Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1158
Copyright (C) HIX
2000-06-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 ket-t-ju'' ikrek (mind)  43 sor     (cikkei)
2 Gergelynek (mind)  3 sor     (cikkei)
3 Voland irta: (mind)  11 sor     (cikkei)
4 fekete lik + toronyhaz (mind)  54 sor     (cikkei)
5 Re: fenynyomas (mind)  109 sor     (cikkei)
6 Volandnak (mind)  8 sor     (cikkei)
7 Bulemia/Bolemia ki tudja ? (mind)  28 sor     (cikkei)
8 Re: szjozsinak a f.ly.-rol (mind)  42 sor     (cikkei)
9 allando sebesseg (mind)  10 sor     (cikkei)
10 Nemet Peter (mind)  23 sor     (cikkei)
11 kavefozo (mind)  33 sor     (cikkei)
12 RE: Iriszdiagnosztika (mind)  10 sor     (cikkei)

+ - ket-t-ju'' ikrek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Leirom reszletesen - hogyan is nincs paradoxon mikozben
kolcsonosen egyenlo idodilataciot tapasztalnak az ikrek.

Nagy Andras vetette fel, hogy ha hibernalt ikrek ebredesuk utan 
veszik csak eszre, hogy tavolodnak egymastol (azaz nem tudnak 
arrol, hogy ki - kihez kepest indult el, azaz gyorsult), 
akkor hogyan is lep fel  aszimetria a tapasztalataikban, azaz mikent
alakul ki az a kulonos szituacio, hogy egyik testver idosebb
lesz a masiknal.

Aki a masikhoz kepest gyorsult, az nem csak a masikat talalja
kontrahaltnak, hanem vele egyutt az UTAT is melyet bejar.
Aki nem valtoztatott mozgasallapotan annak szamara csak
az elmozdulo objektum kontrahalodik. 
Ez maris ket eltero tapasztalas,  de tekintsuk at ennel
reszletesebben az esemenyeket:

Ha az ikrek egy fasorban alltak volna - me'g indulas
elott, akkor az elutazott iker kiolvadtan ebredve - 
testveretol tavolodvan azt tapasztalna, hogy a fasor fai 
roppant surun kovetik egymast.
Fekezesig valoban kolcsonos idodilataciot tapasztalnak, es 
sajnalkozhatnak egymas depresszios aleltsagan.

Amint az utazo fekez, a fak surusege kezd visszaallni az eredetire.
es FEKEZES KOZBEN lathatja, amint hatrahagyott testvere - az egyre 
ritkulo fakkal egyutt tavolodva nekilat oregedni, es mire 
tavolodasaban megall a messzesegben, mar meg is oregedett !
Az oregedeserol szolo _felgyulemlett_ informaciok nagyobb resze
ugyanis csak a fekezeskor futhat be a fekezohoz, mert akkor eri
utol osszesurusodve mindaz az info ami addig kovette ot,
kozelitett fele, de nem erte meg el.
A bejart rendszer hossza nagysagrendeket valtozhat a megallaskor,
s ezzel egyutt a tavoli - eddig lassan es lemaradtan jaro orak 
elore-allitodva _normalisra_ allnak at, es azt mutatjak vegul, 
hogy tobb ido telt el e hosszu rendszerben, mint amennyit az 
utazo a sajat rendszereben eltoltott.
Aki nem gyorsult, annal nem lep fel ilyen effektus.
Legfeljebb a testvere tarkoja es orra kozotti tavolsagot
latja megnovekedni amikor az lefekez, de ez kolcsonos 
tapasztalas.

Udv: zoli
+ - Gergelynek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Melyikkel nem ertesz egyet?

Mindkettovel egyetertek.
+ - Voland irta: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Megkertek, hogy fogalmazzam at ezt a reszt, de nem teszem, hiszen
> akkor eppen az valtozna meg, amit kifejezni akartam. Ugyhogy ezt az egesz
> irast vedd kerlek ugy, mintha egyszersmind Neked is valaszoltam volna.

Bocsanat, de nem veszem ugy. Ha magan uton elkuldod, akkor
az egy level. Tudok ra valaszolni. De eddig meg nem jott magan level toled.

Masreszt nem ertem, miert nem tudod atfogalmazni.
Kizart dolog, hogy tudomanyos erveket kimoderalnanak.

Horvath Pista
+ - fekete lik + toronyhaz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> 1. Biztos, hogy lyuk? nem godor? Ha lyuk, akkor mi van a kijaraton?
> Egy masik vilagegyetem, ahol a gravitacio taszitoero?

Hat, ez lenne a feher lyuk.
 
> 2. Biztos, hogy szingularitas van ott? hiszen minden 0-val valo
> osztas ertelmetlen. Ahol eddig ilyen elofordult, mindig kiderult,
> hogy az elmelettel van a hiba

Szingularitas ott van, ahol a metrika felrobban. Ez lehet egy
nullaval valo osztas is. Az elmelettel semmi hiba, mert nem beszel
a szingularitasrol. Nem mondja meg mi van benne. Annyit mond;
ott van a metrikank ertelmenek a hatara.
Azontul, az elmelet mar nem tud mondani semmit.

> 3. Egy nagy tomegu test, aminek a feluleten a szokesi sebesseg
> a fenysebessegnel nagyobb, szuksegkeppen fekete lyukka omlik?
> Elkepzelheto egy tobb millio naptomegu test, aminek a feluleten
> "g" a gravitacios gyorsulas, es vigan elelnenk, de nem lehetne latni
> a felszinet? Elofordulha ilyesmi? Ha nem, mi tiltja?

Elofordulhat. A Schwarzschild sugar M-el, a terfogat M kobbel aranyos.
Van egy sokkal szebb pelda. Vegyel csillagokat amik eleg surun vannak.
Ha eleg sokat veszel beloluk, akkor a Schwarzschild sugaron belulrol
nem johet ki semmi.
Viszont mikor atleped a szingularitast, eszre se fogod venni.
Ugyanis nagy a tomeg, nagy a sugar, kovetkezeskeppen a feluleten a
gorbulet nem tulsagosan nagy.
Vagy mas szoval hiaba nagy a gravitacios potencial, a derivaltja nem nagy.
A potencialt kitranszformalod azzal, hogy geodetikuson mozogsz.
Az arapaly erok viszont olyan kicsik, hogy nem is veszed eszre.

Viszont nem tudsz ott vigan elelni. Zuhanasra vagy kenyszeritve.
(c a szokesi sebesseg)

> Felado :  [Hungary]
> mennyi a gravitacios idodiletacio merteke pl. egy
> toronyhazban a foldszint es a 20. emelet kozott?
> A foldfelszinent vegyuk a t=1-nek, a h magassag legyen 60 m.
> Gondolom ott t=1+x lesz.

Lenyegeben a Newton-i gravitacios potenciallal aranyos az idogyorsulas.
Ha r1 magassagban t1 ideig tart valami, es ezt r2 magassagban t2-nek
merjuk, akkor
t1-t2 ~ 1/r2-1/r1
Tehat a hazteton az ora lassabban jar (nagyobb r-hez nagyobb t tartozik).
A keplet amit kersz pl a Novobatzky 168. oldalarol:
(t1-t2)/t2 = m/r2-m/r1
ahol m az objektum Schwarzschild sugara (Foldre 5mm, Napra 1,47 km).
A foldon a jelenseget a Mossbauer effektussal igazoltak
(10 m kulonbseggel helyeztek el Fe57 atommagokat egymastol).

Horvath Pista
+ - Re: fenynyomas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Titusz es Joska!

Nagyon hasznosnak talaltam Titusz mintapeldajat az impulzus szamolasra, mert
egy olyan modszerrel ismertetett meg amely szamomra teljesen uj volt. Ez
azert is ertekes, mivel pusztan a konyveim alapjan erre nem lettem volna
kepes. (Zarojelben megjegyzem, az nem egeszen vilagos, hogy jott ki a
P_y=Q*E_0*tau/2 )

Titusz azt is bebizonyitotta korabbi allitasanak megfeleloen, hogy van
kapcsolat az impulzus fogalma, es a Poynting vektor kozott. Bar ez a
kapcsolat eppen elegge kozvetett ahhoz, hogy felreertesekre adjon alkalmat.
Talan ennek koszonheto, hogy most Titusz peldajara hivatkozva konyvelhetem el
a sajat allaspontom helyesseget foleg az eredeti kerdesfelvetes
szempontjabol. Itt most a fenynyomas fogalmara gondolok, amely alatt egy
olyan egyertelmu erohatast ertek, amely a feny terjedesi iranyaban hat.
Titusz, mikozben bebizonyitotta, hogy a Poynting vektor impulzuskent
hasznalhato, azt is bebizonyitotta, hogy a klaszikus (relativisztikus)
elektrodinamikaban lehetetlen igazolni a fenynyomas jelenseget, es en is
pontosan ezt allitottam, mielott meg az impulzus fogalmanak ertelmezesen el
kezdtunk volna vitazni. Es itt Joska tevedesben van, amikor a hatalmas tukrot
emlegeti, mert a tukorre hato nyomoero nem kovetkezik Titusz bizonyitasabol.
A Poynting vektorbol igy kiszamitott nyomasnak semmi koze a klasszikus
elektrodinamikahoz.

En abbol indultam ki, hogy a feny terjedesi iranyaba mutato Poynting vektor
nem okozza a toltesek x iranyu linearis elmozditasat. Ezert gondoltam
erzeseim alapjan, hogy ezert nem is impulzus. Meggyoztetek, hogy megis
impulzus, de abban is megerositettetek, hogy nem okoz linearis elmozdulast,
sot tulajdonkeppen egyaltalaban nem erdekes, hogy esetenkent mekkora, es
merre mutat, mert a tenyleges impulzusvaltozast csak a teljes toltes, es
hullamrendszerre vonatkozo teljes terre valo integralas mutatja majd meg.
Titusz mintapeldajabol latszik, hogy a hullam sajat impulzusa egyaltalaban
nem jatszik szerepet a szamitasban, jelenlete egy olyan vegtelen mennyisegre
vezet, amelyet azutan figyelmen kivul kell hagyni. A toltes sajat nulla
erteku Poynting vektora ennel sokkal informativabb, mivel a toltes
nyugalomban volt, es ennek egy nullvektor a legmegfelelobb. Vagyis a
toltesek, es a hullamok tulajdonsagai ebbol a szempontbol jelentosen
kulonboznek. De mindez vegul is nem erdekes, mert Titusz igazolta azt is,
hogy a teljes terre levezetett impulzusvaltozas pontosan megfelel a toltes
mechanikai impulzusvaltozasanak. Vagyis a fenynyomas megitelese ugyanarra
vezet akar a toltesek elmozdulasat tekintem, akar az egesz terre vonatkozo
impulzusvaltozast hatarozom meg.

Gondolom, mindannyian egyetertunk abban, hogy a toltes mozgasara vonatkozo
Landau-Lifsic kepletek helyesek, es a linearis polarozott x iranyu sikhullam
nyolcas alaku palyat ir le (x iranyu rezgessel), a cirkularisan polarozott
pedig koroz az y-z sikban, es szo sincs folyamatos linearis nyomasrol. Ez
onmagaban veve is egyertelmuve teszi a fenynyomasra vonatkozo allitast.

A klasszikus elektrodinamika egyetlen megoldast kinal a fenynyomas
megmagyarazasara, az pedig durvan a kezdofazisokra vonatkozo megjegyzeseimbol
kovetkezik. Vagyis amikor egy hullamcsomag hirtelen elkezdodik, befejezodik,
vagy altalanossagban mondhatjuk inkabb azt, hogy megvaltozik a hullam
jelalakja, akkor olyan impulzusok kerulhetnek a hullammal atadasra, amelyek
linearis mozgast adhatnak a tolteseknek. Bar ez a lehetoseg eleg nyilvanvalo,
ugyanakkor elegge semmitmondo is, hiszen nagyon tag keretek kozott valtozhat
meg a hullam jelalakja. Annyi mindeesetre latszik, hogy ez az elhanyagolt
kutatasi terulet nagyon is fontos lehet.

Persze van mas magyarazat is, de az mar a kvantumelmelet impulzusfogalmara
epit, amellyel nem kivanok vitatkozni, vagy azt vitatni. Nem is lennek ra
kepes, meg amugy sincs vele bajom. (A faramuci koppenhagai ertelmezeset
kiveve.) En csupan alternativ klasszikus magyarazatokat keresek, mert
valahogy nagyon ragaszkodom a klasszikus fogalmakhoz. (Legalabb is azokhoz,
amelyeket ismerek. :-)

Mas:
Az utolso elotti levelemben tovabbra is maradt helyesbiteni valo. Emlitettem
a dipolusmomentum tavolterenek kepleteit, es nehany hibas megjegyzest is
fuztem hozzajuk. Tobbek kozt hibasan azt allitottam, hogy nem nulla a
divergenciajuk, illetve, hogy a dipolus tereben levo toltes ugyanolyan
mozgast vegez, mint a dipolus. Mindket allitas hibas. Mivel a terjedesi
irannyal valo vektorialis szorzas reven allnak elo, ezert a divergenciajuk
automatikusan nulla. Ebbol kovetkezik az is, hogy nem masoljak le a toltesek
a dipolus mozgasat, csupan a tengelyiranyban levo toltesek. A dipolus rezgesi
sikjaban a mar emlegetett meglepo nyolcas alakzatot kapjuk, amely ellen a
szeperzesem tiltakozik. Mindenesetre volt valami rossz erzesem ezekkel a
kepletekkel kapcsolatban, es ha korultekintobb vagyok, akkor korabban is
rajovok, mibol fakad. Pontosan ugyanilyen kepletekkel probalkoztam, amikor a
hullamegyenlet gombi megoldasait vizsgaltam. Akkor is megallapitottam, es
most ujra ellenoriztem, a vektorialis szorzatkent felirt gombi megoldas nem
megoldasa a hullamegyenletnek, bar a divergenciaja nulla. Ez megint csak arra
vezetheto vissza, hogy az elektrodinamika hullamainak targyalasat a vakuumra
korlatoztuk, amely eleve nem teszi lehetove, hogy a legegyszerubbnek
tekintheto dipolus hullamteret leirjuk vele. Ha meggondoljuk, nem is csoda. A
dipolusban a toltesek mozgasa nem korlatozodik a hullam terjedesi iranyara.
Marpedig a hullam terjedesi iranyba elmozdulo toltes eltolasi aramot jelent a
terben, amelynek van divergenciaja, igy sikhullamkent nem targyalhato. Sajnos
ugy tunik, az egyszerubb esetek szamolasa is bonyolult transzcendens
egyenletekre vezet.

Joska!
>Feri, a Compton szorashoz azt hozza kell tenni, hogy az elekton sebes-
>seget lehet merni. Sot. Par hettel ezelott szerepelt a hirekben a Comp-
>ton Gamma Ray Observatory, abbol az alkalombol, hogy befejezte a muko-
>deset es visszavezereltek az oceanba. Ez pontosan az atadott sebessegek-
>bol hatarozta meg, hogy milyen iranybol jott az eredeti gamma sugar.
Nem tudom, publikusak-e a muszerek adatai. Kerdes persze, hogy mennyire
zavaro az, ha egy egeszen mas rontgenfrekvencia-elektronsebesseg-aranyt
feltetelezve keszitenek gammasugarzas terkepet, illetve, hogy milyen
sebessegarany feltetelezessel dolgozott a berendezes. Konnyen lehet azonban,
hogy ez az arany az iranyfuggest nem befolyasolja. (Foleg, ha esetleg minden
egyes frekvenciara kulon kalibraltak a muszert.) Azt se felejtsd el, hogy
nekem meg csak a frekvenciafuggest sikerult kiszamolnom a tukrozeses
ertelmezesre, az iranyfuggest nem. Azonban a Compton-szorasban szereplo
koszinusz iranyfugges meglehetosen kozonsegesnek tunik. Olyannak amely
tobbfele helyzetbol is adodhat.

Udv: Takacs Feri
+ - Volandnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Amikor a foldi iker oraja
> 1 evet mutat a sajat rendszereben, akkor az urhajos iker oraja is pontosan 1
> evet mutat a sajat rendszereben. 

Mi az, hogy "akkor"? Itt csempeszed vissza az abszolut idot.

Udv:
Jano
+ - Bulemia/Bolemia ki tudja ? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok tudosok!

Nem tudom jo helyre fordulok-e segitsegert, de szerintem ez a lista
kapcsolodik legjobban a egeszseghez/gyogyitashoz.
Egy igencsak nagy hordereju gonddal fordulok hozzatok, remelem tudtok
segiteni, hisz alighanem egy elet mulik rajta.
A problema a kovetkezo: ma megtudtam, hogy az egyik lany osztalytarsam
bulemiaban vagy bolemiaban (meg le sem tudom helyesen irni)
szenved.Oszinten bevallom en keveset tudok errol a betegsegrol, mert
ugye ez egy betegseg ?! Szoval olyan emberek jelentkezeset varom akik
hasonloban szenvednek/szenvedtek es mindenki segitseget. Minel
hamarabb, mert megitelesem szerint mar eleg elorehaladott stadiumban
tart az illeto holgy :( .
Szaksegitsegnek(ha valaki koztetek orvos) kulon orulnek, kerlek
SEGITSETEK !!!

Fontos meg, hogy maganba mert nem jar nekem a lista, elore is koszi.
Viktor



> ------------------------------------------ 
               Bst rgrds!
      Szeretlek dragam! -Egyre jobban !
                 Viktor!  
SMS: +421 903175023      mailto:
  Free SMS sendig from www.quios.com !! Try it !!!
> ------------------------------------------
+ - Re: szjozsinak a f.ly.-rol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Jozsi!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: fekete lik kerdes ( 18 sor )
> Idopont: Sun Jun 25 09:13:33 EDT 2000 TUDOMANY #1157
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 1. Biztos, hogy lyuk? nem godor? Ha lyuk, akkor mi van a kijaraton?
> Egy masik vilagegyetem, ahol a gravitacio taszitoero?

Azert lyuk mert vkinek ez jutott eszebe es mindenkinek tetszett.:-)
Az eddigi szamitasok szerint a f.ly.-ban a terido gorbulete vegtelenne
valik, tehat nem gorbul vissza mint egy godorben.
Leteznek fereglyukas-elmeletek, amelyek szerint a terido ket pontjat kotik
ossze ezek a fereglyukak amiknek legalabb az egyik vege egy fekete lyuk.

> 2. Biztos, hogy szingularitas van ott? hiszen minden 0-val valo
> osztas ertelmetlen. Ahol eddig ilyen elofordult, mindig kiderult,
> hogy az elmelettel van a hiba

Ha biztos akarsz lenni vmiben akkor egy-ket dolgot el is kell fogadnod, pl.
bizonyos egyenleteket amik igen komoly matematikai alapokon nyugszanak.
Ezekbol ez jott ki.

> 3. Egy nagy tomegu test, aminek a feluleten a szokesi sebesseg
> a fenysebessegnel nagyobb, szuksegkeppen fekete lyukka omlik?
> Elkepzelheto egy tobb millio naptomegu test, aminek a feluleten
> "g" a gravitacios gyorsulas, es vigan elelnenk, de nem lehetne latni
> a felszinet? Elofordulha ilyesmi? Ha nem, mi tiltja?

Amikor a felszinen a szokesi sebesseg nagyobb a fenysebessegnel akkor mar
f.ly., ugyanis mar a feny sem tud rola elszokni, ezert fekete.
A nagy csillagok felszinen sem olyan veszett nagy a gyorsulasi ero, mert a
sugarzas felfujja oket a gravitacio elleneben. Nem a nagy tomeg a lenyeges,
hanem a tomeg/terfogat arany.
Ha a felszinen a nehezsegi gyorsulas g akkor csak azert nem latod a felszint
mert nem nezel lefele.:-) A felszinrol a feny azert nem tud elszokni, mert
nagy a nehezsegi gyorsulas!

Talan nem hordtam ossze tul sok marhasagot.

Udv!
Sipi
+ - allando sebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

kedves Kota Jozsef!

nem arrol van szo, hogy a transzformacio, az elmelet ugy van megalkotva,
hogy a fenysebesseg allando legyen? nem tiszta elottem teljesen a dolog,
de mintha a meresek eleve ugy lennenek definialva, hogy a fenysebesseg
allando legyen. nem lehet egy allando hangsebessegu elmeletet csinalni,
ha axioma a hangsebesseg allandosaga, es az idot, es tavolsagot hanggal
merem?

math
+ - Nemet Peter (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Nemet Peter:

Nacinak irt leveled igencsak furcsa volt szamomra. Naci eddigi
tevekenysege es levelei azt mutatjak, hog yo probalja megvizsgalni es
megerteni a problemat, amirol ti irtatok a vedikus pi tekinteteben,
illetve amirol mint erdekessegrol irtatok. O megprobalta megvizsgalni,
hogy ez mennyire eroltetett dolog mennyire "csodalatos" vagy valami
termeszetes vagy trivialis dolgorol van szo. mennyire lehetseges, hogy
szandekos vagy veletlen dologrol van szo.
Azert csinalt ilyet, mert megerteni, megvizsgalni szerette volna a
kerdest. Ugyanis ti egyenlore nem igazan irtatok le egyertelmuen a
dolgot ugy, hogy mi meggyozonek talaltuk volna. Sem azt, hogy pontosan
honnan szarmazika  szoveg, ki irta, megkerestek-e ebben a pi-t, vagy
eleve tudni lehetett, hogy az ott a pi. Azokat a korulmenyeket, amik
szamunkra, kritikus gondolkodok szamara tisztaztak volna a dolog
jelentoseget, nem vilagitottatok meg. Nem voltatok partnerek a kritikus
vizsgalatban sem. Emiatt en mar reg feladtama kerdest, hogy errol ugysem
fogok tiszta kepet kapni. Naci dicseretere legyen mondva, hogy o
eroskodott es kerdezoskodott, sot vizsgalodott (hasonloan Gogy).
De konstuktiv valasz helyett csupan egy folenyes, tartalmatlan valaszt
kapott.
ezt nagyon sajnalom.
math
+ - kavefozo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol) irta:
> E-mail :  [Sweden]
> Temakor: Gozhajo ( 22 sor )
> Idopont: Wed Jun 21 13:23:27 EDT 2000 TUDOMANY #1153
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>A szortyogos teafozokre gondolok. ...az eszkozben egy futotest
>van, a teaskanna alatt. A viztartalybol a visszacsapo szelepen at a
>futotest koruli csokigyoba csorog a viz. A futotest a vizet itt jol
>felforralja. A goznyomas mindket iranyba elkezdi nyomni a forro vizet
>am a golyos szelep a viztartaly fele lezar, igy csak a felfele vezeto
>cso marad.

Ugyesebb, [hibaturobb] rendszerekben szelep sincsen.
Egyszeruen alulrol kapja a vizet a kazan, es feulrol megy el a gozos
forro viz.
Marmint azert, mert a buborekos viz fajsulya kisebb. Es ugye a
buborekok is felul tomorulnek. :-) Kepzeljetek el egy U alaku
csovet, aminel a futotest nem az U legalso pontjan van. A buborekok
felfele mennek, de csak az egyik csoben, hiszen ahhoz, hogy a masik 
csoagba keruljenek, eloszor lefele kellene menniuk, amit ritkan
tesznek. Tehat az egyik csoagban a buborekos viztartalom miatt,
pontosabban a kozeg kisebb fajsulya miatt, felfele aramlik a kozeg.
Minden szelep nelkul, minden tulnyomas nelkul, hiszen teljesen nyilt
a rendszer.

Nota bene ezzel az effektussal magyarazzak a Bermuda haromszogben
elsullyedt hajokat. Melytengeri vulkankitores miatt erosen buborekos
vizben egyszeruen elsullyed minden hajo. Mert a hajotest altal
kiszoritott _buborekos_ viz sulya, mar kisebb lehet, mint a hajo
sulya.

Udv, Peter.
+ - RE: Iriszdiagnosztika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta:

> A magyar televiziokban manapsag ezerrel nyomjak a homeopatikus
> _orvosok_-at ingyenreklamozo terjedelmes musorokat.

Lehet hogy meglepo szamodra, de a termeszetgyogyaszok kozul jonehanynak
van (magyar) orvosi egyetemi vegzettsege. Nagyon tulzonak, szelsosegesnek
es karosnak tartom a "termeszetgyogyasz = sarlatan" velemenyt.
Udv,
Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS