Zoli,

>Adott egy síkkondenzátor, melynek tömegközéppontja a közepében
>van. Eltolódik-e ez attól, hogy egyik fegyverzetéről elektronokat
>küldtünk át a másikra?
>Két válaszom is volna erre, ám nem tudok köztük dönteni.
>Az egyik : Naná hogy eltolódik, hisz egyik oldalon elektronhiány lett,
>a
>a másikon meg többlet, és bizony az elektronok tömegével számolni
>kell ám!
Vegre egy tisztesseges "Zolikerdes"!
Számoljunk: 1 cm2-es elekrodák 1 cm-re, mondjuk 10000 V-ra töltve, az durvan 
5x10exp9 db elektron többlet az egyik oldalon, ugyanennyi hiány a masikon, 
ez kb. 10exp-19 g tömeg. Mondjuk az elektrodak 1-1 gramosak, ez akkor 
10exp-9 cm-es eltolodás.
Bőven kevesebb, mint egy atommag sugara, es abszolut eszrevehetetlen a 
homozgas miatti elektrodarezgesek mellett.

> Mi van, ha a fentebbi  kép
>hamis, mert elhanyagol valami fontosat, amiről nem tudok?
Akkor baj van, remelem kisegít minket valaki.
Pld. arra gondolunk, hogy igaz, az egyik elektroda nehezebb, de a töltesek 
hullamfuggvenyei jobban kilognak belole, tehat virtualisan kozelebb kerul 
a 
volt tomegközepponthoz, a masik konnyebb lesz, de a töltéshiány miatt a 
hatarvonala messzebb kerul, igy a tömegközeppont helyben marad.

>Emlékezzünk csak - mit is tapasztaltak a fotocellákkal kísérletezők?
>Azt, hogy az elektronnak nem kell idő az anódról katódra jutáshoz!
Eleg ugyetlen kiserletezok voltak. Ugyanis jol meghatarozott ideig tart 
az 
elektron repulese, de nem az anodrol a katodra, hanem a katodrol az anodra.
A zavart az okozza, hogy aram a repules kozben is folytonosan merheto, 
aminek oka az elektromos megosztas jelensege.
A repülesi idö egyebkent korlátozza a fotocella hatarfrekvenciáját. Ugyanez 
a jelenseg mukodik bipolaris es MOS tranzisztorokban, elektroncsovekben, 
katódsugarcsőben is.

Udv.: Janos

> #Nem gondolnad, ha nem lennel tudataban ,mivel  soha nem olvasnal el
> eggyetlen napi ujabb tudomanyos jelentesek adatait, hogy a tudomany
> megallasnelkul ,szorgalasan, naprol napra, sot orakrol orakra ujabb
> megfigyelesek, kiserletek adatit hozza koztudomasra?.#
Ez igaz, de egy-egy adott teruleten azert nem ilyen gyors a fejlodes.

>> Amennyire en latom, az a problemad, hogy a vilagegyetemen kivuli
> # Az mar reg elismerve, hogy a Vilagegyetemnek , mint a  tudmanynak,
> nincsen hatara, tehat olyan feltevesed a felevszazad elotti
> elkepzeetekbol ered.#
Szerintem most epphogy ugy szol az elkepzeles, hogy a vilagegyetem
veges terfogatu (mint ahogy mindig is az volt) - igaz, hatara tenyleg
nincs. Ez ugy lehetseges, ahogy pl. egy lufin is, ha elindulsz, a
vegtelensegig mehetsz, es nem ersz el soha a felszinenek a "vegere".

>> vilagra megprobalod alkalmazni a mi teridonket....>>
> #  A   'ter' - 'ido'  felteteezese csupan a mi korlatolt eszmeinken /
> feltetelezeseinkenbelulli. Az nem  huzhato a 'kaptafara' amirol
> fogalmunk sincsen. Ma  a "multi-dimentional Universum' lehetoseget
> remelik a cosmologusok, physikusok, theoretical-kutato-tudosok
> megkozeliteni kiserletezeseikkel. Az a tobbi celok kozotti az ez evben
> befejezodo ,ill mukodni kezdo 'atom-zuzo' CERN , Fraciaban a Swis
> hatarnal. #
>>>hogy pl. a ternek vagy az idonek mindenhol leteznie kellene.
> #  Az csupan ami korulmenyeink alapjan feltetelezve. S ugy  a 'ter'
> ,mint  az ido' nem <tangible objects>(anyagilag  letezo targyak) ,
> csupan phenomon-ok. (kepzeletbeli)-k.
Irasaidban egeszen megdobbento modon keverednek a korszeru tudomany
eredmenyei teljesen fals elkepzelesekkel. A tobbdimenzios univerzum a
hurelmelettel van kapcsolatban - es ezeket a dimenziokat meg meg kell
talalni, hogy bizonyitva legyenek. Vigyazat: ezek nem a nepszeru
"parhuzamos univerzumok" dimenzioi! Ezek a MI vilagunk dimenzioi!

A CERN-felfedezesekhez en egyelore nem fuzok nagy remenyt. Persze, hogy
mondjak, mert penz kell a kutatasokhoz, es igy konnyebben jon - de
altalaban kozbe szokott jonni egy-ket dolog, ami miatt ismet
duplajara-negyszeresere-nyolcszorosara kell emelni a bevitt energiat,
hogy sikeres legyen a kiserlet. Ilyen volt az is, amikor a Napot
szerettek volna utanozni: a fuziohoz foldi korulmenyek kozott joval
magasabb homerseklet kell, mint a Napban.

Az ido es a ter teljesen objektiv kategoriak - ami nem azt jelenti,
hogy abszolutak is lennenek. Ami nekem 1 mp, az Neked barmennyi lehet -
de ez nem a kepzeletunktol fugg, hanem attol, hogyan mozogsz hozzam
kepest, es szigoru szabalyok vannak ra.
Ami kepzeletbeli, az az ido- vagy a ter ERZETE (mennyinek erzed az
adott idot, tavolsagot).

> S ha a Nobel-dijjas tudosok kepesek voltak szamitani  a Nagy Robbanas
> idejet (10^43),a mi a robbanas kezdetetol szamitva, hat ketsegelen hogy
> ido nem a robbanas erdemenye lehetet volna, mert akkor a Planck-time
> zero lenne.#
Azt sose mondtam, hogy elotte SEMMI ne lett volna az ido helyett. Azt
mondtam, hogy a mi teridonk akkor, a Nagy Bumm-ban keletkezett, es
elotte valoszinuleg valami teljesen mas volt, ami nem hasonlitott a mi
teridonkre, ezert nincs ertelme olyat kerdezni, hogy mi volt a Nagy
Bumm helyen a Nagy Bumm ideje elott, mert ezek nem ertelmezheto
fogalmak. Tudom, hogy ezt nehez megemeszteni, de meg kell probalni.
Hasonlo eset egy fekete lyuk belseje, ahol a terido a kulvilaghoz
kepest teljesen mas - bar a hurelmelet ad egy elkepzeleset, hogy milyen
lehet.

Sziasztok!

>Adott egy síkkondenzátor, melynek tömegközéppontja a közepében
>van. Eltolódik-e ez attól, hogy egyik fegyverzetérol elektronokat
>küldtünk át a másikra?

Igen.

>Két válaszom is volna erre, ám nem tudok köztük dönteni.
>Az egyik : Naná hogy eltolódik, hisz egyik oldalon elektronhiány lett,
>a
>a másikon meg többlet, és bizony az elektronok tömegével számolni
>kell ám!

Helyes elgondolas, csak meg tudd merni!

>A másik : Nem tudom!  Mi van, ha a fentebbi  kép
>hamis, mert elhanyagol valami fontosat, amirol nem tudok?

Nem igazan hanyagolsz el semmit, ha csak ennyit teszel.

>Emlékezzünk csak - mit is tapasztaltak a fotocellákkal kísérletezok?
>Azt, hogy az elektronnak nem kell ido; az anódról katódra jutáshoz!

Teves eredmeny, illetve a kovetkeztetes is lennebb.

>Aminek meg nem kell ido a helyváltoztatéshoz, annak tömege se lehet 
-
>vagy nem minden szituációban van, vagy nem ott van, ahol Móricka
>gondolja.

A fizika pillanatnyi allasa szerint !mindennek! ido kell, hogy
helyvaltoztatas tortenhessen, ennek legnagyobb sebessege a hatarsebesseg,
ami pillanatnyi tudomasunk szerint a fenysebesseg, illetve ez az altalunk
legnagyobbnak mert sebesseg, es ha ezt hasznaljuk hatarsebessegnek, a
szamitasok jol egyeznek a meresekkel.


Amugy egy kis pelda vegigszamolva:

Adott a kovetkezo sikkondenzator:

Ket aluminiumfolia, kozottuk levego, mindketto felulete 1m^2, illetve
1 meterre vannak egymastol. A foliak vastagsaga 0.0001 meter, azaz 0.1
millimeter.

Ezt a kondenzatort feltoltjuk 1000KV-ra, azaz 1000000voltra, es
feltetelezzuk, hogy nem jelentkezik a fegyverzetek kozott atutes.

A negativan feltoltott fegyverzet elektrontobblete: 5.53x10^13 darab.
Ezen elektrontobblet tomege: 5.03X10^-17 Kg.

A fegyverzetek szamolt tomege 0.271 Kg, igy a rendszer ossztomege 0.542 
Kg.

Mivel a fegyverzetek egyiken ennyi hiany, a masikon ennyi tobblettomeg
jelenik meg,
a tomegkozeppont elcsuszasanak merteke: 2.91E-16 meter.

Na ezt kimerni mar kemeny dio lenne.

Tovabbi minden jot!

Laci


Felhasznalt irodalom:
http://en.wikipedia.org/wiki/Capacitor
http://en.wikipedia.org/wiki/Electron

angol, angolul

Más a méröeszköz mérési bizonytalansága, és megint más a mérésé.
Persze, megint más, ha 63, vagy 95 százalékos megbízhatósági szintre 
kérdezik (ha éppen normál eloszlású). Az eredeti levélben említett 1 
mmHg vajjon melyikre vonatkozik?

A méröeszköz bizonytalansága függ pl. a gumicsövek merevségétöl 
(elöregedett gumicsövek, vagy labda; szennyezödött higany).

A mérés bizonytalansága függ pl. az izmok merevségétöl, az érfalak 
elmeszesedésétöl. Plasztikus jelenségeket írtam, mert ezek statikus 
állapotban is fellépnek. De a vérnyomást úgy mérik, hogy mérés közben 
folyamatosan csökken a nyomás. Emiatt a mérés bizonytalansága még 
viszkoelasztikus jelenségektöl is függ (mennyire gyorsan eresztik le 
azt a pumpát, mennyire nyitják meg a tüszelepet).

Üdvözlettel  János