> urallomas mellett dokkolt, es most elindul. Mi fog tortenni? Az urhajosok a
> sajat vonatkoztatasi rendszeruket nyugodtan tekinthetik inerciarendszernek,
> hiszen az allomas tavolodik toluk. Az urallomas szemelyzete ugyan ezt
> elmondhatja magarol. 

Nem szimmetrikus a ket helyzet. Az indulo urhajoban ulok tapasztaljak a
gyorsulas hatasat, az urallomason maradok nem. Hasonlo ok miatt nem
szimmetrikus a Foldon marado, ill. elrepulo/visszatero urhajo esete sem.

Jano

Udv.

Mostanaban mindenben paradoxonokat keresek. Kivancsi vagyok, hogy
velemenyetek szerint lehet-e elektromotoros ero forrasa a kovetkezo
felallas?

Vegyunk egy derekszogu koordinatarendszert. Az y tengely legyen egy
vezeto. Az x tengely feletti szakasza csupasz. A vezetek origo alatti
szakasza le van arnyekolva, az arnyekolas pedig foldelve. Legyen a vezeto
ket vege (0;10)-nel es (0;-10)-nel. Rogzitsunk ket negativ toltest a
(-1;0) es (1;0) pontokban. Mi tortenik a rendszerrel? Nyerhetunk-e
elektromotoros erot ha a vezeto ket veget osszekotjuk egy ugyancsak
arnyekolt - foldelt arnyekolas - vezetovel?

Szerintem lehetseges. Az negativ toltesek altal keltett mezo csak az x
tengely felett fejti ki a hatasat, mivel a foldelt arnyekolohalo hatarain
belul nem folytatodik a mezo, igy nem hat az arnyekolt huzalresz
tolteseire. Az x tengely feletti csupasz huzalresz elektronjaira felfele
iranyulo ero hat, igy azok elindulnak a drot felso felebe. Az aramlas
addig tart amig a vezetekben keletkezo terero ki nem egyenliti a kulso
mezo hatasat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a drot felso feleben
tobb elektron fog tartozkodni tehat negativabb potencialra kerul. Ezzel
parhuzamosan, es a fentiek miatt az arnyakolt huzalreszben az elektronok
szama lecsokken, igy ez a resz pozitivabba valik. A kulso negativ toltes
felul *suriti*, alul *ritkitja* az elektronokat. Mindezt figyelembe veve
ugy velem a toltesszetvalaszto hatas akkor is fennmarad, ha a vezeto ket
veget egy arnyekolt - foldelt arnyekolas- vezetekkel osszekotjuk. Az
anomaliat ott latom, hogy ha ez az aram letezik, akkor befektetett munka
nelkul kapott elektromotoros erohoz jutnank!

Varom a velemenyformalo erveket!
By ATRON

> szoval, ha mar fantatsztikum, akkor lehet egeszen vad lehetosegekrol is
> beszelni, de mas a fantasztikum es mas a megismeres.
>
> math

Hello Math

Van azert egyfajta igen szoiros kapcsolat a fantasztikum , es a megismeres
kozott , legyen barmilyen vad is a fantasztikum oldal .
Ezt en leginkabb zajelmeletnek szoktam hivni onkenyesen .
Tekintsuk a megismeres barmely pillanatnyi allapotat , az ismerethalmazban
ott van kovetkezo megismerheto ismeret (is!) . Ahohy mar az okor ismereti
szintjen is ha csak a fizikai korlatokat tekintsuk , epitheto lenne urhajo ,
hiszen a termeszet megengedi . A jovoben szerzendo ismereteink is
mar ma megvalositjhatoak lennenek . Egy ma meg barmilyen fantasztikumnak
tuno ismeret letjogosultsagat feltetelezve eloallitunk egy olyan kornyezetet
amelyben esetleg benne rejlik maga az ismeret is . Ezt nevezhetjuk a zajnak
 ..
Az ismeret megszerzojenek az affinitasan mulik csak , hogy megtalalja e
az informaciotengerben (amit mestersegesen tarunk ele) hogy felfedezi e
az uj ismeretet .
10 tudosnak beadjak , hogy valaki felfedezte az idoutazast , es rogton
baleset is erte . Berendezzuk szepen a tusdos laboratoriumat , belehelyezzuk
mindazt az informacoihalmazt , keszulekeket , aminek barmi koze lehet
az idoutazashoz , es ha az idoutazas lehetseges , valamint a berendezes
jol sikerult , akkor a kovetkezo tortenik majd . lezs par aki ugy lat neki ,
hogy
bebizonyitsa milyen marhasag az egesz , lesz egy masik csoport aki
nem tud mit kezdeni az egesszel , es lesz egy vagy ket tudos , aki
felfedezi az idutazast ha lehetseges .
Ok a zajbol szurik ki a hasznos informaciot , illeteve az ertelmetlen
"feher" zajbol megtalaljak azt az informaciot tartalmazo reszt , ami
a jelenlegi ismereteinkbol kiindulva a kovetezo ismereti lepcsofokot
jhelenthetik . Ha viszzafele nezzuk ismereteink gyarapodasat , mindd
igy volt megismerheto . A zaj pedig a valaha megeismerheto vegtelen
informaciotengert jelenti .
Egy kis megjegyzes , ha valaki a jelenlegi ismereti szinteknel ,
lepcsofoknal
tobbet ismer , esetleg tobb lepcsofokkal , szinntel is , akkor azt akar
nevezhetjuk istennek is , legalabbis ha azt allitana magarol , elhinnenk
neki .
Pl. Ha a jerlenlegi ismeretenkkel 100-200 evvel ezelott elnenk ...?
De ha csak kevessel tudunk tobbet mint az aktualis ismereti szint ,
akkor maglyan vegezzuk :)))
Tehat minden fantasztikumnak megadatik , hogy magaban hordozza
a megismerest , es minden megismeres fantasztikus .
A fantasztikum az egyik  legjobb zajforras a megismeresben .
udv
Gyozo

sziasztok!

en Dawkinstol az Onzo Gent, a Vak orasmestert olvastam. egyreszt persze
nem tulsagosan fontos, hogy Dawkins mit akart valojaban mondani, ahhoz
kepest, hogy mit lehet valojaban mondani.:) de szerintem mindkettore a
kovetkezo a valasz:
az evolucio alapvetoen a genek evolucioja, es genszinten szervezodik. az
osszes magasabb foku szervezodes es evolucios mechanizmus erre az alapra
epul, es nem kell mas alapot feltetelezni. azaz minden evolucios
mechanizmus es jelenseg tokeletesen visszavezetheto a genszinttre ugy,
hogy a levezetesben termeszetesen felhasznaljuk a kulonbozo szervezodesi
szinteket, amelyekketsegtelenul hangsulyos, tehat letezonek tekintheto
szintek.

olyan dolog ez, hogy egy bonyolult epulet sajatsaga tokeletesen
visszavezetheto az epitoelemek sajatsagaira, es az epulet szerkezetere.
az evolucioban az az erdekes, hogy az epulet szerkezete is onszervezodo
folyaamt eredmenye, tehat az is az epitoanyagok tulajdonsagabol
vezetheto le. mindenesetre ertelmes dolog az evolucio egy jelensegenel
az egyedeket mar adott nak es adott tulajdonsagunak tekintetni,nemkell
mindig a legmenyere asni a dolgoknak, fontos, hogy elvileg ez
lehetseges.

tehat Dawkins munkassaga szerintem azert brillians, mert egy teljesen
kezenfekvo dolgot vitt veghez, hangsulyoz es kutat. es ez a dolog a
tudomany egyik legbrilliansabb sajatsagat erositi, nevezetesen azt, hogy
mindent egyetlen osszefuggo elmelettel magyaraz, es mindent ugyanannak a
dolognak, az anyag tulajdonsagaival es a fizika torvenyeire vezet
vissza. ezaltalmodnhatjuk azt, hogy a tudomany egyigazan jomagyarazatat
adja a dolgoknak, mert a legbonyolultabb dolgokat egeszen a
legegyszerubb alapokra vezeti vissza, es a dolgok magyarazata
strukturalis, analitikus.

math

Gergely!

>Ez(eke)t a plusz dimenzio(ka)t, 'amiben' a mi 4-dimenzios teridonk
>gorbulne, ezeket muszaj feltetelezni? Ha jol ertem, ez azt jelenti,
>hogy a terido, mint differencialhato sokasag be van agyazva egy masik,
>magasabb dimenzios sokasagba. De nekem ugy remlik, azt olvastam
>valahol, egy sokasag gorbultsege anelkul is ertelmezheto, hogy
>beagyaznank egy nagyobb sokasagba! E szerint nem lenne mindenkepp
>szukseges feltenni a magasabb dimenziok letezeset, azok nelkul is
>lehet a mi 4 dimenzios teridonk gorbult. Hogy van ez ???
ugy, hogy igazad van. a nemeuklideszi geometriak onmagukban vannak, de
egy jol elkepzelheto modelljuk az, amikor magasabb dimenzioju euklideszi
geometriaban egy ugyanolyan dimenzioju alakzatkent tekintjuk oket.

peldaul a Bolyai geometrianak az euklideszi terben egy gomb jo modellje
lehet. de ez csak egy modell, a Bolyai geometria nem csak ez.

math

Horvath Pista:

>A lelek transzcendens fogalom (vagy materia) e?
a vallasosok lelke transzcendens, az atesitak lelke a materia osszetettt
tulajdonsagstrukturaja.

> Foglalkozik e vele a pszichologia?
foglalkozik

>Tudomany-e a pszichologia?
nem tokeletes tudomany, de egyebkent nem ezert, hanem masert. az a lelek,
amivel a pszichologia foglalkozik lehet a materia tulajdonsagstrukturaja.
hasonlat: szamitogepprogram. ismetlem hasonlat!:)

>Azt hiszem ez utobbirol a tobbseg igenloen nyilatkozott. Sot abban is
>megegyeztunk, hogy helye van a TUDOMANYban.
a materia tulajdonsagstrukturainak vizsgalataval foglalkozo elmeleteknek
mindenkeppen helye van a tudomanyban. a nem empirikus transzcendens
lelekkel folglalkozo ideologiaknak nincs helye a tudomanyban. ez utobbi
human tudomanykent sem ertelemzheto.

> Kerdeseimmel csak arra szerettem volna ravilagitani, hogy ne tessek
> eles hatarokat huzni.
de, ahol csak lehet. az eles hatarok huzasa jelentik a megismerest. a
megismeres mindig redukcio vagy absztarkcio.

>(Mondom ezt en, aki konkret moderalasi szabalyokat
>kerek szamon szegeny moderatorokon ;-)
en meg utasitasod ellenere eleget tettem igenyeidnek.:) most egyik
szemed sir, a masik nevet?:)

math

Marky:
>Annak a valoszinusege, hogy n egymas utani sorsolason
>is kihuzzak, p^n (fuggetlen esemenyek).
itt felhasznaltad, hogy az esemenyek fuggetlenek. ebbol a feltetelbol
eleve kozvetelenulkovetkezik, hogy a kovetkezo sorsolas ugyanolyan
valoszinuesegekkel tortenik.

azt, hogy a lotto sorsolas huzasai fuggetlenek, semmibol nem lehet
bizonyitani, felteves. persze fizikai meggondolasokbol jol lehet
indokolni a feltevest, empirikusan pedig jol lehet ellenorizni.

szoval: az idealis  lotto sorsolasban minden szamkombinacio egyenlo
esellyel jon ki, a huzasok egymastol fuggetlenek, es semilyen
parameteres statisztika (szoras) felhasznalasaval sem lehet elore
josolni, illetve ezek a statisztikak nem valtoztatjak meg azt a tenyt,
hogy minden kombinacio egyenlo eselyu. az ilyen ervelesek egyszeruen
feluletesek, azaz hibasak. bizony, az 1,2,3,4,5-nek ugyanannyi az
eselye, mint barmelyik masik kombinacionak. ha nem volna az, es jelentos
elteres volna, akkor azt ki lehetne hasznalni, es a Szerencsejatek RT.
csodbe menne. szoval a Szerencsejatek RT.-nek erdeke, es biztositja,
hogy a huzasok valoban egyenletes es veletlen eloszlast alkossanak.

math

Kedves Feri !

a problemaidra a magneses ter ad valaszt. Elektromagneses hullamnal
az rezgo elektormos ter mellett fellep egy (ugyanakkora) magneses
ter is, amelyik meroleges mind az elektromos tereroere, mind pedig
a terjedes iranyara. 

1.) A linearisan polarozott esetben az elektromos tered az y irany-
ba mutat, a megneses pedig a z-iranyba. A valtozo elektromos ter el-
kezdi rezgetni a toltest az y iranyban, es amint van y-iranyu sebes-
seg, belep a Lorentz-ero -- ez okozza az x - iranyu rezgest es a
--8-- alaku mozgast. 

2.) Ugyancsak a magneses ter a valasz a sugarnyomasra. Az sugarnyomas
lenyegeben az elektromagneses ter impulzusa (pontosabban impulzus-
surusege).  A elektromagneses ternek tulajdonithato impulzus 
                      (1/4pi)[E X B] 
vagyis az elektromos tererosseg es magneses tererosseg vektorszorzata. 
Ez mar a terjedes iranyaba mutat. 

Mas: Sikhullam/gombhullam kulonbseg. Sikhullam eseten valoban ugyan-
olyan hullamegyenleteket lehet felirni a terosseg x,y,z komponenseire.
Ez mar nem marad egeszen igaz gombhullamra, mert ott a terjedes iranya
mas es mas a ter kulonbozo pontjaiban. Itt mar figyelembe kell venni
azt hogy a vekoraink iranya valtozik, elfordulnak ahogy a hullamfront
gorbul -- kovarians derivaltakkal kell dolgozni.  

udvozlettel -- kota jozsef

 wrote:

> inerciarendszernek. Miert pont a
> Foldon maradt testver vonatkoztatasi rendszere az inerciarendszer? Az

Nehagy honapja pont ezt kerdeztem en is. Az akkori valaszokbol idezek
(nem mintha az illetok nem lennenek mar a listan, de igy talan
megsporolok nekik egy kis idot:).

Piriti Janos (Sat Jan 29 17:16:23 EST 2000 TUDOMANY #1012) irta (de
tobben is valaszoltak: , Takacs Ferenc):

"Nem nevezhetek ki onkenyesen barmilyen rendszert inerciarendszernek.
Inerciarendszernek az olyan vonatkoztatasi rendszert nevezzuk, melyben a
tehetetlenseg torvenye ervenyes. Azaz barmilyen mozgasallapot-valtozast
tapasztalunk, meg kell tudni nevezni azt a masik testet, amellyel valo
kolcsonhatas ezt okozza. Igazabol tokeletes inerciarendszert nem tudom,
hogy ki lehet-e jelolni. Newton ezen nem gondolkodott, neki a ter meg
abszolut vonatkoztatasi rendszerek szamitott. Nagyon sok esetben jo
kozelitessel inerciarendszer pl. a nyugvo fold felszinehez rogzitett
rendszer, de nem mindig, mert pl a Fold forgasaval kapcsolatos jelensegek
nem magyarazhatok benne a tehetetlenseg torvenye alapjan (pl. mar a lengo
inga sikjanak elfordulasa sem). Jo kozelitessel inerciarendszer pl. egy
olyan koordinata-rendszer, amelynek origoja a Nap, tengelyei iranyat pedig
bizonyos csillagok jelolik ki. Persze ez sem orok idokre ervenyes.

Biztosan nem inerciarendszer egy inerciarendszerhez kepest gyorsulo masik.
Pl. a foldon fekezo, gyorsito, kanyarodo jarmuben olyan mozgasallapot-
valtozasokat tapasztalhatsz _a jarmuhoz kepest_, amelyeket nem tudsz masik
test kolcsonhatasaval magyarazni.

Namarmost a specialis relativitaselmelet szigoruan inerciarendszerek
egyenertekuseget mondja ki a fizikai folyamatok szempontjabol. Ez
megkoveteli pl. a leiro egyenletek invarianciajat (rendszertol valo
fuggetlenseget). (Jaj, matek! most megint ki fogok kapni Takacs Feritol)

Az inerciarendszerben zart palyan mozgo urszondahoz az elobbiek miatt
nem rogzitheto inerciarendszer, ergo nem is szabad elvarni, hogy minden
jelenseg szimmetrikus legyen."

 pedig:

"Nem a kinevezes teszi az inerciarendszert, hanem az, hogy bennuk az
eromentesen mozgo testek palyaja egyenes. De mi az, hogy egyenes? Ez
problema az inerciarendszer kivalasztasanal, sot az a veszely fenyeget,
hogy talan inerciarendszer elvileg sem lehetseges. De az biztos, hogy a
gyorsulo, valahol visszafordulo urhajohoz rogzitett vonatkozasi rendszer
nem inerciarendszer. Ezt eszre lehet venni belulrol."

Udv, Sandor

> A lotto eredmenyenek kiszamitasahoz szukseges szorast is szamolni. Nem
> igazan emlekszem mar ra, de az tuti, hogy kevesebb az eselye az
> 1,2,3,4,5 -nek, mint a jobban szort szamoknak.

Vegyuk a kovetkezo gondolatkiserletet. Kijelolsz a szevenyen 5 szamot.
Te nyilvan nem egymas mellettieket jelolsz ki, mert annak kisebb az
eselye szerinted. Ezek utan rendezd at ugy a szamokat, ikszelessel
egyutt, hogy egymas mellett legyenek az ikszek. Most kisebb
valoszinuseggel huzzak ki azt az 5 szamot? Vagy ha ezen az osszekevert
tablan beikszeled az 1,2,3,4,5-ot, amik most szep szortan helyezkednek
el, akkor annak nagyobb eselye lenne, mint az eredeti tablan? Abban
igazad van, hogy egy valamilyen szort allasnak nagyobb valoszinusege
van, mint egy egymasmellettinek, de csak azert, mert szort allasbol
lenyegesen tobb van, mint egymas melletti allasokbol. Viszont barmelyik
szamsornak ugyanaz az eselye. Csak azert nem huznak folyton a lotton
egymas melletti szamokat, mert az egymas melletti szamokbol alkothato
otosok sokkal kevesebben vannak. Ha jol szamolom 86 ilyen osszeallitas
lehetseges. Van meg kb 44 millio mas lehetoseg...
Szoval lehet spekulalgatni a lottoszamokra, csak nincs ertelme.
Gondolom, ha viragokkal helyettesitenenk a szamokat, amik egy kerek mezo
alaku tablan lennenek veletlenszeruen elszorva, akkor senki sem akadna
fenn semmilyen kombinacion. Mondjuk senki sem mondana, hogy a hovirag,
narcisz,nefelejts,rozsa,liliom sokkal valoszinubb, mint a
szegfu,gerbera,tulapan,jacint,ibolya...
Ez a lottozas, csak akkor bonyolult, ha azza tesszuk. Sajna
termeszetunktol fogva szeretunk szabalyszerusegeket keresni, meg ott is,
ahol nincs. A lottoban egyetlen szabalyszeruseg van. Barmelyik 5 szam
kihuzasanak a valoszinusege allando. Lehet, hogy a kovetkezo 5 heten
mindig az 1,2,3,4,5 szamsorrendet huzzak ki. Most a sorsolas elott meg
tudjuk mondani, hogy ennek mekkora eselye van. Ennek nyilvan sokkal
kisebb az eselye, mintha csak egyszer huznak ki az 1,2,3,4,5 -ot. Az
elso 1,2,3,4,5 kihuzasa utan azonban nem valtozik annak az eselye, hogy
legkozelebb is az 1,2,3,4,5-ot huzzak ki, mivel a korabbi sorsolas
eredmenyei nem befolyasoljak a kovetkezo sorsolas eredmenyet. Ezt a
kettosseget nehez fejben elvalasztani, de megis fontos, hogy ezt meg
tudjuk tenni.

Zeratul

Sziasztok!

Arisztarkhosz gorog csillagasz a valodinak huszadara becsulte
a Nap tavolsagat. Megmerte a Nap es a Hold szogtavolsagat
akkor, amikor a Hold eppen felholdnak latszott es 87 fokot
kapott. Eszerint a Nap 19-szer messzebb volna, mint a Hold.
Ennek megfeleloen a Nap a legnagyobb egitest, logikusnak
tunt ot tenni a kozeppontba. De nem mindenki gondolkozott
igy. Pl. Cicero is tisztaban volt vele, hogy az egitestek
merete mellett a Fold eltorpul, de ez nem zavarta ot abban
a nezeteben, hogy megis azok keringenek a Fold korul. 

Kepler (Tycho eszlelesei segitsegevel) megprobalkozott a
Mars parallaxisanak, azaz kozvetve a Nap tavolsaganak a
meghatarozasaval, sikertelenul, ami azt jelentette, hogy
a Nap tavolsaga legalabb 60-szorosa a Holdenak.
Bar a Nap es a bolygok abszolut tavolsagait nem ismerte
Kepler, a relativ tavolsagokat igen. O fedezte fel, hogy
a bolygok palyaja ellipszis (gyujtopontban a Nappal),
a Nap-bolygo vezersugarak = idok alatt = teruleteket
sopornek, s az egyes bolygok keringesi idejenek negyzete
a palya fel nagytengelyenek kobevel aranyos. Az e tovenyek
felfedezesehez vezeto uton Kepler eloszor a megfigyelohely,
azaz a Fold Nap koruli mozgasat hatarozta meg, s ehhez
azt a trukkot alkalmazta, hogy a megfigyelo poziciojat
a Marsra helyezte at, mintha a Foldet egy marsi eszlelo
vizsgalta volna. A marsi csillagasz akkor eszlelt volna,
amikor a Mars palyajanak egy adott pontjara ert. Ami
kiderult: a Fold nem egyenletes sebesseggel halad palyajan,
s a palya napkozeli es naptavoli pontjan a Fold sebessege
a tavolsaggal forditottan aranyos.
Kepler alapossagara jellemzo, hogy a Mars palyajara
vonatkozo egyik elgondolasat azert vetette el, mert
szamitasai es Tycho megfigylesei kozott 8 szogperc
elteres volt.

Cassini es Richer 1672-ben Parizsbol es Cayenne-bol
szimultan figyeltek a Marsot, ok kaptak eloszor
nagysagrendileg helyes eredmenyt a Nap tavolsagara:
a Fold-Hold tavolsag 400-szorosa.

De meg 200 ev kellett ahhoz, hogy a csillagaszati egyseg
1 %-nal pontosabban ismert legyen. Foleg a Venusz Nap
elotti atvonulasa, melyet a Fold kulonbozo pontjairol
figyeltek meg, segitettek a Fold-Nap tavolsag tisztazasaban.
Ez volt Sajnovics Janos es Hell Miksa 1769-es lappfoldi
expediciojanak celja is. (Igen, ez a Sajnovics az a
jezsuita pater, aki elfogadta mas bolygok lakoinak
letezeset - feltetelezve, hogy buzgon hisznek Istenben.)

Az Eros (melyet nemreg fenykepezett le a NEAR urszonda)
szinten fontos szerepet kapott a Fold-Nap tavolsag
meghatarozasaban, mert ez a kisbolygo idonkent 1/7 CsE-re
megkozeliti a Foldet, ilyenkor pontos parallaxismeresre
van lehetoseg.

Az ismert kisbolygok palyajanak fel nagytengelye
8-10 jegy pontossagal megadhato, de csak az elso
4-5 jegy allando az idoben a kisbolygok palyait
ero perturbaciok miatt. A Jupiter es a tobbi bolygo
zavaro hatasa miatt a kisbolygok palyaelemeit (meg
persze a nagybolygoket is) idorol idore ujra kell
szamolni. Kisbolygo palyaelemekrol tudomasom szerint
a Lovell obszervatoriumnak van kurrens adatbazisa.

A bolygok a Szaturnuszig, a Nap, egyes holdak radarral
elerhetok, igy tavolsaguk kozvetlenul is megmerheto.
A visszajovo jel idokesesebol es frekvenciaeltolodasabol
megkahato az adott felszini pont reflexiokepessege. Radar-
terkepezessel mar az urszondas urkutatas megindulasa elott
is kaptak informaciokat a Venusz es a Mars felszinerol.
A radarcsillagaszat segitsegevel a korabbinal ezerszer
pontosabban hataroztak meg a csillagaszati egyseget.
A pontossag tovabbi novekedeset a bolygokozi plazma
elektromagneses hatasai akadalyozhatjak, mert kis mertekben
lelassul benne a radio(radar)hullamok terjedesi sebessege.
Ez frekvenciafuggo hatas.

Az 1976-os IAU konstansok rendszere szerint
1 csillagaszati egyseg: 1 CsE = 149 597 870 km

A foldpalya fel nagytengelye 1.000 000 11 CsE
(ez az adat a 2000-es evre vonatkozik)
A foldpalya fel nagytengelyenek valtozasa
-0.000 000 05 CsE szazevenkent
(Szigoruan tilos kiszamolni, hogy hany
ev mulva zuhanunk akkor a Napba!)

Udvozlettel,
Kalman

Ui: Legkozelebb a csillagok tavolsagarol irok. Azt mar nem tudom a regi
gorogoknel kezdeni.