> A kérdezőknek-kétkedőknek mondhatnám, hogy a gugli a barátod, ott 
> mindent megtudhatsz, de nem akarom ilyen egyszerűen elütni a dolgot.

Akarcsak az orokmozgorol, vagy a napi ket ora munkaval megszerezheto havi
2000 euros jovedelemrol :)

> 2. Egy kazáncsere az összes járulékos költségével (!) meghaladhatja a 
> milliós nagyságrendet, a fűtésre is alkalmas klíma szerelése - persze 
> a lakás méretétől függően - általában ez alatt van.

Ezt senki nem vonta ketsegbe, bar a nagysagrend hasznalata itt nem jo;
egyszeruen tobb lehet egymillio forintnal.

> A gázrendszer karbantartása és esetleges javítása is sokkal 
> költségesebb, mint a klímáé. Ha ehhez hozzávesszük, hogy KÉT funkciót 
> is ellát a klíma, akkor a költség már nagyságrenddel kisebb, mint a 
> külön fűtés és hűtés költsége.

Ezt mar igen, mert egyreszt nem ez volt az eredeti allitas, masreszt ebbol
az kovetkezne, hogy a gazkazan plusz jarulekos koltsegek plusz csak huto
klima 10 millio korul lenne.

> A klímás fűtés egy alternatíva, amit érdemes meggondolnia annak, aki 
> nem szeretné átélni a kazáncserével járó tortúrát és annak veszélyeit 
> (!), és aki optimalizálni akarja a fűtés-hűtés költségeit.

Nem ertem, a kazancsere miert lenne veszelyes... Eppen ellenkezoleg, a csere
legtobb esetben javitja a biztonsagot, hiszen korszerubb az uj keszulek, es
egyuttal ellenorzik a kemenyt es a gazrendszert is.

Ha valaki a gazfutest veszelyessege miatt veti el, az a kozlekedesben se
vegyen reszt, mert sokkal veszelyesebb.

Nem csodálkozom, hogy néhány profi klímással beszélve Zoltán nagy híve lett
az eszköznek.

De még mielőtt lényegi (tudomány közeli) kérdésre kanyarodnék feltenném a
költői kérdést, vajon klímások véleményéből kell-e kiindulni, ha a két
fűtési rendszert összehasonlítjuk?

 

A költségekről: ha a fűtést mint rendszert vizsgáljuk, (nemcsak a gázost),
akkor kiderül, hogy a költségekben nagy különbség nem tud lenni, ha a hőt
előállító központi berendezésből (nevezzük az egyszerűség kedvéért kazánnak)
a teljes lakótér minden szögletébe el akarjuk juttatni a meleget.

 

A másik tény, hogy ha a fűtőértéket vizsgáljuk az elektromosság 3,5-ször
drágábban állít elő meleget. Ahhoz, hogy versenyképes legyen a villany a
gázzal, nem izzítani kell, hanem hőszivattyúzni. Ezek jóságát a COP értékkel
szokás minősíteni, ami a befektetett energia és a létrehozott hő arányát
mutatja. Olyan hőszivattyúk szép számmal kaphatók, amelyek magukat úgy
reklámozzák, hogy COP értékük 3-4 közé esik.

Már helyben is volnánk, de jön az apró betű!

 

A hőszivattyú COP értéke változhat (milyen kifinomult marketing kifejezés,
nemde?) a külső hőmérséklet függvényében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
+15C külső hőmérséklet esetén igazak a fenti szép számok. +10C alatt már
kicsit rosszabb a helyzet COP=2,5 körül lesz.  A "korszerű", ami még
-25C-nál is fűt, már igen rossz COP-t mutathat, konkrét példát még nem
láttam, nagy barátom a Gugli sem mutatott eddig.

 

Szívesen vennék erre vonatkozó link(ek)et, mivel nagy híve lennék a
hőszivattyús megoldásoknak.

 

m.istvan

> Balazs, elektromossaggal hutes-futes egy keszulekkel nagyon jol hangzik.
> Hidegbol csinalunk meleget az meg me'g jobban hallatszik.
>  
> Jonak jo de nagyon draga tevedes.

Fűtő klíma esetén nincs igazad, mert tavasszal és ősszel olcsóbb, mint a
gázfűtés. A klíma 1 kW villamos teljesítményből (50 Ft /
óra) >4 kW fűtőteljesítményt produkál. 50 Ft-nyi gázból csak
3..3.5 kW fűtőteljesítmény lesz.

Ed