> 2. A "hentes és mészáros" eszerint redundáns információt tartalmaz,
> hiszen a mészáros bármely állat feldolgozását el tudja végezni, a
> sertését is. Így minden hentes egyben mészáros is.

  Az első kérdésre nem tudok felelni, de erre igen, Gábor: nem tartalmaz
redundáns információt. Valaha régen a mészáros _nem_ foglalkozott
disznakkal, csak mindenféle egyéb állat életét oltotta ki. A hentes
külön ember volt.

> 3. Honnan származnak a szavak? Vajon az asztal-asztalos, lakat-
> lakatos mintára alakultak-e ki?

  A mészáros igen, a hentes nem. Lásd TESz.

  A mészár(os) szláv eredetű, lásd bolgár meszar "elárusító a
húsboltban" stb., ami a me~szo "hús" főnév származéka. Amint a TESz
írja: "A _hajós, szekeres_-féle foglalkozásnevek analógiájára korán
megtoldódott egy funkció nélküli _-s_ képzővel; vö. _csapláros,
esztergályos, furmányos, kocsmáros_ stb." Az eredeti mészár így el is
avult, már csak a mészárszék összetételben él.

  A hentesnek már szómagyarázatában explicite disznó szerepel. Igeként
_hentel_ "disznót öl", ez nyelvjárási alak és a TESz szerint nem
eredete a hentes szónak, ellenkezőleg: feltehetőleg a hentel
keletkezett a hentesből, a mészáros--mészárol és hasonlók
analógiájára. A szócsalád eredete bizonytalan, a régiségben a
_hentellér_ főnév jelölte a foglalkozást, amiből talán rövidüléssel és
az analógiás _-s_ képzővel keletkezett a hentes, de ez az indoklás a
TESz szerint bizonytalan.

Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org