Kedves Lista!

> Jelenleg egyre több a császáros ill. császárral végződő szülés. Érdemes 
> elgondolkodni azon is, hogy a gyerekek egyre többet hoznak "át", hiszen 
a 
> születés élménye már nem töröl olyan erővel, mint a természetes úton 
> történő kipréselődés.

>

- Ezen így nem érdemes elgondolkodni. Ugyanis az áthozott tudásnak semmi 
köze nincs ahhoz, hogy természetesen, vagy császárral születik a Baba. 
A 
természetes úton történő "kipréselődés" egyáltalán nem befolyásolja az 
áthozott tudást, ez ilyen formában nem képes a megszerzett tudást törölni.

Az áthozott Tudást a Lélek előző életeinek során felhalmozott tapasztalatai 
határozzák meg. Vagyis azzal a Tudással születik meg, amit már eddig "kemény 
munkával" megszerzett magának, ami bele van "kódolva".

Inkább arról érdemes beszélni, hogy mi a császármetszés lelki oka, mi van 
a 
háttérben?

Mindig két oldalt kell vizsgálni. Vagyis az Anya és a Baba oldalát.



Anya oldala: valamilyen ok miatt nem meri vállalni a szülés nehézségét, 
a 
küzdést, ezért elmarad a tudatos "beavatás" az anyaságba. Lehet elengedési 
probléma is. Én azt gondolom, hogy ha valaki tudatosan készül fel a 
fogantatásra, terhességre, szülésre, akkor kizárt dolog a császármetszés.

Különböző betegségek is kizárják a normális szülést. Ebben az esetben a 
betegség okát is meg lehet keresni. Sok esetben érdekes összefüggést lehet 
találni a betegség és a császármetszés között.



Baba oldala: megfutamodás a nehézségek, elöl. "Küzdjön más helyettem!" 
Lehet 
elengedési probléma.

A tapasztalatok szerint a császármetszéssel született gyermekek a későbbiek 
során nem tudnak küzdeni. Ha nehezebb feladat kerül az útjukba, szeretik 
mással elvégeztetni a munkát, adott esetben a szülőkkel.



Lehetőség: érdemes utólag is kielemezni problémát, mert ezzel meg lehet 
előzni a következő szülés esetében a császármetszést. Bár az orvosok úgy 
állnak hozzá, hogy aki már így szült, annak később is így kell szülni. 
Nem 
törvényszerű és nem szükségszerű ez a logikai megközelítés az orvosok 
részéről.

Ezek tudatában a gyermeket szeretettel, lassan, türelmesen meg lehet 
tanítani a küzdésre, arra, hogy képes legyen felvállalni és elvégezni a 
rá 
"kirótt" feladatot, és ne mással végeztesse el.



Szeretettel, István. (Bp.)

Válasz Zuárdnak,és aki azt írja ez nem fér bele a pozítív 
gondolkodásba az emlőrákos cikk!!
Kedves Ismeretlen!

Ne írj le olyat amiről nem tudod hogy igaz-e vagy se.Sajnos 
édesanyámnak is ilyen rákja volt ,de már későn vették 
észre.Pontossan úgy zajlott le a betegsége ahogy a cikkíró leírta.
Nyolc hónapi kemény küzdelem után sajnos elment örökre 1985-ben..
Jó ha a nők,de a férfiak is (lásd prosztata rák) odafigyelnek testük 
apróbb jelzéseire is.Ez nem az jelenti hogy hipoconder 
legyen.Különböző betegségeket találjon ki.Hanem óvja egészségét 
éljen tartalmas vidám életet.
A másik cikkíró meg aki azt írta minek ilyen negatív erejű cikket berakni 
az AK -ba annak sincs igaza.Ez strucc politika.Attól hogy valamit nem 
akarunk tudomásul venni mint az emlőrák is.Attól az a dolog létezik.Ez 
nem negatív cikk volt,hanem figyelemfelkeltő hogy a mai rohanó világba 
igen is figyeljünk oda magunkra.Természetessen nem negatív 
értelemben és tegyünk minnél többet hogy ne szenvedjünk 
feleslegessen ha elkerülhető az és ha sajnos mi is észlelnénk ezt a 
dolgot , időben forduljunk a megfelelő helyre,hogy segítsenek 
nekünk,mi meg a gyógyulásunkra rásegítünk a pozítív gondolkodással 
rásegítünk,hogy meggyógyulok és élem további pozítív napjaimat. 
Üdvözlettel
Jozefin
Edit
HIX AGYKONTROLL > írta: