Csaba írta:

>Az alapszínek, amiből mindent előállítanak a következők:
>C - Cyan (kék)
>M - Magenta (nem ugyanaz, mint a piros! A magenta az, ami a T- csoport 
>szine)
>Y - Yellow (sárga)
>K - blacK (fekete)

>...sokan úgy gondolják (tudják), hogy a piros az alap szín, de ez nem 
így 
>van. A piros egy kevert szín. 

A különböző színu fények additívan (a színek összeadódnak), míg a
festékek szubtraktívan (a színek kivonódnak) keverednek.

Így 

1) A fénykeverésnél az alapszínek a piros (!), a zöld és a (sötét) kék.
Piros + zöld = sárga; zöld + kék = cián (világos kék); kék + piros = magenta

és piros + zöld + kék = FEHÉR.

2) A festékkeverésnél az alapszínek a magenta, a sárga és a cián.
Sárga és magenta = piros; magenta és cián = kék; cián és sárga = zöld végül
sárga, magenta és cián = FEKETE.

Lásd pl.  http://www.diycalculator.com/imgs/console-09.gif

Balázs írta Stockholmból

Hello!

En egy kicsit maskepp tudom...
CMY szinskala az RGB ellentet-skalaja...
C az, amikor az R hianyzik, M az, amikor a G hianyzik, es Y az, amikor 
a B hianyzik. K persze a fekete...

Amugy ha a kiadvanyszerkesztok is ugy tudjak, hogy a pirosat nem lehet 
kikeverni... Csak majdnem-pirosat...

Sucy
> Az alapszínek, amiből mindent előállítanak a következők:
> C - Cyan (kék)
> M - Magenta (nem ugyanaz, mint a piros! A magenta az, ami a T- csoport 
> szine)
> Y - Yellow (sárga)
> K - blacK (fekete)
>
> Ezt csak azért írtam, mert sokan úgy gondolják (tudják), hogy a piros
> az alap szín, de ez nem így van. A piros egy kevert szín. (Ha érdekel
> valakit, hogy hogyan áll össze, akkor jövő héten meg tudom írni, most
> nincs nálam Pantone skála.)
>

>Ezt csak azért írtam, mert sokan úgy gondolják (tudják), hogy a piros
>az alap szín, de ez nem így van.

Hát, a dolog ennél sokkal bonyolultabb... Attól függ milyen színrendszerről 
beszélünk. Amit Te leírtál az éppen a nyomdai színkeverés alapja (lásd  
egyébként additív és szubtraktív színkeverés) de még a nyomdai színkeverés 
is  bonyolultabb a CMYK-nál...
Más valaki a monitorok (RGB) színrendszerével példálózhatna és megint mást 
mondana egy festő, amikor a színeit kikeveri...

Évekkel ezelőtt vetítette a TV "A hetedik célpont" című 1984-ben készült 
francia krimifilmet (főszereplő: Lino Ventura, zene: Vladimir Cosma, 
rendező: Claude Pinoteau).
Videora vettem, de sajnos kölcsönadtam, és nem kaptam vissza. Nagyon 
szeretném ismét megszerezni, de eddig sikertelenül kerestem.
Bármilyen beszerezhetőségi forma és forrás érdekel.
Köszönöm, ha segíteni tud valaki.

Hali!

> re: Lila
> Feladó: molnarcsj_moc.liamg
> Az alapszínek, amiből mindent előállítanak a következők:
> C - Cyan (kék)
> M - Magenta (nem ugyanaz, mint a piros! A magenta az,
> ami a T- csoport szine)
> Y - Yellow (sárga)
> K - blacK (fekete)
> Ezt csak azért írtam, mert sokan úgy gondolják (tudják),
> hogy a piros az alap szín, de ez nem így van. A piros egy
> kevert szín.

Nna, akkor egy kis tisztábatétel... ;-)

Amit fentebb leírtál (CMYK), az a kiegészített szubsztraktív (kivonó)
színkeverés, aminél a fehérből (semmiből semmi) indulva egyre több
alkotó hozzáadásával egyre sötétebb, végül fekete lesz az eredmény.
Az eredeti szubsztraktív színkeverésben csak a C, M, Y van (CMY).
Mindkettőt (CMY és CMYK) a nyomtatásban használják.  Pontosabban a
CMY-t igazából már nem, de eredetieg ez volt a nyomtatásé (pl. régi,
első generációs színes tintasugaras nyomtatókban), csak rájöttek, hogy
eleve fekete tintával jobban lehet feketét nyomtatni, mint
színkeveréssel, így született meg a CMYK, ami mára már teljesen
kiszorította a CMY-t.
Ebben valóban nem alapszín a piros.

Azonban van az additív (összeadó) színkeverés (pl. képernyőkön
használatos), amiben a feketéből (semmiből semmi) indulva egyre több
alkotó hozzáadásával egyre világosabb, végül fehér lesz az eredmény.
Ebben a módszerben azonban alapszín a piros, a zöld és a kék (RGB:
Red, Green, Blue).

Gime
http://Gime.hu
http://AudioVisions.hu

> Az alapszínek, amiből mindent előállítanak a következők:
> C - Cyan (kék)
> M - Magenta (nem ugyanaz, mint a piros! A magenta az, ami a T- csoport
> szine)
> Y - Yellow (sárga)
> K - blacK (fekete)
>
> Ezt csak azért írtam, mert sokan úgy gondolják (tudják), hogy a piros
> az alap szín, de ez nem így van. A piros egy kevert szín. (Ha érdekel
> valakit, hogy hogyan áll össze, akkor jövő héten meg tudom írni, most
> nincs nálam Pantone skála.)

Eddig nem alap dolgokról volt szó, de ez már az. És eléggé félrevezető.

Először is maguk a szinek önállóan léteznek. Pl a hőmérsékleti sugárzók 
folytonos spektrumot bocsátanak ki, de bármilyen szín előállítható 
lézerrel is elvileg, tehát nem kevert fénnyel, hanem monokromatikussal. 
És nem csak a látható (400-800nm-es) tartományban! Tehát még a piros 
sem kevert szín, meg a többi sem.

Más dolog viszont az érzékelés. Az embernél van ugye általában 3 féle 
színérzékelő a szemben, mindnek van egy érzékenységi maximumuk, az a 
freki, ahol ugyanaz az intenzitás a legnagyobb ingert váltja ki. Én nem 
találom véletlennek, hogy a monitorokban, tv-kben az RGB a jellemző.
Egyes egyéneknél nyilván nem pont ezek azok a színek, amikhez az ő 3 féle 
csapocskájuk max érzékenysége tartozik, de a dolog mégis azért működik.

Sőt, vannak nők (csak nők), akiknek nem 3, hanem 4 féle színérzékelő 
csapocskájuk van. Ezeknél többnyire a normál ember számára zöldnek 
nevezhető frekitartományban érzékelőkből van 2 féle. Nekik tehát nem 3, 
hanem 4 dimenziós a látásuk, ami a színeket illetik. Nekik a tv, monitor 
szegényesebb, mint a valóság. Majdnem úgy, mintha az átlagembernek egy 
2 színű monitorral állítanák elő a képeket.

Aztán ott vannak a színtévesztők, akiknél a normálhoz képest 
kisebb-nagyobb eltolódás van a csapocskák érzékelési frekijének a 
maximumában, vagy akinél ezek egy része nem is működik, vagy teljesen 
színvakok.

Szóval nincs olyan, hogy ez meg az alapszín, mások meg keverékszínek. Ezek 
a fogalmak csakis az érzékeléshez köthetők, és jó eséllyel mindenkinél 
valamennyire mások az "alapszínek", nemegyszer tehát még darabszámra is. 
És ekkor csak az emberről volt szó!! Állatoknál megint minden máshol van, 
más a darabszám is.

A fototechnikai készülékekbe is lehet mindenféle frekire érzékeny 
érzékelőket tetszés szerint berámolni, akár a látható tartományon kívül 
is, a rádióhullámoktól a röntgenen túl bármit. Itt tehát ezeknek 
felelnének meg az "alapszínek". (Sőt, az így készült "képek" azután hamis, 
tetszőlegesen definiált szinekkel is megjeleníthetőek. Ezt a 
csillagászatban gyakran alkalmazzák is. Nem is nagyon van más lehetőség, 
ha pl egy infrában készült képet meg akarnak jeleníteni emberi szem 
számára láthatóra.)

hidvegi

Szervusztok!

Outlook Express-t hasznalok a levelezesre.
A kilepes után allandoan felugrik egy ablak, a tartalom tomoriteset
javasolva.
Hol lehet ezt a felugro uzenetet kikapcsolni?

Udv.:
Istvan

> Az alapszínek, amiből mindent előállítanak a következők:
> C - Cyan (kék), M - Magenta, Y - Yellow (sárga), K - blacK 
> (fekete)

Te itt a nyomda- és nyomtatási technikáról írsz, vagyis a 
szubtraktív színkeverésről. Olyankor beszélünk erről, amikor 
valamiről visszaverődik a fény. A feketére ráadásul elvben nincs 
is szükség, hiszen a három szubtraktív alapszínből kikeverhető.

A kibocsátott fény esetében additív a színkeverés, ott pedig az 
alapszínek a piros, zöld, kék.

A szubtraktív alapszínek két additív alapszín keverékével egyeznek 
meg és viszont.

Ed
--
Beszélő Babakezek - Babajelbeszéd-tanfolyamok a mosolygó babákért
www.babakezek.hu

> hogy a piros az alap szín, de ez nem így van. A piros egy kevert szín.
Csak attól függ, hogy a szenkeverés összegző vagy kivonó.
Az RGB összegző, hisz a három szín hiánya feketét ad (sötét képernyő),
a CMY pedig kivonó, hisz a három szín hiánya fehéret ad (fehér lap).
A fekete a fény hiánya, a fehérben pedig minden szín ott van.
A piros RGB-ben alapszín, CMY-ban pedig nem.

a BenceMiki

> Ezt csak azért írtam, mert sokan úgy gondolják (tudják), hogy a
> piros az alap szín, de ez nem így van. A piros egy kevert szín.

  Bocs, Csaba, de ez így ebben a formában nem igaz. Különféle
színkeverési módok léteznek. A CMYK, amiről beszélsz, egy fontos
színkeverési mód, de nem az egyetlen. Az RGB-additív rendszerben a
piros alapszín, a zölddel és a kékkel együtt, a számítógépes grafika
ezt használja, tehát én is ebből indultam ki. De van például
RYB-szubtraktív, sőt a festészetben több színből kiinduló alapokat is
használnak. Lásd ez ügyben a
http://en.wikipedia.org/wiki/Primary_color alatti magyarázatot, főleg
azt a félmondatot -- angolul van, kicsi HIX --, hogy "Any choice of
primary colors is essentially arbitrary", és képzeld magad elé az
autokróm (GVO) rendszer három alapszínét.

Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org