Szia Marky és Mindenki !

>nincsen problemaja vele 12 muholdat teljesen kulonbozo
>jelszintekkel es tetszoleges idoelteresekkel dekodolnia.
Érdekes, ez eddig eszembe sem jutott.

>De a Gold-kodok pl. eleg jok ahhoz, hogy gyakorlatilag nullat
>kapjunk. A korrelatornak az elmeleti "0" kimenete a gyakorlatban
>valamifele zajt jelent, erre irtam, hogy az SNR fuggvenyeben valtozik
>a BER (bithibavaloszinuseg). A nemnulla keresztkorrelacio egyszeruen
>megnovelt zajkent jelentkezik.
Értem.

> a csatornaszelekcio az eloerosito utan tortenik, ezert az eloerositonek
>a gyenge jelet akkor is linearisan kell erositenie, ha a szomszed
>csatornaban eppen "egihaboru" dul.
OK, leesett, persze, igazad van. Sőt, ha kódosztősról beszélünk,
akkor nem csak a szomszéd csatornában, hanem a használandóban
is lehetne "égiháború" - feltéve hogy a Gold "zaja" tényleg elég alacsony,
és tényleg nem alkalmazunk telj. szabályzást.
Még jó, hogy a két irány frekiben azért mégiscsak szét van választva.

Akkor tehát a telj. szabályzás nem azért kell, mert a  Gold nem elég jó,
hanem mert a vevő oldalon nehéz nagy dinaminkaátfogású, lin. előerősítőt
csinálni. Ebben van valami.
Egy torony nagy különbségeket tapasztalhatna telj. szab. nélkül,
de speciel a mobil készüléknek a saját cella jele amúgy is erősebben jön,
és cellahatáron is egy nagyságrenben van a két torony jelének szintje,
szóval bázis->mobil irányban a telj. szab. nem is annyira fontos,
hacsek azért nem, hogy az adó fölöslegesen minél kevésbé
zavarja a szomszéd cellákat.

> A masik, hogy nagy jel eseteben az AGC erre szabalyoz, es a kis
> jelet nem erositi kellokepp, igy annak tul kicsi SNR-je lesz
Teljesen jogos. :(
A vevő oldali linearitás tényleg nagy gond, valahogy most kiment a fejemből.

>Ezt tovabbra sem ertem.
Szóval az adó 1 db készülék, ami önmagában testesít meg 16 db rádióadót,
amiknek a vivőfrekvenciái egymástól x Hz távolságra esnek. Akár OFDM is
lehet.
A 16 chipes kód 1. chipje modulálná az f1-es adót, a 2. chip az f2-es adót
stb,
természetesen időben tökéletesen egyszerre. Tehát 1 vektort 1 bitidőn át
sugároznánk. A következő bitidőben a következő (ugyanilyen vagy épp
pont ellentétes irányú) vektort. Semmi átlapolódásra nem gondoltam a
bitidők között, ha ez a kérdés. És itt 16 chipes Walsh kódra gondoltam.

>Egyszeru eset: van 2 szinkronban ado adotornyod es 1 vevod, [...]
>tetszolegesen sok olyan pont valaszthato, ahol a ket ado jele nem egesz
>szamu chippel eltolva erkezik.
Az is egy dolog, de ha egész számú chippel van eltolva, még nem elég,
a Walshhoz egész bitidővel lehetne csak eltolni (azaz egyáltalán nem).
Goldnál nem tudom mennyire számít a nem egész chipidős eltolódás.
Gondolom nem sokat.

> Walsh-kodokkal meg nem foglalkoztam, a nagy kerdes az,
> hogy mekkora az igy keletkezo nemnulla keresztkorrelacio.
Egymásra merőleges Walsh kód annyi van, ahány chipes. Bináris fa pereme.
Nem nagy durranás. A Walsh tökéletesen alkalmatlan eltolásra,
ezért csakis szinkron megoldásoknál jó. Pl.:
+ + + +
+ + - -
+ - + -
+ - - +
Ezekből az első ugye használhatatlan, második és negyedik meg egymás
eltoltja,
tehát alkalmatlan.

>> csak éppen nem szórt spektrumú abban az értelemben, hogy a helyi zavar
>> valóban bezavar. Hogyan lehetne ezeket összekombinálni?
>Ez annyira nem baj, a frequency hopping spread-spectrumnak (pl. Bluetooth)
>ugyanilyen elvi problemaja van, attol meg mukodik, csak mint irtam, a
>hibajavitast magasabb protokollszinteken kell vegrehajtani.
Igen, én is ezzel "próbálom nyugtatni" magam, h a direkt szórt spektrum
előtt
is megoldották valahogy a hiba védelmet. Ez esetben viszont felmerül
a kérdés: a WLAN-ok miért vacakolnak a közeghozzáféréssel, amikor
CDMA-val, pl. a párhuzamosan sugárzott Walsh-kód-chipekkel
minden hálókártya azzal a másik hálókártyával kommunkálna,
amelyikkel akarna. Asszem akkor itt is az lesz a baj, hogy a korlátos
vételi oldali dinamikatartomány miatt nem működne.

Huhh, végre letisztult. Köszi a segítséget, így már világos..

a BenceMiki

Sziasztok!

Zana Janos irta:

: Hogy van ez? Én csak analóg jelekröl tanultam. Az egyik jel amplitúdóját
: megszorozva egy másik jel amplitúdójával egy másik idöpontban, egy
: bizonyos idöeltolásnál a szorzat maximális. Ez a keresztkorrelációs idö.
: A korrelációs együttható sohasem nulla és sohasem egy (maximális).

A keresztkorrelacio egy integral, megpedig
f_xy(tau)=lim T->vegtelen   1/T * integral -T/2 -tol +T/2 -ig
x(t)*y(t+tau)*dt

Azonos periodusideju jeleknel eleg T-t a periodusidoig limeszelni.

A keresztkorrelacios egyutthato ennek a fuggvenynek a szelsoerteke, lehet
negativ is pl. x(t)=1, y(t)=-1 esetben, altalanos esetben pedig komplex
ertek.

Ha x es y feherzaj fuggvenyek, akkor f_xy(tau)=0 tetszoleges tau eseteben.


Udv,
marky