Kedves Lista!

Kodály Zoltán, amikor azt kérdezték tőle, mikor kell kezdeni az ének
tanítást, ezt válaszolta: - Kilenc hónappal a születés előtt!
Ő már tudta, hogy a magzat is tanítható, illetve a először a Lélek, aztán
amikor kifejlődik a magzat agya, onnantól kezdve ő is.
Persze, az tény, hogy mindenki valamilyen képességgel jön - születik a
Földre - ami azt jelenti, hogy nem lehet még a magzati korban kezdett
tanítással sem mindenkiből sikeres zeneszerzőt "csinálni". Az viszont igaz,
hogy a magzati korban ért hatások a gyermek (felnőtt) későbbi személyiségét,
érdeklődési körét jelentősen befolyásolják.

Vagyis azt gondolom, fantasztikus lehetőségek vannak Kismamákban, a
magzatokban, a terhesség időszakában, amiket érdemes kihasználni, mert
ez a további életminőségüket jelentősen befolyásolja, meghatározza.

Magzati korban nem csak pozitív, hanem negatív hatások is érik, érhetik
a magzatot. Nyilvánvaló, hogy ezek hatása is jelentkezik a későbbiek
során, akár még felnőtt korban is.
Ezeket agykontrollal "könnyen" fel lehet deríteni, illetve ha valami
gyanússá válik, meditációban utána lehet nézni.

Érdekes téma lehet, megkérdezni édesanyánkat, (ha él) hogy milyen volt
velünk a fogantatás, (akartak, nem akartak, besikerült, stb.) a terhesség,
(rosszullétek, betegségek, vagy kellemes 9 hónap) és a szülés. (nehéz,
komplikált, beindított, császár, stb.) Tudniillik ezek a kérdések jelentősen
befolyásolják a nők, a leendők anyák hozzáállását ehhez a kérdéshez, mert
a mondás szerint: - amilyen volt a születésed, olyan lesz a szülésed.

Édesapánkat, hogy ő hogyan akart, várt e bennünket? Ragaszkodott a fiúhoz,
vagy csak a baba volt a lényeg. Aktív részese volt e a terhességnek, vagy
csak "külső szemlélője". Ezek is nagyon befolyásolják a gyermek (felnőtt)
lelki fejlődését.
Ez nem csak a nőkre vonatkozik, hanem a fiúkra is, akikből férfi, apa lesz.
Ők is a mintát követik, még ha nem is olyan következetesen, mint a lányok,
a nők. Olyan apák lesznek, amilyen az ő apjuk volt a terhesség alatt. Úgy
fognak viszonyulni a magzathoz, a babához és a gyermekhez, ahogy hozzájuk
az apjuk, hiszen ezt tanulták tőle. A magzatot ért hatások nagyon erősen
"beégnek" a tudatalattiba a lélek tudatába.
Az elsődleges tényező szerintem a nő, az anya, de nagy szerepe van az apának
is a magzati korban. Az apai hatás is jellemformáló.

Két példa:

1. Ismerősöm édesapja keményen fiút várt és ezt a terhesség alatt
következetesen ki is nyilvánította. Végül kislány született, aki mindenáron
meg akart felelni az apai elvárásnak. Nadrágban járt, fiús játékokkal,
játszott. Később fiús sportot választott és még a munkája is fiús munka
volt. Nagyon sokáig kellett győzködni, hogy járjon néha szoknyába is. Legyen
nőies. (egyébként csinos nő volt.) Ennyire hatott rá az apai elvárás,
ennyire meg akart felelni neki.

2. Részlet egy másik levélből, amit kaptam valakitől:
Azóta arra is ráébredtem, (erről egy picit írtam is neked), hogy engem
a születésemkor megsürgettek, vagyis beindították a szülést. Talán ezért
eszem nagyon lassan, és sok mindent lassan csinálok (de főleg: készülődést,
evést), és utálom, ha sürgetnek. Ezen kívül pedig késős vagyok. Mindenhonnan
elkéstem.
És az történt, hogy mióta erre rájöttem, azóta gyakorlatilag sosem kések.
Nyilván van összefüggés!

>
Az volna a kérésem hozzátok, ha van ilyen jellegű élményetek, emléketek,
kérdésetek, írjátok meg nekem, akár ide az AK. Listára is, de a személyes
levelet is szívesen venném!
Szeretettel, István (Bp.)