>>> Minel tobb tapasztalatot szerzunk, annal
>>> nehezebb fenntartani a naturalista vilagkepet.
> 
>>A többes szám kiket takar? (Szólok előre, hogy én nem vagyok benne a
>>"szerzÜNK"-ben, úgyhogy ne is próbálkozz a "minkenkit" válasszal.)
> 
> A tapasztalat mindenki rendelkezésere all. :-) De komolyan szolva, a
> termeszetvizsgalok egy csapata, amely publikal.

A fenti állításod helytelen. A mostani hozzászólásod alapján ilyen lenne 
a "javított" szöveg:

"Természetvizsgálók egy csapata, amely publikál, minél több 
tapasztalatot szerez, annál nehezebben tartja fenn a naturalista 
világképét."

Ez az állítás is hamis.

>>Százalékban mennyire saccolod az érintettek körét? Mert ez így ismétcsak
>>semmitmondó.
> 
> A tudomanyban nem a tobbsegi elv ervenyesul. (Meg a politikaban sem biztos, 
> hogy
> a tobbsegi dontes tavlatilag helyes eredmenyre vezet :-)) Szerinted Copernicu
s
> vagy Galilei az erintettek hany szazalekat kepviselte?

Mellébeszélés. Az ennek megfelelően javított szöveg:

"Vannak néhányan, akiknek az idő haladtával egyre nehezebb fenntartaniuk 
a naturalista vilagkepuket."


Két lehetőséged van. Vagy visszavonod a fenti hamis állításodat, vagy 
segítesz átírni, hogy egy helyes állítás kerekedjen ki belőle.


>>> Itt bizony a megismerés határába utkozunk, ahol nincs hataratkelo.
> 
> Talan nem voltam pontos. Nem altalaban a megismeres, hanem a tudomanyos
> megismeres hatarairol van szo, es nem altalaban, hanem egy bizonyos kerdes
> tekinteteben. Igenis a tenyek arra mutatnak, hogy bizonyos kerdesekre 
-
> legalabbis a "tudomany mai allasa szerint" - elvileg nem kaphatunk valaszt.

Közismert, hogy vannak kérdések, amikre soha senki sem fog tudni 
válaszolni. Az is könnyen belátható, hogy korlátlanul sok 
megválaszolható kérdés van.

Egyszerű szavakkal is meg lehet ezt fogalmazni, semmi szükség azzal 
ködösíteni, hogy "megismerés határa", meg hogy a "tudomány mai állása 
szerint".


>>Ha nincsenek érveid, akkor ezen a listán nem szerzel megbecsülést, pláne
>>nem üres személyeskedéssel.


>>Nincsenek "természeti okok", kölcsönhatások vannak. Abból pedig hogy 
az
>>egyes elemi részek viselkedése nem valamiféle kényszerűségeket követ,
>>ezeknek az elemi részeknek a "természeten belüli" szabadsága következik.
> 
> Na igen. A filozofusok evezredek ota vitatkoznak az embernek, ennek a 
rendkivul
> komplex strukturanak a szabadsagarol. Viszont te azt allitod, hogy a 
teljesen
> struktura nelkuli elektronnak van "szabadsaga". Ez meglehetosen valoszinutlen
ne
> k
> tunik.

Egyszerü: ha van (részleges) kényszer, akkor nincs (teljes) szabadság. 
Ha nincs semmilyen kényszer, akkor teljes szabadság van.


Egyszerű szavakkal is meg lehet ezt fogalmazni, semmi szükség azzal 
ködösíteni, hogy "komplex struktúra", meg hogy "teljesen struktúra 
nélküli elektron".


>>Nincsenek "természeten kívüli ok"-ok. Egy ilyen jelenségnek már a
>>feltételezése is "természeten belüli"-vé teszi a feltételezett
>>kölcsönhatást.
> 
> Itt definicios kerdesrol van szo. Szerintem "termeszeten beluli" (naturalista
)
> az, ami a termeszetvizsgalat modszereivel feltarhato, "termeszeten kivuli"
> (transzcendentalis) viszont az, aminek a hatasat eszlelem, de a
> termeszetvizsgalat modszereivel nem tarhato fel. Mivel az, hogy az elektron
> pontosan hova csapodik be, a termeszetvizsgalat modszereivel nem tarhato 
> fel, 
> a
> becsapodas pontos helyenek meghatarozasa transzcendentalis, akar Isten, 
> akar 
> egy
> mano, akar az "elektron szabadsaga" hatarozza meg.

Egyszerű: "aminek a hatasat eszlelem", az "termeszeten beluli".

"a becsapodas pontos helyenek meghatarozasa"? Eddig úgy tudtam, hogy

1: nincs a becsapódásnak "pontos" helye,
2: ha lenne, akkor sem lehetne pontosan "meghatározni".


z2

Agyhalott:
>A vallás a legcinikusabb agymosás, amit az emberiség valaha is 
>feltalált. 

Szerintem ez is csak ideológia, de a rosszabbik fajta, a szélsőséges.

Zoli

állapodni a filozófiai érvelés szabályaiban. Mi számít helyes érvelésnek 
a 
filozófiában? Hogy a tudományban mi számít annak, azt tudom. Azt is tudom, 
hogy például olyan társasjátékokban, mint a sakk, amely tulajdonképpen 
két 
érvelésmód szembeállítása nagyon szigorú keretek között, a két érvelés 
helyessége között a játék kimenetele választ:  vagy matt következik be 
vagy 
remi, de mindig világos az eredmény. És bizonyos érvelésmódok ki vannak 
zárva: például nem lehet a szeretetre hivatkozni a matt elkerülése 
érdekében, vagy nem lehet letagadni, hogy rosszul léptem. A szabálytalan 
lépések nem lépések, és azonnali vesztést eredményeznek. Nem lehet játékon 
kívüli tényekre hivatkozni: holmi metafizikára, vagy a jóistenre, nincsenek 
véletlen lépések, sem pedig  határozatlanságok. A filozófiai vita ma 
parttalan, és szabályozatlan. Bármilyen logikátlanság, fogalmi 
tisztázatlanság, csúsztatás, a tények letagadása megengedett. Talán a tények 
megállapításával kellene kezdeni. Mit fogadunk el mindnyájan ténynek? Vagyis 
miről szól a filozófia? Mit tekintünk filozófiai problémának? Mikor 
megoldott egy probléma? Melyek a helyes érvelés szabályai?
Mikor van vége a vitának? Van vége egyáltalán? Vége-e az, ha abbahagyom 
a 
vitát? Adott vitán belül mi vált megismertté? Mi az, ami megkerülhetetlenül 
kiderült? Kiderült-e valami egyáltalán?  Kell-e közmegegyezés ahhoz, hogy 
egy vita eldőljön? Vagy automatikusan eldől a vita?

Agyhalott

> -----------------------------------------------------------------------------
--
-
I am using the free version of SPAMfighter for private users.
It has removed 1940 spam emails to date.
Paying users do not have this message in their emails.
Try SPAMfighter for free now!