Kedves Listatagok!

Az utóbbi idöben elkezdtem ujra intenzivebben foglalkozni a vonzás 
törvényével. Ujraolvastam az erröl szóló könyveimet, és megpróbálom 
azóta céljaimat a leirt módon elképzelni, és megvalósitani. Itt azonban 
egy problémára bukkantam. Van olyan célom, amit igazán, és nagyon el  
szeretnék érni, de valahogyan nem tudom azt az *érzést* huzamosabban 
fönntartani magamban, hogy már el is értem. A könyvekben az áll, hogy 
gondolatban már azzá kell válnod amivé szeretnél lenni. Az AK-s 
programozás során amig a meditációm, programozásom tart ezzel nincs is 
problémám, el tudom képzelni, beleélni magam, el tudom hinni, stb. Aztán 
napközben jönnek a kételyek, azon kapom magam, hogy töprengek a 
megoldáson, és az érzéseim nem igazán euforikusak, inkább szomorkás 
vagyok, mert még nem értem el amit szerettem volna, söt néha szinte 
elérhetetlen távolságba kerül tölem, mert az események egy totálisan más 
irányt vesznek, mint amit én programoztam.
Hogyan tudom magam érzelmileg "felturbózni" ha a valóságban éppen a 
gödör mélyén csücsülök? És föleg hogyan tudom a pozitiv állapotot  
érzelmileg huzamosan fönntartani ?
Kinek van ebben a témában tapasztalata?
Érdekes, hogy mint "öreg" agykontrollos nagyon sok sikert értem már el, 
és mégis bizonyos célok programozásánál komoly problémáim vannak.
Lehet viszont, hogy én nem értelmezem helyesen a könyvekben leirtakat. 
Esther és Jerry Hicks könyveiröl beszélek.
Nagyon egyszerünek hallatszik amit leirnak, és én értem is, csak éppen 
nem mindig sikerül azt a valóságba átültetnem. (Tartósan!)
Ha van egy problémám ami nekem tényleg nagy problémát jelent, pl. 
munkahelyi, vagy partnerkapcsolati, stb. akkor az engem nagyon is 
foglalkoztat, sokszor eszembe jut.
Programozom, hogy rendbejön, el is tudom képzelni szintemen, de az* 
érzéseimet *nem tudom úgy irányitani, hogy boldogságot és örömet 
érezzek, amikor a realitások miatt szomorú, esetleg levert vagyok.
Biztos vagyok benne, hogy tudtok segiteni. Öszintén érdekel a 
véleményetek, föleg a mikéntek és hogyanok! A tapasztalataitok, és a 
sikereitek, esetleg átmeneti kudarcaitok, amit aztán mégiscsak sikerült 
megoldani.
Elöre is köszönöm!
Szeretettel
Sophie

Kedves Társak!
Meggyőződésem, hogy a kincseket meg osztani tiszta és nemes cselekedet:)

Ezen az oldalon több más is van. És érdemes a keresőjében is kincseket
keresni:)))


http://www.scribd.com/doc/6997330/Megbocsatas

-- Baráti szeretettel: Anikó
Dancs Jánosné Oriflame Menedzser
my.oriflame.hu/anikooriflame

Sziasztok Kedveseim,

Már idejét sem tudom mikor írtam a listára, de olvasva a leveleket Sophie
(remélem jól írtam) és egy tegnapi találkozás megihletett.

Úgy döntöttem, hogy a meglehetősen szoros időbeosztásom mellett mindennap
szakítok időt arra, hogy erre a listára írjak pár siker, "sikerke"
történetet.

Tegnap (pénteken) egy üzleti tárgyalás kapcsán a kolléganőmet mentorálva
az egyik ügyfeléhez mentünk.
Szinte semmit nem tudtam kihez megyünk, csak ami a munkához kapcsolódott,
még az ügyfél nevét sem.
Megérkeztünk, bemutatkozás, ismerősnek tűnt az ügyfél párjának a neve, 
de
nem kerestem a szálat, majd ő pár pillanat múlva rákérdezett, Te az
agykontrollos T. Éva vagy?
Igen! és abban a pillanatban beugrott, hogy sokat olvastam az írásait a
listán és ültünk egymás mellett egy AK találkozón is, szóval, nagyon
boldog voltam.
Úgy örültem, mint egy ovis a mikulásnak.
Fantasztikus találkozás volt, a párja és a kolléganőm, kb negyedórára
kizáródtak a beszélgetésünkből.
Felelevenítettük a közös ismerősöket és Gál István innen is puszillak.

Drága Lista, annyi mutogatás, álnokság van körülöttünk.
Mi maradjunk azok akik figyelnek és örülnek egymásnak.

Soxeretettel

Évii