Hi!

> Egy áramtalanított és leárnyékolt merevlemez
> vajh mennyi ideig őrzi meg a tartalmát?

A merevlemezek eleve árnyékolva vannak, nem nagyon kell plusz 
árnyékolás. Hogy meddig maradnak meg rajta az adatok, az jó kérdés. Elég 
sokáig bírják, de biztosan nem akármeddig. Van olyan 20 éves vinyóm, 
amit símán olvasni lehet még ma is... (csak már nincs értelme használni, 
mert mire jó 10 mega?)

> Acéltokba zárt acél lemezen a mágneseség eltűnik magától?

Igen, bár elég hosszú idő alatt. A jel mindenképpen gyengül, kérdés hogy 
milyen gyorsan. Egyébként egy vinyóban rég nem acéllemezek vannak (egy 
időben még üveglemezekkel is kisérleteztek), és az információt hordozó 
réteg külön van a lemez felületére felvíve. Hogy ez miből van, és hogy 
meddig bírja, azt nyilván nem kötik a gyártók az orrunkra :)
Magának a mágnességnek elvileg használ ha fagyasztóban tárolod a vinyót, 
csak az elektronika nem biztos hogy túléli...

> Elöregedik az egész elektronika vagy mechanika anyaga?

Sztem ez az egyik szűk keresztmetszet. A szigetelések meg műanyagok elég 
hamar tönkremennek...


> És egy egész mai PC áramtalanítva, por- és légmentesen lezárva
> mennyi ideig marad működőképes?

Elég sokáig. Minél régebbi, annál tovább :) Ez egyszerűen azért van, 
mert a régebbiek alkatrészei sokkal nagyobb sávszélességgel készültek, 
így az anyagöregedés is később okoz gondot. Nézd meg, a régi C64 
gépekből milyen sok működik még ma is, pedig sokat igencsak használnak 
még rendszeresen is.
Ráadásul az új rendszerek elég mostoha körülmények közt működnek, nagy 
meleg, emiatt sok ventillátor ami meg a port nyomatja, magas 
frekvenciák, stb...
Csak egy példa: a kapható olcsóbb sata kábelekben használt műanyag 60 
fokon párolog. Rá is van írva a kábelekre apró betűkkel hogy 55 fokig 
használható. Csakhogy egy mai gép belsejében simán előfordulhat ennél 
melegebb akár tartósan is. Ilyenkor aztán egy idő után jön a kontakthiba 
vagy zárlat...

> Milyen hőmérséklet lehet az ideális nekik?

Hát sztem a 10 fok körüli. A túl hideg meg túl meleg se tesz jót a 
műanyagoknak. Hogy az elektronikában lévő egyéb dolgoknak (pl. 
kondenzátor) mi a legjobb, azt nem tudom, de sejtem hogy hasonló a móka 
ott is.

Nehéz dolog ez, és sokminden azon is múlik, hogy a mai gépeket eleve 
rövöd távra, pár éves működésre tervezik. Régen  ez nem így volt. Az 
előbbi C64-es példánál maradva (csak mert azt mindenki ismeri), azoknak 
a billenytűzetei még ma is jól működnek, igaz még aranyozott érintkezők 
vannak benne. Egy mai billentyűzet ritkán bír ki 2-3 évet is, nem hogy 
20-at.

Laja

(próbálom újra beküldeni őket, javítva)
Adott egy szalagtekercs, rúdra feltekerten. A rudat kihúzzuk, s miután 
a 
szalag végét rögzítettük, a testet elgurítjuk, kifogástalanul sík és vízszintes 
felületen.
A szalag végül kiterítve fekszik az úton. 
Kérdés: Hová lett - ill. hogyan, s mivé alakult  mozgási energiája s az 
a 
helyzeti energia, mellyel korábban rendelkezett?
(tekintsünk el közegellenállástól, menetellenállástól, s mindenféle súrlódástól
)

A másik: 
Bevezető: Elhelyezünk 1-1 m tömegű, relatíve nyugvó s pontszerűnek tekinthető 
semleges testet az űrben úgy, hogy ne érintkezzenek. Tudni, hogy amint 
magára 
hagynánk őket elindulnának egymás felé, gravitációjuk folytán.
Következtetések: 
A testpár alkotta rendszerben mozgási energiává alakulni képes energia 
van, 
nevezetesen potenciális energia.
A relativitáselmélet szerint eme energia jelenléte folytán a rendszer tömege 
összességében kissé nagyobb 2m-nél. Tömegtöbblete számítás szerint éppen 
2 
elektron-tömeg. 
Ám mert nem akarjuk, hogy távolságuk megváltozzon, Coulomb erőt hívunk 
segítségül. Számítás szerint amennyiben 1-1 elektront elvonunk tőlük, felvett 
sztatikus töltésük folytán távolságuk nem változhat eztán. 
Meg is tesszük, majd nagyon messzire távolodunk tőlük.
Kérdés mekkora a rendszer tömegváltozása e beavatkozás kövtekeztében sacc/kb 
? 

Zoli