Zoli,

>Mizsei (Te a BME-n dolgoz(ol)tal a vegyipari muveletek
>tanszeken?
O Peter, es Mizsey.
En Janos es Mizsei


>voltam.) A ferkvencia felso hataraval kapcsolatban nem
>osztom a velemenyed.
Igen, az 1cm3 olom egyetlen fotonkent valo szetsugarzasa eleg valoszinutlen.
(Ha egyaltalan letezik olyan objektum, hogy foton :-)


>ami szetsugarzodik. Nyilvanvalo, hogy leteznie kell egy
>hozzavetoleges elvi hatarnak, es az ki is szamithato.
Na most osztod, vagy nem osztod? Mert a hozzavetoleges hatar nem eles.
Hozzavetoleges elvi hatar a gyakorlatban persze van.
De a kerdes nem hozzavetoleges elvi hatarrol szolt.


>> Nincs elvi felso hatar,
Irtam en.
Ha nezed a homersekleti sugarzast, annak a spektrumaban nincs felso hatar.
Integralni is nulla es vegtelen kozott kell, es ki is jon az elsugarzott
teljesitmeny.


VAti
>Szerintem: fenysebesseg / planck-hossz / 2
>?
Nem rossz otlet. De miert pont ez?

Janos

Zoli,

>>>Huteskor miert tagul a jeg, szemben mas anyagokkal, melyek
>>>osszehuzodnak ?
>>>Pech - ezt en sem tudom, mert a HIX-en ez nem volt kivesezve.
>
>>Pech, ha tagul, mert akkor elrontottuk a merest :-)
Tudomasom szerint normal allapotban a jegnek egyfele modosulata letezik.
Ebbol az kovetkezik, hogy 0 fok alatt ugy viselkedik, mint minden
szilardtest.
Hutve osszebbmegy. Ettol van a rianas a Balaton jegen. En is lattam
lékhorgaszas kozben, nagyon erdekes, amikor hul az ido, elkezd durrogni a
jeg (Zoli, keszits homerot ami a durrogas integralasaval mutatja a hofokot).
A keletkezett resek olyan keskenyek, hogy sokszor egy kespenge is alig
dughato belejuk. Aztan a resbe is belefagy a viz, es amikor melegszik az
ido, akkor meg kitolodik a partra  a jeg.


>Ketsegbeejto, hogy nem tudom honnan szedtem, de ugy emlekszem
>hutesekor 0-tol -2...-4 ? fokig meg tagul, majd attol kezdve
>zsugorodik.

Modja mar meg valaki, honnet szedhette ezt a Zoli. Engem is erdekel.


>A viz surusege tablazat is elegge kulonos:
>Homers. Suruseg
>0       999,867
>5       999,926
>10      999,727
>15      999,126
Ja, es fagyaskor kb. 8%-ot tagul.
Szerencsere, kulonben megfagynanak a halaim a tavakban.

Janos

 wrote:
>
> ... egy golyo igenis emelkedne (vagy ereszkedne)

Engem még úgy tanítottak, hogy "emelkednék" ill. ereszkednék", miután
mindkettő ikes ige.

--
Fábián Egon

"Sebestyen Balazs" > wrote in message
news:...
> ..
> Nyilvanvalo, hogy ez egy interpolacios jellegu feladat: van nehany
adatunk, es
> abbol kell kovetkeztetni kvazi vegtelen sok adatra.

Ez extrapoláció, nem interpoláció. A jövőbeli adat nem a multbeli
adatpontok KÖZÖTT (INTRA), hanem azokon kívül(EXTRA) van.

>...
> Feladat villanyszereloknek: tervezzunk analog szamitogepet, amin van
n+n*(n+1)/2
> darab potmeter (amivel a parametereket beallithatjuk), ...

Mi lett a "változtatható ellenállás"-sal?

Egyéként valahol a levelei szövegét egy oktalan program megváltoztatja,
minden 79 betunél hosszabb sort a 79-ik betu után automatikusan
elválaszt, minden szóközt teljesen figyelmen kívül hagyva. Van, amikor
egyetlen árva betu kerül a következo sorba. Ezt a nélkül csinálja, hogy
a mesterséges sort a következovel összevonná.

Kedves S. Zoli


Irtad:

<<Voland: Azert a bizonyitani es az igazolni rokonertelmu
szavak. Ha nem haragszol, a magam reszerol (mindaddig
amig valamely kiserleti eredmeny, vagy megfigyeles nem
cafolja meg a gorbult teridot) bizonyitottnak is tekintem.
Mert ott van pl. masik igazolaskent az, hogy ezzel meg
tudtak magyarazni, illetve ki tudtak szamitani a Merkur
periheliumpont vandorlasat, mig a newtoni mechanikaval
az euklideszi ter alapjan ez relytely volt.<<

Ellent kell mondjak.
A magyar nyelvtanba inkabb ne menjunk bele, inkabb leirom tomoren.
A matematika bizonyit, a fizika igazol.
Amikor 1 mat. tetelt bizonyitasz, az azt jelenti, hogy az adott tetel az
adott axiomarendszeren belul 100 % osan biztos, hogy igaz.
Egy fizikai elmeletet viszont csak igazolni lehet, - lehetoleg minel
tobbszor - ami azonban sohasem fog 100 % os biztonsagot, ertsd,
bizonyitottsagot jelenteni.
Akar tetszik, akar nem, egy fizikai elmeletet sosem lehet a fenti ertelemben
bizonyitani, csupan - a minel tobbszori igazolas altal - egyre erosebben
hihetunk abban, hogy az valoban igaz. A hamissag lehetosege azonban -
fajdalom:-)) - mindig fennall.
Egyaltalan nem haragszom.:-))
Hogy te a magad reszerol miben hiszel, a te maganugyed, nekem ehhez semmi
kozom.
Annyit tennek meg hozza, mielott mas igazolasokat is felsorolsz, :-)), hogy
vedd eszre: a feny elhajlasa, a merkur periheliummozgasa, kozvetlenul nem a
gorbult teridot es az alt. relt  igazolja egyedul. Szamtalan olyan elmeletet
lehet gyartani, amely szinten megmagyarazza a fenti jelensegeket, es ezek
kozott szamtalan olyan lenne, ami nem gorbult teridovel operal. Ha adnek egy
olyan elmeletet, amelyben nem szerepel gorbult terido, es megis
megmagyarazza a citalt jelensegeket, akkor mit mondanal? Mert a fenti
logikadat kovetve azt kellene mondjad, hogy a gorbult terido nelkuli
elmeletet is bizonyitottnak veszed, hiszen megmagyarazza az adott
jelensegeket.:-)) Ez esetben pedig 2, szemleleteben teljesen ellentmondo
elmeletet is bizonyitva latnal.....nem paradoxon ez?:-))
Az igazsag az, hogy jelenleg az alt. rel. az elfogadott standard elmelet, es
a fenti jelensegek ketsegkivul igazoljak az alt. relt. Ez nem vitakerdes, ez
teny. Amde eppugy igazolnanak meg szamtalan mas elmeletet is, es az alt.
relt csupan az kulonbozteti meg toluk, hogy ez az elfogadott elmelet.


Fotiszteletem

Voland

T. Tudosok !

a bolygokozi utazasoknal a gravitacios parittya ikihasznalasa szinte minden 
szondanal szerepel, talan csak az kivetel, amikor ide a szomszedba a Marshoz 
megyunk. Azert vannak erdekes trajektoriak.

A Cassini ami a Szaturnuszhoz megy befele indult. Ket Venusz, egy-egy Fold 
es Jupiter lokes kell ahhoz, hogy eljusson a Szaturnuszhoz. De *aktiv* 
segitsegre is szukseg volt -- a ket egymasutani Venusz-talakozo nem jott 
volna iossze maskeppen. A Cassini 3 tonna(!) uzemanyagot is vitt magaval. 

Ha a Naphoz akarunk kozel menni, akkor viszont a Jupiteren keresztul vezett 
a legjobb ut. Ahhoz, hogy beessunk a Naphoz le kell vetkozni a 30 km/sec 
keruleti sebesseget, ami a Fold keringesebol jon. A Jupiter ebben az esetben
eppen nem gyorsit, hanem fekez.

udv
kota jozsef

 :
>Biztos, hogy ott M-et ir es nem nem B-t? :-) 

milliot irtak a konyvben, megneztem nagyitoval is.
Egyebkent a Naprendszertol tavoli 'allocsillagokrol' irt ott, es 
csak az altalam kiragadott szovegreszlet volt megteveszto, 
mintha a Naprol megfeledkezett volna, de nem igy van. 
A Centaurik tisztazasat koszonom. 

>Ami viszont fontosabb szamomra, hogy a mai napig nem 
>ertem igazan ezt a tergorbiteses elmeletet. Jol van,
>elmagyaraztak mar egymillioszor ket dimenzioban es a 
>golyok viselkedese a gumiasztalon nagyon is szepen modellezi a
>testek viselkedeset. De ez az egesz csak egy modell ugy-e? 
Igen.
Irtam regebben, hogy egyenes menten gyorsulva egy utiranyra
meroleges fenyforrassal (egy kabinban allva) a feny nem
ugyanarra a helyre vetulne a falon, mintha abbahagyjuk a
gyorsitast. A gorbules igy elvben kimutathato.

Namost ha a gumimodellben zavar a gravitacio, akkor 
ebben a gyorsulo kabinban kell elkepzelni, es maris kimegy a 
kepbol gravitacio, ami newtoni fogalom, es az alt.rel.-ben
ez nem kell, nem jo semmire. Geometriai leiras van es kesz.
A gumimodell meg koltoi hasonlat, nem fizikai kep.


E. S. "Steve" Fabiannak, koszonet a "Jumpmaster"-ert,
es bizom benne, hogy valaki raer elmelyedni a felvetett 
problemaban. :)
Feltetelezem, hogy nagyobb biztosito tarsasagok, vagy akar 
tozsdezok reszerol is volna erdeklodes hirforrasok megbizhatosaganak
esemenyfuggeset elemzo szoftverek irant.

S. Zoli:

>A hullamcsomag egyetlen (feny)kvantumot jelent, konkret
>(kiszamithato) energiaval ami a planck allando egesz szamu
>tobbszorose lehet, lasd fentebb.
Koszonom, csakhat ez a csomag szetoszlik. 
Ha pedig a forrasa fele haladok, akkor nem okvetlenul
egesz szamu tobbszorosnek talalom, felteve, ha kepes vagyok
egyszerre lenyelni ezt a sosem tudni pontosan mekkora terfogatra 
nott csomagot. Kulonben eszre sem veszem, hogy van. 
Ez is egy kinos ugy. 

Pista  :

>A megoldas ebben rejlik a jeg -4 C koruli tagulasahoz.
>Kristalyszerkezeti valtozas megy vegbe ezen hofok kornyeken
>- terkozepes es lapkozepes kristalyszerkezet kozott - .
>A ket racsszerkezet ugyanannyi atommal nem ugyanakkora teret tolt ki.
>A meres tehat nem rossz, de termeszetesen miutan vegbement az
>atalakulas tovabbra is koveti a fizika torvenyet az anyag, tehat
>zsugorodik.

Koszonom, tehat megsem almodtam. :)

Sebestyen Balazs:

>Ha sikerulne megoldani, akkor minden adva volna ahhoz hogy megnyissunk egy
>Josdat. Csinalnank egy internetes lapot, amire mindenki szabadon jelentkezhetn
e
>josnak, es kulonbozo sport, gazdasagi, politikai, tozsdei esemenyek
>bekovetkeztere
>adhatna le joslatait, es ha a Josda hatekony, akkor olyan joslatot fog adni
>amely mindegyik josenal megbizhatobb.

Nem nagy mereszseg reszemrol, mert elkestem vele, ha javaslom a 
tudomanyos josdat is, mely temerdek eddig vegrehajtott meres - es 
azok megbizhatosaganak ismereteben probal minket az optimalisat 
(vagy valamelyik optimumot) legjobban kozelito iranyba tanacsolni. 

Ez stimmel, vagy melletrafaltam ?

Udv: zoli

Kedves Voland !

> kijelenti, hogy ha es amennyiben nem "tuningoljuk" magunkat a
>gentechnologia segitsegevel, akkor az AI-k atveszik felettunk az uralmat!

En csak a nemet Focusban kozolt cikk hazai kommentarjat olvastam:
http://index.hu/tech/cyberia/dnsms/
Azzal egyet tudok erteni, hogy az ember nehezen viselne 
el a nala kiugroan magasabb intelligenciaju akarmicsodakat. 
Ebben nem latok tulzast, de a veszelyek mashol is jelentkeznek szerintem.
Mondok peldat: Tegyuk fel anyuci vasarol egy szuper okos 
haztartasi szakertoi rendszert, azaz egy tanacsadot, aki 
telebeszeli anyuci fejet sokmindennel, es raadasul egy jol
beallitott organuma van.
Ezutan apuci - mint a csalad dominans himje hamarosan eszreveszi, 
hogy tekintelye mar nem a regi.
( No jo, ha egy kicsit is lelemenyes, megoldja, hogy a gepet folyton
 szervizbe kelljen cipelni... :)
Mindenkeppen komoly tarsadalmi valtozasokat idezhet elo 
az AI-k (vagy MI-k ?) elterjedese, melyre nem biztos, hogy lesz 
ideje felkeszulni az emberisegnek.

Raadasul sajat elkodolt levlistajuk lesz, es azt meg nem tudjuk 
majd kovetni.

En rozogabb szeken ulok mint Hawking. ( Errol majd irok kesobb )
Csak 10-20 evre mertem eloretekinteni, 1000-re semmikepp,
Arra is merget veszek, amirol a TIPP 4038-ban nemreg irtam, hogy
szuksegszeruen bekovetkezik, valamint ama gepek tovabbfejlesztett
valtozatai is elkeszulnek. Azokrol is irtam, de olyan rovatba,
amit az elszaporodo MI-k nem olvasnak majd, (mert a mokat jo ideig 
nem ertik) csak nagy sokara, amikor en mar nem leszek.  
( Kiveve, ha tenyleg sikerul valami olyan vilagrengetot alkotnom, 
 mely miatt elcsipnek a gensebeszek, hogy le ne tegyem a lantot. :)

Udv: zoli

Mi lehet a titka annak, hogy meg ma is hasznalhato az a szek, 
melyen hajdan Newton ult ?
Vajon recseg ? ( Az nem komoly hiba, ha Einstein nevenek emlitesekor 
reccsen egyet. :)
Ezzel szemben az en szekem uj. Nagyresz muanyagbol keszult, gurulos, 
pneumatikus, meg design-os, de hamar elojott tobb hibaja is. 

A szekek fejlodesen merengve banatomban irtam egy verset :

Szekemen - szekemrol 

Puhabb ez annal - melyen egykor Newton ult,
Am szetesik, ha az ember - nem nyugton ult. 
Recseg mikor hatam nyomja a tamlat,
Ezen nem irta volna Newton - a mechanikajat !

(Bocs, ilyen szeken ilyen versre tellett)

Udv: zoli

SB:
>Miert van az, hogy a preciz matematikai megoldas megse 
>mukodik? A 11 esemeny osszesen 2^11 elemi esemenyt 
>jelent, amirol nem lehet statisztikat kesziteni. Vagyis 
>nagyon valoszinu, hogy egy konkret szavazas alkalmaval 
>olyan konfiguracio jon ki, ami addig meg soha. 
sokat segithet a feladaton, ha feltetelezed, hogy a meteorologusok nem akarhogy
an tevednek, azaz ha az egyik altaban keveset teved, akkor nagyot nem teved, cs
ak meg kisebb valoszinuseggel. 
pontosabban, hogy a tevedes valoszinusege jol modellezheto a nagysaganak fuggve
nyeben, azaz surusegi fuggvennyel jol modellezheto. mondjuk eppennormalis elosz
lassal.
feltetelezed, hogy fuggetlenek, es igy errol keszithetsz statisztikat.

de nyilvan vannak ennel bonyolultabb, de meg kezelheto modellek, amik esetleg o
sszefuggeseket figyelembe vesznek, vagy nem normalis eloszlast hasznalnak, mert
 kitudja, jo-e az?

a lenyeg, hogy nem a teljes eloszlast "statisztikazod", hanem valamilyen feltet
elezessel annyit egyszerusitesz rajta, hogy "statisztikzahato legyen"

ezek utan egy konkret joslas eseten csak azt az erteket kell meghataroznod, ame
ly a valoszinusegi modellben a legvaloszinubb. 

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Kedves Voland!

Azt hiszem a velemenyed megformalasanal nehany tenyezorol megfeledkeztel.

1. Viszonylag keves neves fizikus ir konyvet a laikusok szamara, aminek az
a kovetkezmenye, hogy a atlagemberek fizikai muvetsege, es tajekozottsaga
alacsony, tovabba tenylegesen informacios ur talalhato ebben a mufajban, es
ennek kovetkezteben konnyen sebezheto ez az atlagmuveltseg a nemtudomanyos,
es altudomanyos oldalrol, mivel ezen negativ oldalrol viszont dompingben
jelennek meg az uj konyvek a kepzelet izgalmas kirandulasait kinalva ugyan,
de a valosag hatarait kibogozhatatlanul elmosva.

2. Hawking konyvei nagyon jol belefernek ebbe az informacios resbe, es
szemelye eppen kulonos sorsa altal, valamint tudomanyos elismertsege reven
kelloen felkelti a figyelmet a nepszerusito konyvei irant. Vagyis mi, akik
panaszkodunk a termeszettudomanyok mindinkabb tapasztalhato hatterbe
szorulasa miatt, orulhetunk, hogy egy neves tudos az atlagember szamara
konyveket ir.

3. Termeszetesen mas jo, es szinvonalas konyvek is vannak az atlagamberhez
szolva a fizikarol, de mint tudjuk, az atlagember csak a sztarokat szereti,
ezert kell is neki adni sztart, es ez idonkent valoban olyan helyzetbe
kenyszeriti Hawkingot, mint amit mas sztaroknal termeszetesnek vesz
mindenki, jolehet ez nem csak a tudomanyossag szempontjabol visszas, de mas
erkolcsi mercek szerint is. Ezekrol a sztarokkal kapcsolatos allurokrol
altalaban nem a sztarok tehetnek, hanem akik ezt kivanjak toluk, es majdnem
mindenki ezt kivanja toluk. Ha valaki bekerul a sztar szerepebe, akkor az
konnyen kiszolgaltatott helyzetbe kerul, es csak kevesen tudnak megmaradni
annak, amik valoban szeretnenek lenni. Bizony egy tudos jovedelme, ha
megoly neves is, nem osszemerheto egy sztargazsival.

4. Hawking nepszerusito konyveiben megjeleno elmeletei az univerzumrol
meglehetosen bonyolult matematikai alapokrol indulak, es a bizonyitasuk
ennel is bonyolultabb, igy azok meg sokaig hipotezisek maradnak, amelyek
igazolasaval, vagy cafolasaval lehet ugyan foglalkozni, de nem az atlag
emberek termeszettudomanyos ismereteinek szintjen, hanem csak a megfelelo
szakmai felkeszultseg birtokaban. Az atlagismeretek szinten ezek az
elmeletek nem jelentenek vitatemat, csupan tajekoztato, es ismeretterjeszto
celzatuak. Azert megnyugtatasul leirom, hogy egy Riemann-geometriarol szolo
egyetemi jegyzetben (ami ugyan tulsagosan kovethetetlen volt szamomra)
talalkoztam Hawking nevet viselo tetellel, tehat nem kell azt hinned, hogy
Hawking osszes elmelete hipotezis, de teny, hogy a nepszerusito konyveiben
hipotezisek is szerepelnek szep szammal. De a hipotezisek kozlesenek nem az
a celja, hogy peldaul az atlagemberek nepszavazassal dontsenek tudomanyos
kerdesekben, hanem az hogy felkeltsek az atlagemberek erdeklodeset a fizika
tanulmanyazasara. Ebbol a szempontbol pedig eppen akkor jo egy hipotezis,
ha legalabb akkora kepzeletbeli utazast biztosit, mint a vele konkurens
altudomanyos konyvek. Ez utobbiakkal szemben mindenesetre meg van az az
elonye, hogy amennyiben a hipotezis hibas, akkor megcafolhato, es ezt akar
Te magad is megteheted, mihelyst elsajatitottad a szukseges fizikai, es
matematikai ismereteket. A sajat, es altalanos velemenyek szerint is a
tudomanyos megismeres kotelezo tartozeka egy jo adag szkepticizmus is,
tehat egy tudostol (de akar egy tudasra szomjas olvasotol is) elvarhato,
hogy egy hipotezist valoban hipoteziskent, nem pedig tenykent kezeljen,
illetve hogy ismerje egy elmelet alapkoveinek szilardsagat. Megjegyzem, en
ennel sokkal szkeptikusabb vagyok, mivel en csak azokat a bizonyitasokat
hiszem el, amit mar en is vegiggondoltam, ez pedig szereny lehetosegeim, es
kepessegeim okan csak egy kis toredeke annak, amit a tudomany igaznak tart.
A tobbirol sem allitom az ellenkezojet, de nem is tartom
megfellebezhetetlen tenynek. Egy olyan terulet, amelyrol masok ugyan
meseltek, de a sajat szememmel nem lattam. Igy termeszetesen Hawking
hipoteziseivel szemben is komoly fenntartasaim vannak, ennek ellenere
elvezetes volt ezeket olvasnom.

5. Hawking jovorol valo elkepzeleseit sulyos hiba reszedrol hatarozott,
vagy tudomanyos joslasnak minositeni, mert ezt Hawking sem teszi. Ezek az
elmelkedesek semmilyen szempontbol sem tudomanyos elmeletek, hanem gondolat
ebreszto megjegyzesek a jelen folyamatainak lehetseges kovetkezmenyeirol.
Bizony az F-16-os vadaszgepeket, vagy a robot-kemrepulogepeket keves
valasztja el a mesterseges inteligenciatol, es a tovabbi fejlesztesek is ez
iranyban tortennek. Hawking soha nem allitotta, hogy magus modjara a jovobe
lat, ugyanakkor neki is joga van ahhoz, hogy elkepzelesei legyenek a
jovorol, es nyilvanvaloan allando nyomas alatt is all, hogy ezeket
nyilvanossagra hozza. Ettol meg egyaltalaban nem veszelyes. Sot, ijesztoen
realista.

6. Egy napon szuletett Galileivel? Tudod az emberek a legkisebb parhuzamra
is felfigyelnek, ha az szamukra peldakepnek (vagy barmi mas okbol
fontosnak) tartott emberekkel fellelheto. Ennek kozlese elsodlegesen arra
hivja fel a figyelmet, hogy milyen fontos szamara az illeto szemely, nem
pedig azt allitja, hogy a parhuzamban torvenyszeruseg lakozik. En is
azonnal megjegyeztem, hogy Plank szaz evvel en elottem szuletett, jolehet a
honapot, napot nem tudom, mert az mar nem stimmel. Az azonban biztos, hogy
Max Plank atirta a fizika vilagkepet a kvantumhipotezisevel, igy joggal
lehet peldakep szamomra.

A fent leirtak fenyeben azt gondolom, hogy biralo megjegyzeseid nem
Hawkingot tamadjak, hanem azt a folyamatot, ahogy a tudomany egyes reszei a
mediaba kerulnek. Ez a folyamat sokfele keppen minositheto, van benne ami
karos, vagy veszelyes, van ami aldasos, de nem hiszem hogy ez a folyamat
elkerulheto. Celszeru lenne persze ennek a nepszerusites eme modjat
megtervezni, es kezbentartani, de szamos olyan elem is van benne, amely
autonom, akar Zoli vak ugromestere eseteben. Az mindenesetre szerencsetlen
dolog, hogy egy tarsadalmi folyamattal valo ellenerzesedet egy neves
tudoson probalod elporolni.

Udv: Takacs Feri

Ps: Megjegyzem, az iras kozben Egely is eszembe jutott, de csak mint
ellenpelda, ezert nem is akartam egy cikkben emliteni Hawkinggal.

 wrote:
> 
> 
> Ha jol emlekszem, a holdkomp folyekony hidrogent hasznalt, amit muszaj
> engedni, hogy lassan szokjon.
>
 
Így volt, és az elégett H volt a holdra utazók vízforrása.

-- 
E. S. "Steve" Fabian               
POB 1540, Cherry Hill, NJ 08034    Telephone: 856-354-1752
EMPIRE Consultants, Inc.           Director, Software Development
---