a
civilizáció 'védoszárnyai' megszunhetnek, s elég ha csak a
fogyasztásra alkalmas víz hiányzik/hozzáférhetetlen, máris
befellegzett. Továbbá: csak a hideg ellen tudunk jól védekezni, de
hoseg/betegségek/mérgek ellen alig.
>legvaloszinubb az, hogy a majmokbol fog ismet mutacioval kialakulni
>az ember
Miért? A majmok talán kiemelkedoen szívósak és extrém szaporák
volnának?
Szerintem a melegvéruek közül a dögevok huzhatják legtovább egy
felszíni katasztrófa esetén, amennyiben az új körülményeket
egyáltalán el tudják viselni.
Külön gond: Az élolények mérgezett környezetben minimum
szaporodásképtelenné válhatnak (életképtelen petéket/tojásokat
tojnak, ill. halott utódokat szülnek)
Hogy egy nagy kihalás után civilizáció építésére alkalmas élolények
jelenjenek meg _hamar_, ahhoz különleges robotokra volna szükség,
melyek kivárván a megfelelo körülményeket -
megfertozvén 'átprogramoznák' ama életben maradott elokerült
állatokat, melyek intelligenciája ugrásszeruen növelheto
génmanipulációval.
Ha sci-fi író lehetnék, a sztori azzal végzodne, hogy e beavatkozók
igen extrém körülmények közepette is hosszan fennmaradni képes
baktériumok volnának, melyek agymuködést tuningoló
génszekszekvenciákat adnának át mindazon magasabbrendu
élolényeknek, melyek a katasztrófa után nagysokára megjelentek.
Zoli
|
