és...Barátom a kettő nem uaz, a nénike bajban volt, és kapott,
ez oké, de nálam forditva volt ha jobban elolvasod, lett és elvették:)
mihelyst több lett mint az átlagom, lefölözték ahogy irtam vmi
bedöglött a háztartásban...vagyis nem gondolkodhatok ugy 
mint a nénike, de pont azt próbáltam demonstrálni hogy pont
hogy ugy kell gondolkodni, mármint a pénzszeretetével 
kapcsolatosan...de már irtam régebben azt is, ami elveszett,
ugy kell felfogni: szivesen visszaadtam - amit kaptam...
jajjj és megnéztem a két részt -nem tudom hány van-lesz -e még-
a tudatalatti varázslatos világa c. spektrumos kisfilmet...hát...
mit mongyak?...akár ekeserítő is lehet...azt vezették le, tudosok
kisérletezgetnek, hogy a tudatunk alig egy miliméter-nyi az 
agyban és nem szeret munkálkodni:)...jaja, lusta dög és sok
energiát is emészt fel, ezért tehermentesiti a tudatalatti, vagyis
az agyad többi funkciója és löki neki az igényeit és te nem is
tudod hogy tuliképpen neki engedelmeskedsz, amit teszel azt
ezek a részek már előre eltervezték, utasitanak hogy tedd meg...
jó mi?..már mondták több okosok is: illuzió az egész világ,
teljesen más mint ahogy látod, semmi nem az aminek látszik,
kicsiny világod egy mesemesemeskete...
akkor miért is irok én itten kérdem én?:)))) hova tünik ez el
hol jelenik meg, mit ér ? mi értelme...???...az egésznek....
illuzio az egész okoskodás akár magáról a tudatalattiról is
ez esetben nem ?...van egyáltalán??? vagyok egyáltalán???
és hol és meddig és miben és minek ???

Kedves Lista!

Egy filozófia professzor kiállt az osztály elé.  Amikor elkezdődött az
óra, minden kommentár nélkül elővett egy üres befőttes üveget és
megtöltötte 4-5 cm-es KÖVEKKEL. Majd megkérdezte a diákokat, hogy
megtelt e az üveg?

A diákok egyetértettek, hogy igen. A professzor ekkor elővett egy
doboz KAVICSOT és beleöntötte az üvegbe.
Enyhén megrázta az üveget, és a kavicsok kitöltötték a nagyobb kövek
közötti réseket. Újra megkérdezte a diákokat, hogy megtelt-e az üveg.
Egyetértettek, hogy igen. A professzor ekkor elővett egy doboz HOMOKOT
és beletöltötte az üvegbe.
A homok természetesen kitöltötte a maradék helyet is. Megint
megkérdezte a diákokat, hogy megtelt- e az üveg. A diákok egyhangúlag
igennel válaszoltak.
A professzor ekkor elővett két doboz sört az asztal alól és
beleöntötte az üvegbe, kitöltve a homokszemek közötti réseket is. A
diákok nevettek.

Most, mondta a professzor, lássák be a következőt.
Ez az üveg az Önök élete.

A nagyobb KÖVEK a fontos dolgok; a család, a társ, az egészségünk, a
gyerekeink- olyan dolgok, melyek, ha minden más el is veszik, még
kitöltik az életünket.

A KAVICSOK a többi dolog, ami számít-, mint pl. a munkájuk, a házuk, a
kocsijuk.

A HOMOK minden más. Az apróságok.

Ha először a homokot töltik az üvegbe, folytatta, nem marad hely a
kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez igaz az életre is. Ha minden
energiájukat az apróságokba fektetik, soha nem marad hely az igazán
fontos dolgoknak. Figyeljünk oda a boldogságunkhoz fontos dolgokra.
Játsszanak gyermekeikkel. Figyeljenek oda az egészségükre. Vigyék el
táncolni párjukat. Mindig lesz majd idő dolgozni, lakást takarítani,
vendégeket hívni.
A köveket rendezzék először - amik a legfontosabbak. Állítsák fel a
sorrendet. A többi csak homok.

 Az egyik diák felemelte a kezét és megkérdezte, hogy mit reprezentál
a sör. A professzor elmosolyodott. Örülök, hogy megkérdezte. Ezzel
csak azt akartam volna jelezni, hogy mindegy mennyire tűnik telinek az
életünk, két sörnek mindig marad hely.

Szeretettel, István. (Bp.)