és...mivanha...eszébe jutott már vkinek is tán ??? mert most nekem igen 
!!!
ugyi aszongyuk mint a jó gyerekek, a lelkünk állapota, elégedetlensége
a testünkben jelentkezik tünetként...legyen...de nekem már elegem van
ebből és mivanha megforditjuk a menetet ???
mér ne mondhatnám É N azt a Lelkemnek, hagyjon már békén,
eleget molesztált az 59 év alatt nemsokára, p i h e n j e n 
egy kicsit, feküdjön el a kanapéján, mivel általam ugyis
rosszul választott, nem hinném hogy teljesitettem amit akart,
vagyis vissza kell jönnie, gürcülhet még eleget, tehát
p i h e n j e n, nézze amit csinálok és élvezze Ő azt amit
én akarok tenni és teszek !!! aztán majd szólok neki husz
év mulva, felkelhet - akár aludjon mit bánom én - és mehetünk !!!
szubjektiv kommal , mit gondoltok erről...?????
a bibim az, hogy már annyira kinyirt nem tudok lemenni se alfába:(